Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című képe a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintért indul. A festőóriás művei közül alig több, mint egy tucat van magángyűjteményben, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt árverésen, amelyből kettő abszolút rekordot ért el. A Virág Judit Galéria emellett két olyan festményt, Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben és Schönberger Armand Aktok gyümölccsel című képét is bemutatja, amelyek a galéria értékmentő tevékenysége révén most először láthatóak Magyarországon. Az aukciós kiállítás december 4. Gyógyszerészből festőművész - Csontváry Kosztka Tivadar, és a két pálya összefonódása - Patikapartner. és 18. között tekinthető meg ingyenesen a Virág Judit Galériában, az árverést december 19-én a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg. A Csontváry-életmű ismert alkotásainak száma viszonylag csekély, mintegy 100 képről tud a magyar művészettörténet. A magyar festőóriás műveinek nagy részét közgyűjtemények és múzeumok őrzik, a magánkézben lévő festményeinek legnagyobb része olyan gyűjteményekben van, ahonnan várhatóan egyhamar nem fognak visszakerülni a műkereskedelembe.
Csontváry nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem. Csak nemrégiben sikerült tudományos módszerekkel kimutatni, hogy gyógyszerészeti tanulmányait leleményesen felhasználva maga keverte festékeit. Csontváry titkai feltárásra várnak - Cultura.hu. Az anilin alapú színezékkel volt képes a nap prizma által felbontott fehér fényének spektrális színeit leképezni, amelyek a kiegészítő színekkel együtt adják a napút színeket. "Megtalálta a napút színeket: világító sárgát, lángoló pirosat, fájdalmas rózsaszínt, borzongató kéket. Csontváry Kosztka Tivadar birodalmában tombol a napfény" - írta Szigethy Gábor Csontváry önéletrajzi könyvének előszavában.
Az elegy, amivel alkotott fehér agyagporból (kaolin), anilin alapú textilfestékből, porfestékből, enyvből, tiszta terpentinből, sóból és vízből állt. A mix magas színezőerővel bírt, lassan száradt be, így akár napokig is használható volt. Többek között ennek a metódusnak köszönhető, hogy Csontváry egész életében kapcsolatban maradt a gyógyszerészettel, speciális, temperaszerű festéke annyira időtálló lett, hogy szinte ma sem látni művein az eltelt évtizedeket. Csontvary kosztka tivadar képei. Gyógyszertárát 1912-ben utoljára adta bérbe Székely Sándor gyógyszerésznek, aki 1917-ben végül megvásárolta azt. Dr. Zalai Károly Csontváry Kosztka Tivadar festőművész életpályájának gyógyszerészi vonatkozásai című 1988-as szerzeményének megírásakor kapcsolatba lépett Székely Sándor lányával, Kabar Zoltánné Székely Rózsával, aki gyermek- és fiatalkorában személyesen is ismerte a művészt. Az ő elmondása szerint Csontváry szigorú, zárkózott és magányos ember volt, aki a patikában is művész úrnak hívatta magát. Ha úgy ítélte, annak beszedése nem lenne "helyes" vagy indokolt, egyszerűen nem adta ki a gyógyszert a betegeknek, akik ilyenkor a több kilométerre található losonci patikába mentek, hogy megkaphassák az orvosságot.
A képen álomfigurák idézik fel a múltat és a jövőt egy képzeletbeli szigeten. A csöppnyi földdarab és a külvilág közti átjárás lehetőségére csupán egy apró vitorlás motívuma utal. A szimbólumokban gazdag műalkotást intenzív, meleg színek és ragyogó fényhatás jellemzi. A Titokzatos sziget rejtett szimbolikája tovább erősítheti a festő izgalmas személyisége és életműve körül – már életében – kibontakozó mítoszt. Csontváry természetlátását világnézete határozta meg. Mágikus, panteisztikus világképéből egyéni, különös, nap-, és fényimádó vallást konstruált. Nem is csoda, hogy varázslatos személyiségéből fakadó festészete olyan új megoldásokat teremtett, amelyek senki máséhoz nem foghatók. A Virág Judit Galéria munkatársai a kezdetek óta azon is dolgoznak, hogy a legjelentősebb magyar festőművészek külföldön lévő, hazánkban akár ismeretlen alkotásai visszakerüljenek Magyarországra. Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben (1909) című olajképe utoljára a negyvenes években volt hazánkban kiállítva, majd eltűnt, mígnem a kilencvenes években egy külföldi árverésen bukkant fel, ahol egy, a 70-es években Magyarországon is külszolgálatot teljesítő, feltehetően titkosszolgálati munkát is ellátó, angol diplomata, "korának James Bondja" vásárolta meg.
