Tudományos munkásságát 1997-ben hivatalosan is elismerték, amikor megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. 2000-ben elnyerte a Magyar Örökség Díjat, 2002-ben a legrangosabb tudományos elismerést, a Széchenyi-díjat, valamint a Köztársaság Elnökének Érdemérmét vehette át. Béres József szerepét Gáspár Tibor ( Kincsem, Anyám és más futóbolondok) Jászai Mari-díjas színész alakítja, aki szerint A feltaláló története ma is aktuális, hiszen a kreatív elméknek, a más utakat járóknak mindig meg kellett küzdeniük a hatalommal, a hivatalokkal, némelyeknek még a saját családjukkal is, hogy elérjék álmaikat, megvalósítsák céljaikat. "Mindig harcolni kell az igazunkért, így tette ezt Béres József is" – mondta a színész, akit casting nélkül választottak ki, már a forgatókönyv írása közben is neki szánták a főszerepet. Béres József feleségét, Papp Katalint Huszárik Kata ( Hyppolit, a lakáj) alakítja, színészi játéka felidézi az erős asszony személyiségét, aki a rengeteg baj és nehézség dacára is hűségesen kitartott férje mellett, mindenben támogatva őt.
2020. február 12. Február 6-án mutatták be a hazai mozikban A feltaláló című, Béres Józsefről, a Béres Csepp megalkotójáról szóló filmet, amely Béres születésének 100. évfordulója előtt tiszteleg. A Gyöngyössy Bence rendezésében készült életrajzi dráma a Béres Csepp megszületésének történetét és Béres József kutatónak a hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát mutatja be. A film cselekménye mintegy tíz évet felölelve Béres József drámai életszakaszára összpontosít: a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig. Béres József legendás készítménye, a Béres Csepp fejlesztése közben – húga betegsége miatt is – versenyt futott az idővel, miközben a regnáló hatalom folyamatosan a kutató teljes ellehetetlenítésére tört. Fotó: Pannonia Entertainment A film szereposztása már elsőre is meggyőző volt, de a filmet nézve azt is írhatnánk, hogy tökéletes. Béres József szerepét Gáspár Tibor alakítja, aki egyszerre zseni, őrlődő testvér és tenni akaró ember. Feleségét, Papp Katalint Huszárik Kata játssza, aki eleganciájával jól hozza a korszak nőképét.
Értékelés: 16 szavazatból A dokumentumfilm kortanúk, valamint Dr. Béres József és Béres Klára személyes vallomásain és id. Béres József, a Béres csepp feltalálójának visszaemlékezésein keresztül idézi fel a kutató kihívásokkal, megpróbáltatásokkal teli életét, melyben a legreménytelenebb helyzetekben is reményt tudott adni embertársainak. A film id. Béres József emberi és tudományos hitvallásán kívül számos olyan kevéssé ismert eseményt, dokumentumot tár fel, melyek új fényben világítják meg életútját. Stáblista:
Az operatőr Csukás Sándor volt. A feltaláló (Fotó/Forrás: Pannonia Entertainment) A film rendezője, Gyöngyössy Bence kiemelte: " A feltaláló a Béres Csepp születésének eseményeit követve egyúttal látleletet ad a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, a (nem) működő szocializmusról, az akkori társadalmat átható hazugságokról, intrikákról. Úgy érzem, napjainkban különösen fontos, hogy felelevenítsük Béres József küzdelmeit, igazságszerető, megalkuvást nem tűrő személyiségét, elkötelezettségét és azt a morális értékrendet, amelyet a kutató ránk hagyott. " Kabay Barna ( Jób lázadása, Száműzöttek, Halál sekély vízben, Hitvallók és ügynökök) A feltaláló producere és társ-forgatókönyvírója elmondta: "Nagyon fontos számomra, hogy ez a film a hatvanas évek óta felnőtt generációkat is megszólítsa. Azokat, akik keveset tudnak erről az időszakról, akik csak homályos sejtésekre, érzésekre támaszkodhatnak. Bízom benne, hogy A feltaláló valóban megérinti őket, és segít nekik eligazodni a múltban, megérteni nagyszüleiket, szüleiket, önmagukat.
