Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek - Rényi Ádám Webshop kedvezmény: 873 Ft 25% Itt olvashattál a könyvről: 25% - 30% alap KIADÓI KEDVEZMÉNY könyveinkre TARTALMAS szórakozás GLS, FoxPost, Packeta - kedvező díjakkal Summer Sale - extra ajánlatok Szerző Rényi Ádám Kiadás éve 2021 Kötés típusa Keménytáblás ISBN: 9789635680917 Rényi Ádám apró, pontos megfigyelései az emberi viszonyokról, az életünkben való ügyetlen, téblábolásról, egyszerre tragikomikusak és bizsergetik meg az ember szívét. Ne higgy a látszatnak, üzenik halkan, és főképp ne higgy a boldogtalanság látszatának. Mert ha változtatni nem is mindig tudunk sorsunkon, megpróbálni azért lehet, sőt erősen ajánlott. Ez a vásárlásod 3 pontot ér! Leírás A megindító történetektől az abszurd írásokon át a már-már gonosz tréfákig vezet az út Rényi Ádám felnőtt mesekönyvében. Rényi ádám osztálytalálkozó elemzés. A Roald Dahl, Örkény István és Efrájim Kishon világát megidéző néhány perces novellák a közelmúlt és a jelen Magyarországán játszódnak, hősei többségükben ismerős karakterek, mégis jókora meglepetéseket képesek okozni.
Persze azért vannak olyan eltalált ötletek is, mint a láthatatlanná váló tanáré, amelyek jó érzékkel állítják feje tetejére az amúgy is fejtetőn álló valóságunkat. Rényi novellái épp arra jók, hogy szórakoztassanak, hogy néhány megállónyi utazgatás közben elüssük az időt, ki- vagy épp bekapcsoljunk, felfigyeljünk, vagy épp csak másra figyeljünk, mint amire egyébként muszáj. Rényi Ádám: Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek | könyv | bookline. Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető. Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be! Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
A Völgyhíd szól a családról, az iskoláról, a szülők és tanárok felelősségéről, egy kapaszkodók nélküli szabadságba vetett, önmagát nehezen megfogalmazó korosztályról. Nem ment fel, nem moralizál, kertelés nélkül odavág, ahogy egy kamasz teszi: Na, mi van? Ez van. Öngyilkosok leszünk, mert az legalább valamilyen. Quo vadis? Erre tartunk. Még ha ez csak szimbólum, akkor is. Ha olyan leszek felnőttként, mint apám, anyám, akkor inkább nem akarok felnőtt lenni. Logikus válasznak tűnik, még akkor is, ha elfogadhatatlanul keserű. Az előadás nem historizál, nem bújtat jelmezbe senkit, rég elmúlt korok híres hőseire hivatkozva, hanem élesen a jelenről beszél. Nincsen apám, se anyám! „Nincsen apám, se anyám! DISLIKE!” • Hetedhéthatár. DISLIKE! – rappelve, órán mobiltelefonnal a tanár képébe vakuzás, balatoni vízibicikli-kölcsönző, Kispál koncert, panelnegyed és újgazdag apuka csiricsáré palotája… A Harmadik Színház fiatal színészei – Cseporán Zsolt (Péter), Vörös Vivien (Zsófi), Süveges Dominik (Deda), Tatai Gergő (Harmadik fiú), Bedegi Nikolett (Juli), – életkorukból adódóan is hiteles képet adnak kortársaikról, csakúgy mint az őket körülvevő felnőttek: Bánky Gábor (kollégiumi nevelőtanár és matektanár), Bacskó Tünde (Péter anyja, tanítónő), László Csaba (Péter apja).
A háborús (ember)veszteségek egy korábban, ekkora tömegben még nem tapasztalt jelenséggel szembesítették a társadalmat: az ellátás nélkül maradt gyerekek nagy csoportjával. A gyermek- és csecsemővédelem kérdésének megoldása egyszerre soha nem látott fontosságúvá lett és két, jól elkülöníthető csoportot érintett leginkább: a háború idején született csecsemőket és a hadiárvákat. Míg az előbbiek ellátásának javítására született meg többek között a védőnői hálózat, az utóbbiak ellátása ennél jóval komplikáltabb feladat elé állította a törvényhozókat. A háborús szociálpolitika egyik legnehezebb kérdése volt az elesettek családtagjainak ellátása. Noha a 19. Nincsen apam se anyam. század végén már születtek törvények "a háború folytán megsebesülés vagy hadifáradalmak következtében elhaltak özvegyei és árvái eltartásáról", ezeknek az intézkedéseknek a hiányos volta a háborús évek alatt egyértelművé vált, és itt nem pusztán a pénzbeli segélyezés rossz elosztásáról vagy az összeg alacsony voltáról beszélünk. Az apák távollétében gyári munkát vállaló (vagy a földeken dolgozó) anyák gyermekei egész napra felügyelet nélkül maradtak.
Lázadjunk fel hát a természet ellen! Mi másra való az emberi értelem, mint a természet legyőzésére? Az EJENY tehát kimondja, hogy jogunkban áll legyőzni a természetet, az Univerzumot, vagy akár Istent is. Ebből következőleg a helyzet mindig csak fokozódni fog. Mindig lesznek nők, akik nem akarnak férfiak lenni és lesznek férfiak, akik nem akarnak nők lenni. És lesznek olyan férfiak, akik nők voltak és nem akarnak újra nők lenni és lesznek olyan nők, akik férfiak voltak és nem akarnak újra férfiak lenni. Nincsen apám se anyám latinovits. És így tovább. Ne feledjük, a belenyugvás árulás. Ezek jutottak eszembe, amikor megtudtam, hogy a biológiai nemem, a génjeim, minden testi sejtem programozása ellenére a lelkem szabad és jogomban áll annak lennem, ami eszembe jut. Ha mindezeket tudtam volna már gyermekkoromban, mennyire más emberré cseperedtem volna. Az analitikusom szerint nagyon jól haladok, néha még ugyan, az automatizmusok áldozataként, betévedek a férfi mosdóba, de az időm nagy részét már a ritmikus sportgimnasztika válogatott öltözőjében töltöm.