Jöjjön a Télapó versek óvodásoknak összeállításunk. Z. Tábori Piroska: Isten hozott Isten hozott, Mikulás, Mit rejt a nagy zsákod? Jó gyermeknek minden jót, A rossznak virgácsot! Untener Erika: Mikulás váró Csillog villog a Kiscsizmám. Szépen kipucoltam. Még a hosszú fűzőjét is Megigazítottam. Szemendei Ágnes: Mikulás Hullanak a pelyhek, fehér már az erdő, rénszarvas szánján, Télapó is eljő. Vidáman biztatja szarvasait hangja. Hohohohó rajta, a Felhők között balra. Lázasan dolgoznak Apró gyermek kezek. Cipőcskék az ablakba, és kíváncsi kis fejek. De erősebb az álom, Ágyba viszi őket. Így csak reggel látják, a megtelt cipőket. Szabó László: Télapóvárás Eső szitál, hull a hó, hol késik még Télapó? Lásd együtt a sok gyerek, várja, lesi léptedet. A melegben ülni jó, átfázhattál Télapó! Érezd otthon itt magad! Télapó versek ovisoknak feladat. Jöjj be, rakd le zsákodat! Csevegj velünk, jót pihenj! Mi könnyítünk terheden. Hagyd itt, amit rejt a zsák, komótosan menj tovább! Hegyen, völgyön mély a hó Hegyen, völgyön mély a hó – lassan lépked Télapó.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Fotó: Tarja Ryhannen Mitrovic / Foter / CC BY
Mikulásvárásra, télhívogatásra, szép reggelekhez, meghitt családi vacsorákhoz, de fáradt estéken is - szívmelengetésül Csányi György: Télapó kincsei "Télapó! Télapó! Hol van a te házad? Ki adta? Ki varrta báránybőr subádat? Meleg, jó szívednek honnan van a kincse? Zimankós hidegben van, ki melegítse? " Szánomat szélsebes három pejkó húzza, kucsmás fenyők között kanyarog az útja. Nagy piros szívemnek jóság a kilincse, s édesanyák mosolygása a legdrágább kincse. Télapó versek ovisoknak - Divatikon.hu. Hidegben nem fázom egyetlenegyszer sem: az ő bársony pillantásuk átmelenget engem. Devecsery László: Jön a Mikulás A Mikulás gyorsan eljő feje felett nagy hófelhő. Rénszarvasok húzzák szánját, hó csipkézi a bundáját. Kövér puttony van a vállán, hópihe ül a szakállán. Mikor hozzád megérkezik, cipőd sok-sok jóval telik. Hull a hó, nézd, odakint, a Mikulás néked int. Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi Télapóka öreg bácsi, hóhegyeken éldegél. Hóból van a palotája, kilenc tornya égig ér. Miklós-napkor minden évben tele tömi puttonyát, mézes-mázos ajándékkal szánkázik az úton át.
Az elefánt csizmája Panaszkodik az elefánt, Röstelli, hogy nagy a lába, Ha kirakja csizmáját Mikuláskor ablakába. De ha másnap ajándékkal Színültig telt cipő várja, Örülhet az elefánt, Hogy ilyen nagyra nőtt a lába. Donászy Magda: Télapó ünnep Itt van már a Télapó, Tele van a zsákja, Mosolyog az arca Örömünket látva. Mikulás versek és dalok ovisoknak | NiniNana.hu. Énekeljünk néki, senki nem vár biztatásra. Így búcsúzik tőlünk: A viszont látásra!
