A gyümölcsök finomak és vitaminban gazdagok, ezért rendkívül egészségesek, emiatt pedig rendszeresen fogyasztjuk őket. Ám sokunkat zavarba lehet hozni az olyan importált gyümölcsök nevével, mint a hurma, a kumquat vagy éppen a licsi. Nem is gondolnánk, de nem kell olyan messze mennünk ahhoz, hogy az importált, egzotikus gyümölcsök helyett itthon termő, magyar gyümölcsök neve okozzon kavarodást a köztudatban. Az egyik legtöbb kérdést generáló gyümölcs idehaza nem más, mint az eper és szamóca. Az eper ugyanis valójában nem is eper, de amit a tudomány epernek nevez, azt a köznyelvben senki sem hívja annak. Hogy is van ez? Tegyünk pontot az ügy végére: eper vagy szamóca? Összegyűjtöttünk minden fontos információt, amit a szamóca és az eper különbségéről tudni érdemes! Eper vagy szamóca. Eper vagy szamóca? A botanika, illetve kertészeti iparágban fontos, hogy a szakmabeliek a pontos nevükön hívják a növényeket, hiszen ellenkező esetben teljesen más terméket kapnak kézhez, mint amire számítottak. Emiatt sok esetben mi, átlagemberek is pórul járhatunk, hiszen a kertészeti szakemberek idővel teljesen megszokják, hogy a gyümölcsök, zöldségek hivatalos neve más, mint amit a köznyelv használ.
Eper, vagy szamóca? Az örök kérdésnek jártunk utána. Végre itt a szamóca szezonja. Vagy az eperé? Imádjuk ezt a csodásan finom gyümölcsöt, és még a nevét sem tudjuk. Ugyanis amit eperként árusítanak manapság az utak mellett, a boltokban és a piacon, az még véletlenül sem eper, hanem szamóca. De a köznyelveben már annyira összeforrt, hogy a legtöbben epernek nevezik a szamócát. Nagyon sok kiskertben ott van, hiszen az egyik leggyorsabban termő gyümölcsünk. A fagyiárusok pedig ki sem nyithatnának "eperfagyi" nélkül, ami persze valójában szamóca fagyi. Szamóca vagy epernay. De hát nézzük el ezt nekik, és dúdoljuk fagyizás közben nyugodtan az "eperfagyi, eperfagyi, hű, de finom" sorait, és ebben az esetben semmiképp se ragaszkodjunk a tényekhez, és ne javítsuk ki a szerzőt, nem fog olyan jól hangozni. Eper, vagy szamóca? Ez itt a kérdés! A köznyelv tévesen epernek hívja a szamócát, pedig két teljesen más gyümölcsről van szó. Az eper fán nő, mégpedig az eperfán, és vagy fehér, vagy fekete színű, azonban nem piros.
C-vitamin tartalma magas, bioszintézisének módját kutatók vizsgálják. Napi 15 dkg szamóca bőségesen fedezi egy felnőtt napi C-vitamin-szükségletét. Amit már kevesebben tudnak róla, hogy a gyümölcs fogfehérítő hatású is. Csak hagyjuk a friss epretpépet öt percig a fogon. A műveletet nyugodtan megismételhetjük. Ezek után azon se lepődjünk meg, hogy arcbőr fehérítő és ránctalanító hatású. Egy finom lyukú teaszűrőn préseljünk át néhány szem alaposan megmosott, megszárogatott epret, így kb. 1 púpozott kávéskanálnyi pépet kapunk. Ehhez keverhetünk 2 kávéskanál tejszínt száraz bőrre, ill 1 kávéskanál talkumot (baba hintőpor) zsíros bőrre. A pakolás tíz perc elteltével langyos vízzel lemosandó. Ám nem csak a gyümölcs gyógyhatású, hanem a szamócalevél is: teája fertőtlenítő, régóta kezelnek vele bélfertőzést, de ekcéma, vérszegénység kezelésére is javallott. Szamóca vagy epernon. Külsőleg a zsíros bőr tonizálására, égési sérülésekre, leégés kezelésére, hámsérülésekre használják. Öblögető szerként ínygyulladást, torokfájást kezelnek vele.
Hadd kezdjem mindjárt a nevével. Ezt a gyümölcsöt a kertészszakma dolgozói hivatalosan szamócának nevezik - függetlenül attól, hogy erdőben vagy kertben terem, és nem téve különbséget az apró (lásd: eperajak) és a termetes gyümölcs között. Igen ám, de ezt a kifejezést a közvélemény - minden botanikai indokoltsága ellenére nem hajlandó elfogadni, és a piacon változatlanul eper néven árulják ezt a finom, ízes, illatos gyümölcsöt. Szamóca-szótár és Eper-enciklopédia | Simon Gyümölcs. Története Pedig a név némi további félreértésre is okot szolgáltat, ti. a fehér és fekete eper ( Morus) azokon az út menti fákon terem, amelyek leveleivel valamikor a selyemhernyókat táplálták. A fekete epret viszont nem helyes szedernek nevezni, mert a szeder annak az indázó, többnyire tüskés növénynek a gyümölcse, amely az utak szélén parlagokon - és mostanában már a kertekben is - érleli a fekete, málnaszerű gyümölcsét. A szamócának nagy jelentősége van az új kerttulajdonosok életében. Aki üres telekhez jut, az magától értetődően minél előbb akarja szüretelni az első gyümölcstermést.
