a Varázskirály, aki kicsivel sem kevésbé bolond a többinél, de így legalább remekül szót ért alattvalóival. Mesél a bécsi erdő - Gál György Sándor, Somogyi Vilmos - Régikönyvek webáruház. A bababoltos lánya látszólag a főbolond, otthagyja tisztes hentesmesterségét űző vőlegényét, hogy egy kétes egzisztenciájú – érdekes, a biztos egzisztenciákat milyen sűrűn vonzza a bizonytalan egzisztencia, mint amolyan drogpótlék –, hogy egy ex kitartotthoz, Alfrédhoz menjen, s otthagynak csapot, csecsemőt, csak a papot nem, mert az kell a házassághoz. A boltos lány rúdtáncosnő lesz, apja kitagadja, nem is értem miért, elvégre a bababoltban éppúgy játszott a lány korábban, mint most a rúdon, csak a közönség más egy kissé. Osváth Judit lejtőre került figurája szánni való lenne, de a színésznő mégis ironikusan tálalja, Polgár Csaba alig-alig ocsmány Alfréd szerepében, sőt, már-már hősszerelmes, éppen csak itt-ott hamisan daloló trubadúr, a trafikosnőhöz visszatérő bonviván, még azt is elhisszük neki, hogy furcsa módon tényleg szerelem ez, vagy legalábbis valódinak látszik, mint a trafikusnő szépsége, kellően megkomponált világításban.
Budapest érintésével érkezés a Bécsi erdő Európa egyik legszebb, legromantikusabb, gyönyörűen gondozott kastélyparkjába, a Laxenburgi kastélyhoz. Csónakázásra csábító tó, lovagkort idéző mesebeli vár, varázslatos barlangok, változatos látnivalók várnak ránk: Régi kastély, Lovagvár, melynek 24 bemutatott termét csodálhatjuk. Többek közt a fényűző Habsburg termet 33 Habsburg uralkodó szobraival, Mária Terézia szobát, magyar koronázási termet, kápolnát és helyiségeinek gazdag felszereléseit melyet "kincsesháznak" is neveznek. A parkban sétálva láthatjuk a szokásosnál díszesebb Zöld Pavilont, majd szigeteket, vízeséseket, barlangokat és hidakat. Csónakázási lehetőség a zegzugos tó nyugodt vizén. Este szállás elfoglalása Sopronban. Mesél a bécsi erdf.fr. (2 éj) 2. nap: Mayerling - (Rudolf főherceg vadászkastélya) Heiligenkreuzi - (apátság) - Baden bei Wien (jó borok és a termálvíz hazája) Reggeli után tovább folytatjuk programunkat ezen az UNESCO bioszféra parkká nyilvánított különleges kulturális és természeti tájon.
000 Ft / fő - belépők és járulékos költségek ára kb. 80 euró / fő (utazás előtt az utastájékoztatóban tudjuk leírni, hogy konkrétan mit tartalmaz) - BBP biztosítás, Sztornó biztosítás (Irodánkban köthető) Egyágyas felár: 13. 000 Ft / fő (csak az az utas fizeti, aki egyedül van egy szobában)
Ilyenkor a hívek mélyen magukba tekintenek, elmélkednek a vallási kérdésekről. Bűnbánatot tartanak azáltal, hogy lemondanak a világi hívságokról, megvonják maguktól a húst, ezáltal tisztítva meg testüket és lelküket egyaránt. Az időszak hossza sem véletlen, számos negyven napig tartó eseményről tudunk a kereszténység történetében. Ilyen például a 40 napos vízözön, a zsidók 40 éves pusztai vándorlása, vagy a bűnös Ninive városának bűnbánati böjtje. Mit ünneplünk Húsvétkor? - Szülők Lapja - Szülők lapja. De a húsvét szempontjából elsősorban azért tart ennyi ideig, mert Jézus is ennyi ideig böjtölt, mielőtt megkezdte volna nyilvános tevékenységét. Mit ünneplünk húsvétkor – a tavaszvárás ünnepe A húsvét az év első igazán jelentős, több napig tartó ünnepe. A kezdeti téli hónapok után itt a március, közeledik az április. A bús téli időjárás lassan átvált a világosabb, naposabb, melengetőbb időszakra. Mind hosszabb ideig marad az égen a nap, így a természet is feléled hosszú álmából, megindul a rügyezés, virágzás. A tavaszi napéjegyenlőség is ilyentájt következik be, ilyenkor ugyanannyi ideig tart a nappal, mint az éjszaka.
Húsvét, Krisztus feltámadása a legjelentősebb keresztény ünnep, sok népszokás is kapcsolódik hozzá és tavaszköszöntő vonatkozása miatt igen összetett, ősi szimbólumrendszer övezi, valamint más vallásokban is fontos helyet tölt be ez az időszak. Húsvéti összefoglalónkban igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy mit is ünneplünk Húsvétkor. A Húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep és egyben a tavaszköszöntés ünnepe is. Mit ünneplünk húsvétkor? - Életmódcentrum. Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, akit a Biblia szerint pénteken feszítettek keresztre, de harmadnapra feltámadt, kereszthalálával pedig megváltotta ez emberiség bűneit. A vallási vonatkozások mellett a népszokások is fontos szerepet kapnak az ünneplésben, a Húsvét az ősi termékenységi ünnepekkel is egybeesik, amelyek szintén a feltámadást, újjászületést ünneplik. A Húsvétot szinte az egész világon ünneplik, de elnevezése és az ünnep módja más és más. A zsidó vallásban húsvétkor a pészahot ünneplik, az egyiptomi fogságból való kiszabadulást.
Évezredek óta számtalan zsidó, germán és katolikus hagyomány, szokás és rituálé kötődik hozzá. Ma egyházi és családi ünnep, ráadásul húsvéti szimbólumokban sincs hiány. Nyúl, tojás, bárány, barka A húsvét nyuszi nélkül nem létezik. A húsvéti nyuszi jelképe Németországból származik, és állítólag a germán Ostara istennőnek volt egy tojást tojó madara, amelyet nyulakká alakított, hogy szórakoztassa vagy feldühítse a gyerekeket. Így van ez a furcsa nyuszi a húsvéti ünnepségeken, fészket épít és tojással tölti meg. A tojás az újjászületés és a termékenység legrégebbi szimbóluma. A születés, a teremtés, a megújulás szimbóluma. A teremtés sok mítoszában a világ a tojásból származott. Bár kicsi és törékeny, az univerzum nagyságát és az élettelenből élővé átalakulás titkát szimbolizálja. A tojásfestés is nagyon régi hagyomány, a húsvéti tojásfestésnek számtalan módja van a kész tojásfestéktől a természetes alapanyagokon át a zsírkrétáig. A húsvéti bárány Jézust, az áldozati bárányt szimbolizálja, utalva az ószövetségi ünnep zsidó gyökereire, amikor a zsidók bárányt áldoztak, hogy megmentsék elsőszülöttüket.