Napjainkban különösen fontos és aktuális, hogy felelevenítsük Béres József elkötelezettségét, és azt a morális értékrendet, melyet ránk hagyott. Dr. Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26. ) Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója. 2000-ben a Béres Cseppet hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították, amely az immunrendszer működésének, a szervezet ellenálló képességének támogatására ajánlott, valamint kiegészítő terápiaként tumoros betegségben szenvedők általános állapotának, közérzetének javítására. A Történelmi Vitézi Rend 2005-ben nyolcvanötödik életévében a második világháborús érdemei alapján tagjai közé fogadta.
"Fontos tudni ugyanakkor, hogy amennyiben a munkaviszony nem a munkavállaló »hibájából« szűnik meg a munkaidőkeret lejárta előtt, például a munkavállalót egy szervezeti átalakítás, létszámcsökkentés keretében küldik el, vagy a munkavállaló a munkakör betöltésére egészségügyi okból alkalmatlanná válik, akkor a munkavállalónak nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége – teszi hozzá Simon Emese Júlia, a BDO Legal ügyvédje. – Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a munkáltatók eddig is egyoldalúan rendelhették el a munkaidőkeretet, azzal a különbséggel, hogy amennyiben kollektív szerződés nem tette már eddig is lehetővé a lényegesen hosszabb, akár 36 havi munkaidőkeret elrendelését, eddig többműszakos tevékenység esetén (ami a legtöbb gyárra jellemző) legfeljebb 6 havi munkaidőkeretet rendelhetett el a munkáltató. 24 hónapos munkaidőkeret: így lehetne javítani - Adózóna.hu. " A munkavállalók és a munkáltatók közti bizalom fenntartása érdekében ugyanakkor célszerű lenne néhány méltányos garanciális elemet is a szabályozás részévé tenni. Az egyik ilyen garanciális elem lehetne, hogy a heti munkaidő felső korlátjára vonatkozó szabályt, illetve a heti pihenőnapok beosztására vonatkozó előírásokat ne a teljes 24 hónap átlagában, hanem referenciaidőszakként egy rövidebb, például 12 hónapos időszak átlagában kelljen figyelembe venni.
A munkaidő beosztásának alapesete az általános munkarend, mely szerint a munkáltató hétfőtől péntekig, napi azonos óraszámban köteles beosztani a munkavállalót, így a heti két pihenőnap mindig szombatra és vasárnapra esik. Ha a munkáltató nem így szeretné, vagy nem így tudja megszervezni a munkaidőt, akkor a munkaidőkeret jogintézménye biztosítja számára az általános munkarendtől való eltérést, az egyenlő munkaidőbeosztás helyett az egyenlőtlen munkaidő beosztásának lehetőségét. Egyrészt a szerződéses munkaidőt így 8 óránál többre, vagy akár 8 óránál kevesebbre is be tudja osztani a munka mennyiségéhez igazodva, másrészt a heti pihenőnapokat a szokásos szombat és vasárnap helyett más napokra is beoszthatja. Ez esetben a szombat, vasárnap, valamint a munkaszüneti nap is minősülhet a munkaidő-beosztás szerinti munkanapnak. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egyenlőtlenül beosztható napi 4 és 12 óra közötti időtartamú munkavégzésére. A teljes munkaidőt jelentő heti 40 órának a teljes munkaidőkeretre vetítve kell kijönnie, nem adott napokra vonatkozóan.
A munkáltató számára a munkaidőkeret legnagyobb előnye a munkaidő egyenlőtlen beosztásának a lehetősége, ami a pihenőnapok egyenlőtlen beosztására is vonatkozik. Ügyelni kell azonban arra, hogy ilyenkor is az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell elkészíteni a beosztást. Nem okozhat továbbá a beosztás aránytalan sérelmet a munkavállalónak. Például az Mt. előírja, hogy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermek hároméves koráig, vagy egészségkárosító kockázat fennállása esetén nem oszthatók be egyenlőtlenül a heti pihenőnapok. A munkaidőkeret alkalmazása nem mentesíti a munkáltatót a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre és az abszolút napi munkaidő korlátra vonatkozó szabályok alkalmazása alól. Főszabály szerint hat munkanapot követően a munkavállalónak egy pihenőnap jár. Ha a munkáltató heti pihenőidőt határoz meg, a munkavállaló hetente legalább 40 óra megszakítás nélküli pihenőidőre jogosult, de a munkaidőkeret átlagában is megilleti legalább 48 óra heti pihenőidő.