Bővebb információ a illetve a címen.
Olyan cégek esetében volt fontos, ahol vagy a tulajdonos volt külföldi, vagy külföldi cég magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete. Ez esetben feltüntetésre került a cégkivonatban, hogy milyen országhoz köthető az érdekeltség. 18. Annak a kamarának a megnevezése, amelynek a cég tagja Itt a kamarai tagságról szóló információ kap helyet. 19. Társadalombiztosítási folyószámla száma A cég társadalombiztosítási azonosítója. 20. Statisztikai számjel A cégek statisztikai számjele 17 karakterből áll. Olyan egyedi azonosító, amely tartalmazza azt a főtevékenységet (TEÁOR szám), amelyet a cég a NAV-nál és a cégbíróságnál bejelentett. 21. Adószám Ez a 11 jegyű adóhatósági azonosító. E cegjegyzek hui min. A cégnyilvántartásnak ezen felül vannak a cégjegyzékhez szorosan kapcsolódó további részei, így például az olyan mellékletek, mint a cég alapító okirata és annak változásai, valamint az éves cégbeszámoló keresése, ami a forgalmi adatok miatt nagyon hasznos dokumentum. Amennyiben szeretnéd online követni üzleti partnereid vagy a piaci szereplők adatait, beszámolóit, akkor ismerd meg a Billingo Céginfó és Partnerfigyelő szolgáltatását!
1917 április 6 => amerikai hadbalépés Oroszország: Az Orosz Cárság az antant alapítója volt, ám a háború alatt előbb egy forradalom, majd puccs zajlott Oroszországbna, mely megváltoztatta a külpolitikáját. Különbékét kötve kiléptek háborúból. Ez volt a Breszt-litovszki béke (1918 március 3. ) III. Az első világháború és előzményei 1870-1918 - Ernő Gondos - Google Könyvek. A főbb frontok és a háború első szakasza 1. )Az első világháborúban öt front alakult ki: 1. nyugati front (Franciaország-Belgium területén), front (Oroszországgal szemben) front (az Isonzó folyó mentén) lkáni front (kezdetben, Szerbiában, később Törökországban majd a görög területeken) zopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén) 2. )A nyugati fronton a németek támadása Alfred von Schlieffen tábornok villámháborús terve alapján indult, Belgiumon keresztül Franciaország ellen: 1914 augusztus 4. Ám a gyorsaságra alapozott taktika nem vált be: a francia-angol csapatok megállították a németeket Párizstól 25 km-re a Marne folyónál. Állóháború alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három éven keresztül alig mozdult a frontvonal.
Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján. II. A különleges helyzetű országok: Különleges helyzetben volt 6 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország, USA és Oroszország. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba. Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat. Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt. A nagyhatalmi ellentétek kiéleződése az I. világháború előtt | zanza.tv. Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben. ) Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), majd 1917-ben, amikor egyes kereskedelmi hajóit elsüllyesztették a németek, mégis belépett a háborúba az antant oldalán.
Az olasz támadás 1915. június 23-án elakadt az Isonzó folyónál, mivel a Monarchia a keleti frontról és a Balkánról csapatokat küldött a térségbe. 1915-ben négy nagyobb támadás történt az Isonzó szakaszán, de egyik támadás sem érte el a célját, Olaszország felkészült egy hosszabb háborúra. ( I isonzói csata, 1915 június 23 - július 7. )
A félsziget jelentős részét a törökök uralták, akiknek a nagyhatalmi státusza ugyan már a múlté volt, de még mindig kitartóan ragaszkodtak a Balkánhoz. Politikai konfliktusokat érlelt a térség etnikai sokszínűsége is. Éltek itt többek között szerbek, bosnyákok, montenegróiak, bolgárok, albánok, görögök. A körükben intenzíven kibontakozó nacionalizmus nemcsak a törökkel, hanem egymással szemben is éles ellentétet szított. A térségben továbbra is az Osztrák–Magyar Monarchia és Oroszország avatkozott be a legaktívabban a konfliktusokba. A századfordulótól az orosz politika Szerbia mögött sorakozott fel. A Monarchia pedig meg akarta akadályozni, hogy a szerbek kitolják a határaikat a tengerhez, ezért 1908-ban elfoglalta Bosznia-Hercegovinát. 5. témazáró: 11A: Az első világháború előzményei, harcai, békekötései | tortenelemcikkek.hu. Bár az oroszok élesen tiltakoztak, részükről katonai beavatkozásra nem került sor. A balkáni nemzetek összefogását a XX. század elején csak a törökellenes fellépés célja teremthette meg. Ez az összefogás 1912-ben valósult meg, amikor Szerbia, Montenegró, Bulgária és Görögország szövetsége megindította a háborút a törökök ellen.
Novemberben a német flotta is vereséget szenvedett, Nagy-Britannia blokád alá vonta Németországot. Oroszország csapatai a nyugati szövetségesek sürgetésére agusztus 17-én betörtek Kelet-Poroszországba, a Kárpátoknál pedig megtámadták a Monarchiát. Bár Hindenburg tábornok vezetésével a nyugatról átcsoportosított német hadosztályok megsemmisítették a Kelet-Poroszországba betört orosz hadsereg nagy részét, a német hadosztályok kétpontos háborúra kényszerültek, s a villámháborús terv itt is kudarcot vallott. ( tannenbergi csata, augusztus 17-29, és szeptember 6 és 15 között a Mazuri tavaknál mér vereséget az oroszokra). A Duna-Száva vonalnál megrekedtek a Monarchia Szerbia elleni hadműveletei is. A harcok közben Prezemyse-nél egy 120 ezer fős magyar sereget bekerítenek, akik hosszú kitartás után 1915-ben megadják magukat. A felek sehol sem tudtak győzelmet kicsikarni, a frontok megmerevedtek, s mindenütt állóháború alakult ki. Közben mindkét tábor fontos szövetségesekkel bővült: Japán 1914-ben csatlakozott az antanthoz, Törökország a központi hatalmakhoz.