15 19:54 Választás Interjút adott a Magyar Hangnak Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspöke, aki elmondta, örül annak, hogy vége van a választásoknak, aminek a hangneme nagyon megviselte őt. Kép: YouTube Szerinte most már előre kell nézni, ki kell kiengesztelődnünk egymással, be kell gyógyítanunk az egymásnak okozott sebeket, meg kell… Beer Miklós: Nem leszünk rosszabb keresztények, ha nem arra a pártra húzzuk az x-et, amely kisajátítja, felhasználja a k… Klubrádió - 22. 15 15:07 Vélemény Interjút adott a Magyar Hangnak Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspöke, aki a többi között arról beszélt, az egyház és a papok nyílt pártelköteleződését nem tartja szerencsésnek. Beer Miklós a szavak erejéről - Szemlélek. "A "kereszténydemokrata" politika nálunk azt jelenti, hogy a politika kisajátítja és a magyarság állandó jelzőjévé teszi a… További cikkek
A váci megyés püspök már karácsonykor sem a megszokott szentbeszédet tartotta az éjféli misén, de azóta egy blognak adott interjújában már nyíltan sürgeti a katolikus egyház önkritikai érzékének növelését. A blogtulajdonos magyarázkodásra kényszerült. Beer Miklós váci megyés püspök karácsonykor tartott, tévében is közvetített szentbeszédére egy ország kapta fel a fejét. Az egyházi prominens megemlítette a korrupciót, a politikai fondorlatot, hogy József Attila-i "fortélyos félelem igazgat", de Ferenc pápára hivatkozva az egyenlőtlenségek ellen is beszélt. A püspök szerint Jézus úgy jött közénk, mint ma egy hajléktalan vagy egy menekült, és mivel a katolikusoknak "a másik ember testvére", az is joggal várhatja, hogy keresztényi segítséget kap, aki rossz helyen-időben született. Beer Miklós: “Az egyház és a papok nyílt pártelköteleződését nem tartom szerencsésnek”. Beer a váci Nagytemplomban hirdette meg azt a kezdeményezést, hogy "karolj fel egy családot", egy embert, akit "rendszeresen segítesz", önként, nem parancsra – majd bátor karácsonyt kívánva befejezte a szentbeszédet.
Ezek fontos észrevételek, csakhogy Beer Miklós nem átlagember. Ő annak az egyháznak kiemelt képviselője, amelynek mindennél fontosabb feladata az üdvözüléshez segíteni az embereket. Ebben persze nem kötelező hinni, ám az Egyház, és nyilván maga a püspök is ebben hisz. Épp ezért furcsa, amikor az emberi kapcsolatokat önmagukban, az érzelmek szempontjából tárgyalja, és nem az Isten iránti szeretet, az üdvözülésre törekvés felől közelít azokhoz. Beer Miklós: A szegények Isten ajándékai számunkra - Szemlélek. Hol az egyház helye az életünkben? Attól lesz jobb ez a világ, ha valakit befogadunk az életünkbe. Valaki mellé odaállunk, elfogadjuk jóbarátnak, testvérnek, elfogadjuk olyan embernek, akin keresztül mi is emberebb emberekké válhatunk – idézte Ferenc pápát nemrégiben a szegényeket, betegeket, fogyatékkal élőket segítő alapítványát videóban bejelentő Beer Miklós. Felvetettük neki, hogy miközben az ország legnagyobb baja a népesedési válság, nemcsak az elesettek, hanem az újszülöttek befogadása is fontos lenne. Erre a püspök úgy válaszolt, hogy nagyon örül a kormány gyerekvállalást ösztönző családpolitikájának, és párhuzamot vont az elesettek, illetve az újszülöttek befogadása között.
Beer Miklós nyugalmazott váci püspök. /Fotó. Mandiner Beer Miklós számára a választási kampány nagy tanulsága, hogy nagyon beteg a társadalmunk. Beer Miklós nyugalmazott váci püspököt nem lepte meg, hogy a Fidesz–KDNP hatalmas fölénnyel, kétharmados többséggel nyerte meg a vasárnapi választást, sőt, számított is rá. Nem mondom, hogy örülök, nem mondom, hogy nem örülök, tudomásul veszem – mondta a Mandinernek, hozzátéve: alkalmazkodni kell a helyzethez, miközben gyógyítani kell a megsebzettséget, és meg kell tanulni a kulturált beszédet. Egyúttal fontos, hogy ne bántsuk egymást, és tartsuk tiszteletben a másik véleményét. Beer Miklós szerint nem volt őszinte az ellenzék kommunikációja, egyúttal nagyon sajnálja Márki-Zay Pétert, akit csupán felhasználtak, majd miután végigcsinálta a kampányt, magára hagyták. A kampányról is megvan a véleménye, és szeretné, ha végre mindenki elfelejtené az egymást sértegető, bántó, sebeket okozó időszakot. Az egész választási kampányidőszak nagy tanulsága számomra, hogy nagyon beteg a társadalmunk – mondta a nyugalmazott püspök, akit mélységesen elszomorít a kampányban kialakult közbeszéd.