A jeruzsálemi Panaszfal (1904) megfestése után kezdett a Nagy-Tarpataki vízesés (1905) megörökítéséhez, Athénban alkotta a Kocsizás Athénban újholdnál című képét, 1904-1905-ben festette A taorminai görög színház romjai című vásznát. Közel-keleti útja során, Kairóban a naplementét tanulmányozva rátalált a "színek világításbeli fokozatainak" törvényeire, sajátosan értelmezett plein air megoldására, amelyet "Napút festészetnek" nevezett. (Ezzel arra utalt, hogy képein nagy hangsúlyt fektetett a napszakok színvilágának érzékeltetésére. 1906-ban festette a fő művének érzett, legnagyobb méretű (majdnem 7x4 méteres) vásznát, amelynek a Naptemplom Baalbekben címet adta. Rockenbauer Pál így írt róla: "... és megfestette a világnak méreteiben egyik legnagyobb, saját, mindinkább befelé forduló értékítéletében pedig a világ legnagyobb festményét, melynek bizarrnak tetsző, addig sohasem látott színei annyi vitára és gúnyra adtak alkalmat itthon. Pedig ezek a színek ott vannak a Libanon rózsásba látszó hegyláncán, az alkonyat felé kocogó Napnak az égre varázsolt színjátékában. "
Rájött: útjaira és a művész létre saját gyógyszertár működtetésével keresheti meg a pénzt. Az akkor még Nógrád megyéhez tartozó Gácsra sodorta az élet, 1884. október 15-én pedig engedélyt kapott gyógyszertára megalapítására. Tíz évébe telt, mire minden kiadását fedezte, de ez idő alatt anyagi függetlenségét megteremtette. 1894-ben a kerttel, szobával és kis földdel rendelkező patikát szintén gyógyszerész öccsének adta bérbe. Ekkor már 41 éves volt, és végre belekezdhetett festészeti tanulmányaiba. Münchenben, Karlsruhében, Itáliában, Düsseldorfban és Párizsban képezte magát, később eljutott Észak-Afrikába és a Közel-Keletre is, itt gyűjtött élményei szolgáltak legjelentősebb műveinek alapjául. Gyógyszerészeti ismeretei alkotóéveiben is segítségére voltak, méghozzá egyedi festékeinek kikeverésében. Kortársaival ellentétben Csontváry nem olajjal festett, talán ennek is köszönhető, hogy anyaghasználata művészetének egyik legfontosabb ismertetőjegye lett. Saját maga kísérletezte ki, majd hozta létre festékeit, és sosem váltott másra.
Dánia leggazdagabb emberének, az Asos fast fashion tulajdonosának gyerekei is a Srí Lanka-i robbantások áldozatai között vannak. Anders Holch Povlsen négy gyereke is az országban nyaralt a húsvéti szünetek idején. Povlsen szóvivője is megerősítette a három gyerek halálának hírét, többet viszont nem kívántak mondani az esetről - írja a The Guardian. A férfi a 252. helyen áll 2019-ben a Forbes leggazdagabb embereinek a listáján. Élő adás
Dánia leggazdagabb emberének, az Asos fast fashion ruhamárka egyik vezérének három gyereke is a Srí Lanka-i robbantások áldozatai között vannak, írja az Independent alapján az Index. Anders Holch Povlsen négy gyereke is az országban nyaralt a húsvéti szünetek alatt, egyikük négy nappal a robbantások előtt még posztolt is testvéreiről az Instagramra. Povlsen sajtósa is megerősítette a három gyerek halálának hírét, többet viszont nem kívántak mondani az esetről, írja a The Guardian. A férfi a 252. helyen áll 2019-ben a Forbes leggazdagabb embereinek a listáján, és övé Skócia teljes területének egy százaléka. Húsvétvasárnap reggel, helyi idő szerint nyolc óra körül robbantássorozat rázta meg Srí Lankát. A támadásokat öngyilkos merénylők követték el, akik jelenlegi hírek szerint egy iszlamista csoporthoz tartoztak. Összesen nyolc robbantás ért katolikus templomokat és szállodákat. Eddig 290 halálos áldozatról tudni, köztük több tucat külföldi állampolgár van. (Fotó: MTI)