A dokumentumfilm két teljesen ellentétes megítélésű, gondolkodású embert, csoportot mutat be: Szalai Sándor professzor, illetve az Inconnu Csoport ügyét. Dokumentarista és játékfilmes eszközökkel megelevenített jelenetek segítségével ismerjük meg a lejáratás és a bomlasztás technikáját, miközben szakértők tárják fel a múltat, és a kegyetlen módszert. Mint Huth Gergely, a film rendezője elmondta, szándékosan választottak két ilyen nagyon eltérő habitusú embert, illetve csoportot, hogy átláthatóvá váljon, a módszer mindkét oldalú "egyénekkel" szemben ugyanúgy működött. Lejáratás és bomlasztás - Tudósok, tanárok a titko - Vatera.hu. Ráadásul meglehetősen jól. Mint a filmben Hankiss Ágnes, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatója elmondja: még 2011-ben is találkozott olyan emberrel, aki a bizonyítékok ellenére nem hitte el, hogy – a korábban már elhunyt – Szalai Sándort ügynöki tevékenységgel csak "lejáratás és bomlasztás" miatt vádolták meg. Hamisan, de mégis nagyon sikeresen.
Lejáratás és Bomlasztás - A Hálózat Örök - YouTube
A hálózat örök Akit nem tudsz legyőzni, zúzd szét a becsületét és fordítsd ellene az elvbarátait – így foglalható össze az állambiztonsági szolgálat egy 1957-től a rendszerváltásig, sőt bizonyos értelemben azon túl is előszeretettel alkalmazott módszere, a lejáratás és bomlasztás lényege. Lejáratás és Bomlasztás - A Hálózat Örök - YouTube. A pártállami titkosszolgálat nem csupán megfigyelte és megfélemlítette a rendszer külső és belső ellenségeit, hanem ügynökök segítségével a legképtelenebb vádakat terjesztették róluk. Huth Gergely és Kerekes András dokumentumfilmje a karizmatikus ellenzéki, Szalai Sándor professzor példáján magyarázza el a befeketítés lényegét, s a karakán Inconnu művészcsoport történetét is kitárgyalva hívja fel a figyelmet a tényre: egyáltalán nem a véletlen műve, hogy a rendszerváltás idejére már ezernyi törésvonal szabdalta szét az ellenzéket. "A métely hatott" – jegyzi meg keserűen a dokumentumfilm egyik szakértője. A múltfeltárás hitelességét a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet dokumentumai és kutatásai adják, az 52 perces alkotást játékfilmes eszközök teszik izgalmassá.
Könyvárusi forgalomban nem kapható Elolvasom Kapcsolat HANKISS ÁGNES INTÉZET Cím 1016 Budapest, Piroska u. 11. Telefon +36 1 488-0276 Fax +36 1 489-0295 GPS N47 29. 411 E019 01. 977 E-mail
Ismeretes, hogy régebben egy-egy realizálás során fontos volt a 'gróf', vagy a 'horthysta tiszt' személye. Enélkül nem volt úgynevezett "igazi" az ügy. Ma arra kell törekednünk, hogy a tényleges ellenséges tevékenységet kifejtő személyeket vagy csoportokat derítsük fel függetlenül attól, hogy abban részt vesz-e 'gróf', vagy 'horthysta tiszt. '" [6] Ezek az intézkedések azt mutatják, hogy az állambiztonság az emberi kapcsolatok manipulálásában, egyes személyek, csoportok tevékenységének ellehetetlenítésében az eszközök széles skálájával számolt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a már bemutatott többszörös pártkontroll miatt, ilyen esetekben a végső szót az MSZMP illetékes szervei mondták ki. Magyar Média Mecenatúra • Lejáratás és bomlasztás. Mindenestre a bomlasztásos ügyek figyelmeztetnek a leginkább arra, hogy a múltfeltárás nem állhat meg az állambiztonsági iratok feldolgozásánál, az egyes esetek kapcsán vizsgálni kell a pártállam más szerveinek intézkedéseit is. A kádári diktatúra emberi életutakat változatos módszerekkel befolyásoló, vagy életpályákat ketté törő intézkedéseit, a bizalmi viszonyokat leromboló, a társadalmat atomizáló manipulációit részleteiben csak így lehet feltárni.
Ajánlja ismerőseinek is! A Kádár rendszer politikai rendőrségének tevékenységéről jó néhány mű jelent meg az utóbbi időben. Ez a kötet kiemelkedik közülük azzal, hogy különlegesen érdekes ügyeket dolgoz fel, és azzal is, hogy itt egy kitűnő történész szól az olvasóhoz. Noha személyesen és közelről érintették a kötetben leírt események, mentes minden elfogultságtól; objektíven, kiegyensúlyozottan számol be a történésekről, és részrehajlás nélkül értékeli azokat. A kötetben olvasható tanulmányok a politikai rendőrség forradalom utáni megtorló tevékenységének néhány jellemző mozzanatát, konkrét egyedi esetét mutatják be, korábban hozzáférhetetlen, szigorúan titkos dokumentumok alapján. Az első, legrészletesebben feldolgozott ügy Mérei Ferenc és társai "ellenforradalmi szervezkedése". Ennek az ügynek a dokumentumanyagában tárultak fel a kutató számára az államvédelemnek a "belső ellenség" ellen folytatott küzdelmében alkalmazott gátlástalan, aljas, körmönfont módszerei. A hosszabb-rövidebb tanulmányok nemcsak a besúgók beszervezésének és felhasználásának változatos, visszataszító módszereit vázolják fel, hanem azt is, hogyan állt bosszút a titkosrendőrség azokon, akiket még zsarolással sem tudtak beszervezni.