A képzésre csak a rendvédelmi szervek hivatásos állományában bűnügyi szakterületen dolgozók jelentkezhetnek. A gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon végzett hallgatók olyan rendvédelmi szakemberek lesznek, akik képesek az egyes gazdasági bűncselekmények felismerésére, azok jogi minősítésére, illetve önálló felderítésére. Kiderültek a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárai. Fontos, hogy a végzettek rendelkezzenek az eredményes megelőzéshez, felderítéshez szükséges széles körű közgazdasági, pénzügyi és számviteli, valamint jogi és kriminalisztikai ismeretekkel. Feladatuk jogalkalmazóként az igazság szolgálatába szegődni a társ-rendvédelmi szervek, társadalmi erők segítségével, a gazdasági bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében. Munkájuk speciális bűnügyi nyomozói tevékenységnek tekinthető. A levelező munkarendben folyó képzésre csak a rendőrség hivatásos állományában dolgozók jelentkezhetnek. A pénzügyi nyomozó szakirányt választók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó (például jövedéki, adójogi, vámtarifa-) ismereteket szereznek.
Ezek a szakemberek teljesítik a Magyar Köztársaság EU-társulási szerződéséből a magyar vámigazgatásra háruló nemzetközi elvárások szerinti feladatokat. A végzettek kellő tárgyi tudással rendelkeznek a bűnüldöző munka feladataihoz, és az állam vámpolitikai érdekeit sértő cselekmények gyanúja esetén a megelőzés, felderítés, illetve az elkövető felelősségre vonása érdekében hathatós intézkedéseket tudnak tenni. Az alapszakon végzettektől elvárt, hogy rendelkezzenek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal, valamint a szolgálati feladatok ellátásához szükséges fizikai-kondícionális állapottal és önvédelmi ismeretekkel A képzési idő félévekben: 6 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit A szakon folyó képzés alapvetően (60-70%-ban) gyakorlat-orientált.
Ehhez szükséges a bűnügyi szolgálati és más rendőri szolgálatok, valamint a bűnüldözési feladatok teljesítéséhez bevonható társ-rendvédelmi szervek és társadalmi erők közötti együttműködés lehetőségeiben való tájékozottság. A szakképesítés birtokában, néhány éves gyakorlati tapasztalatot szerzett tisztek vezetői beosztásba kerülnek, ahol felderítő- vagy nyomozócsoportok munkáját irányítják, illetve egy-egy szakterületen felelősek lesznek a bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatok ellátásáért. A levelező munkarendben folyó képzésre csak a rendőrség hivatásos állományában dolgozók jelentkezhetnek. Közszolgálati Egyetem Ponthatár 2017 - Közszolgálati Egyetem Ponthatar 2017. A bűnügyi hírszerző alapszakon folyó képzés célja olyan bűnügyi szakemberek képzése, akik ismerik a nyomozási cselekmények végrehajtásának módozatait, a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályozókat. Birtokában vannak azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteknek – különösen a humán információszerzés területén –, amelyek alkalmazásával képesek a büntetőeljárások megindításához és eredményes befejezéséhez szükséges információk megszerzésére.
Az első ipari forradalom A Az első ipari forradalom a. létrehozásának következménye volt gőzgép, megváltoztatva ezt a találmányt, az akkori iparágat az őstörténet és az ókor közötti változáshoz hasonló szintre. Az első az ipari forradalmak közül a legfontosabb, mivel ezt tekintik a legnagyobb jelentőségűnek a világban, sőt bizonyos körökben a modern korból az öregkorba való átmenet pillanataként használják. Kortárs Második ipari forradalom Évekkel később a belső égésű motor és az elektromos energia érkezése magával hozta a Második ipari forradalom, részben a nagy következménye gépjárműipar az USA-ban. A Másodikban néhány fontos elemet találhatunk a harmadik forradalom számára, mint pl legyen az első kísérlet a globalizációra és az első tömegmédia megérkezése skála. Mindkét forradalmat új találmányok érkeztek, amelyek megváltoztatták az akkori gazdaságot, és más fontos találmányok hozták meg a harmadik ipari forradalmat. Kép: Escuelapedia A harmadik ipari forradalom a a gazdasági átalakulások közül az utolsó hogy az emberiség szenvedett.
A forradalom legfőbb problémája kétségtelen, hogy nem mindenki számára volt azonos, mivel nem minden ország engedheti meg magának szükséges kutatásokat, ezért nagy egyenlőtlenségeket találunk a legerősebb és leggyengébb országok között gazdaságosan. Kép: SlidePlayer Ennek a leckének a befejezéséhez arról, hogy mi a harmadik ipari forradalom, beszélnünk kell a főbb jellemzői hogy ez az időszak annak nagy jelentőségének jobb megértése érdekében rendelkezik. A harmadik ipari forradalom főbb jellemzői a következők: A. Érkezése új média, amelyek elérték, hogy a világ két nagyon távoli pontjáról érkező emberek és vállalatok közötti kapcsolatok gyorsan és egyszerűen megvalósíthatók. A megjelenése új közlekedési eszközök, amelyek lehetővé teszik az országok közötti könnyebb átjutást. A növekvő megújuló energiák felhasználása, kevéssé használt források, amelyek energiája kimeríthetetlen, például nap vagy szél. Ez azt eredményezte, hogy a nem megújuló energiákat, például az olajat vagy az uránt, mindennap kevesebbszer használják fel, mivel szennyező elemek és erőforrásaik végesek.
A McKinsey, a Morgan Stanley és az Accenture közelmúltban készült tanulmányai egymástól függetlenül egyetértenek abban, hogy mindez az elkövetkező évtized meghatározó trendje lehet. Az Accenture becslése szerint 2030-ban már 14, 2 ezer milliárd dollárt tehet hozzá a globális gazdasághoz. Az Accenture becslésével vág egybe a McKinsey tavalyi tanulmánya, amely 2025-re akár 11 ezer milliárd dolláros gazdasági növekedést lát ennek az új forradalomnak köszönhetően. Csak az érzékeltetés kedvéért: ez a Föld GDP-jének 11%-a. A vállalat szerint a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is 3, 9 ezer milliárdnyi gazdasági termelés-növekedés várható az IoT-nek köszönhetően. Mindez az óriási többlet az alábbi kilenc területről fog származni: Az ipar nyerheti a legtöbbet A fenti táblázatból kitűnik, hogy messze a gyárak lehetnek az IoT legnagyobb haszonélvezői: a 2025-re elérhető éves 11 ezer milliárd dollárnyi többletből 1210-3700 erről a területről származhat. Ezért is érdemes nagyobb figyelmet szentelni ennek a területnek, amit a szakirodalom IIoT-nek (Industrial Internet of Things) nevez.