Ezt nemcsak a politikusoktól várjuk el – annak ellenére sem, hogy ők adnak példát, ahogyan a parlamentbe beszélnek – hanem mindannyiunk felelőssége. Ne bántsuk egymást. Tartsuk tiszteletben egymás véleményét. Elrontott valamit az ellenzék, hogy ekkora fölénnyel nyert a Fidesz? Utólag úgy látom, hogy nem volt őszinte a kommunikációjuk. Márki-Zay Pétert nagyon sajnálom, mert felhasználták. Ő meg elhitte, hogy neki feladata van. A maga őszinteségével és rutintalanságával végigcsinálta a kampányt. De végül magára hagyták.
A foglalkoztatás, a munkahelyteremtés, az önmagáról való gondoskodás képességének megtanítása, az oktatásban való részesítés mind-mind feltétele annak, hogy önbecsülésük lehessen. Mindezt nekünk kellene megadnunk, nekünk kellene ehhez hozzásegíteni őket. Az Úristen egymásra bízott bennünket. Tőlünk várja, hogy testvérként tegyünk értük valamit. Keresztényként nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a cigányság sajátos kezdetleges vallásossággal keresi az egyházzal való kapcsolatot. Szentnek tartják a keresztséget, a családot, gondoskodnak az öregekről, tisztelik a halottakat, különös gyermeki vonzódással tekintenek a Szűzanyára. Nem ők tehetnek arról, hogy a vándorló, gyűjtögető életmód, a sajátos cserekereskedelmi viszonyok, a régi mesterségek iránti kereslet mind-mind eltűnt a mai európai civilizációból. Partra vetett halként tengődnek. Amikor az egyházban keresztény testvérként ismerünk rájuk, csak akkor nevezhetjük magunkat is valóban kereszténynek. A mai európai társadalomban a cigánysággal szemben tanúsított magatartásunk egyfajta kontrolljelzése hitünk mélységének és őszinteségének.
Olyan szépen mondjuk, hogy minden ember Isten teremtménye, és a másikban is meg kell látni Krisztus arcát, de ettől messze vagyunk. Pedig Jézus az elesettekkel, a szegényekkel, a kiszolgáltatottakkal azonosította magát, amikor azt mondta: "éhes voltam, és ennem adtatok, szomjas voltam, és innom adtatok, beteg voltam, és meglátogattatok…" Nagyon örültem, amikor Dúl Géza atya rögtön készséggel vállalta a Ceferino Ház vezetését és a munkatársak felkutatását. Hogyan fogadták a plébánosok az egyházmegyében, hogy erre a feladatra függetlenítette egy paptársukat, amikor így is kevesen vannak, egyszerre több helyszínen kell szolgálatot teljesíteniük? A papság hozzáállása meglepett, és fájt is, hogy úgy legyintettek, "ha Gézának ehhez van kedve, akkor csinálja". Nagy támogatást nem kaptam. Azt mondták, nekik máshoz van karizmájuk, tehetségük: a fiatalokhoz, a betegekhez. Ez rendben is lenne, de kicsit elégedetlen voltam és vagyok ma is, hogy a cigányság nyomorúságos helyzetének megoldásában egyházunk papjai és a templomba járó emberek nem akarják felismerni, hogy sajátos felelősségük van.