Hol a lányuk válik, hol az unokákra kell vigyázni, vagy értük menni az iskolába, tanfolyamra, szakkörre. A család pedig egyre újabb és újabb feladatokat oszt a hirtelen időmilliomossá váló nagyszülőknek, akiknek egyre furfangosabb kifogásokat kell kitalálniuk, hogy ne mindig hozzájuk forduljanak segítségért. A portugál aranyévek pedig minden telefonhívással és csöngetéssel egyre messzebbre kerülnek. Családból is megárt a sok (Les Chicoufs / Joyeuse retraite! ) Francia vígjáték, 100 perc, 2019 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Rendező: Fabrice Bracq Kép forrása:
Szereplők: Thierry Lhermitte, Michèle Laroque, Judith Magre, Alain Doutey, Constance Labbé, Arielle Sémenoff, Amélie Etasse Marilou és Philippe végre elérte a korkedvezményes nyugdíj időpontját, és már alig várják, hogy kettesben Portugáliába költözzenek. Végre eljöttek a nyugodt, idilli nyugdíjas évek, amikor több idejük lesz magukra. Legalábbis ők így gondolták. Csak eggyel nem számoltak: a minduntalan szívességet és az idejüket kérő családtagjaikkal. Hol a lányuk válik, hol az unokákra kell vigyázni, vagy értük menni az iskolába, tanfolyamra, szakkörre. A család pedig egyre újabb és újabb feladatokat oszt a hirtelen időmilliomossá váló nagyszülőknek, akiknek egyre furfangosabb kifogásokat kell kitalálniuk, hogy ne mindig hozzájuk forduljanak segítségért. A portugál aranyévek pedig minden telefonhívással és csöngetéssel egyre messzebbre kerülnek. A Családból is megárt a sok a legjobb francia vígjáték-hagyományokat követi, amelyben mindenki egy kicsit magára ismerhet. A film főszerepében az egyik legnépszerűbb francia vígjáték színész, Thierry Lhermitte (Vasárnapi apukák, Jövőre…ha minden jól megy, Zsaroló zsaruk, Egy indián Párizsban, Válás francia módra, Pelenkás bajkeverő, A francia miniszter) látható, partnere pedig mások mellett Michèle Laroque (Rózsaszín életem, Addig jár a korsó a kútra…, Briliáns válás) ebben a kacagtató családi vígjátékban.
Habkönnyű és nagyon emészthető, egy délutáni mozizáshoz nagyon ideális! Nagyon jól szórakoztam rajta, szerintem egy vígjátéktól nem is vár többet az ember. Egyre közelebb kerülnek a szívemhez a francia komédiák, életszerűek, viccesek, szinte repül az idő, miközben nézem őket. Témába vágó sorozatok
Marilou és Philippe végre elérte a korkedvezményes nyugdíj időpontját, és már alig várják, hogy kettesben Portugáliába költözzenek. Végre eljöttek a nyugodt, idilli nyugdíjas évek, amikor több idejük lesz magukra. Legalábbis ők így gondolták. Csak eggyel nem számoltak: a minduntalan szívességet és az idejüket kérő családtagjaikkal. Hol a lányuk válik, hol az unokákra kell vigyázni, vagy értük menni az iskolába, tanfolyamra, szakkörre. A család pedig egyre újabb és újabb feladatokat oszt a hirtelen időmilliomossá váló nagyszülőknek, akiknek egyre furfangosabb kifogásokat kell kitalálniuk, hogy ne mindig hozzájuk forduljanak segítségért. A portugál aranyévek pedig minden telefonhívással és csöngetéssel egyre messzebbre kerülnek.
A film főszerepében az egyik legnépszerűbb francia vígjáték színész, Thierry Lhermitte (Vasárnapi apukák, Jövőre…ha minden jól megy, Zsaroló zsaruk, Egy indián Párizsban, Válás francia módra, Pelenkás bajkeverő, A francia miniszter) látható, partnere pedig mások mellett Michèle Laroque (Rózsaszín életem, Addig jár a korsó a kútra…, Briliáns válás) ebben a kacagtató családi vígjátékban.
Tavaly nyáron színjátszótáborban voltunk. Épp egy nehezebb időszakomban voltam, és vele persze most is mindent megbeszélhettem. Esténként, amikor már mindenki elment lefeküdni, leültünk a társalgóban, hozzábújtam és beszélgettünk, vagy csak ültünk csendben. Tisztán barátian, semmi hátsó szándék, semmi több nem volt benne. De a tábort majd féléves csend követte, ami teljesen kikészített. Azt hittem, végleg elhidegültünk. Néhány hónapja egy bulis estén újra beszélgettünk, minden olyan volt, mint azelőtt. Talán még jobb. Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek vers. Úgy tűnt, stabillá vált a barátságunk. Rendszeresen beszéltünk, a dolgok természetessé váltak, egyszerűen jól elvoltunk együtt. Pár hete elkezdtem feljárogatni hozzá, hogy együtt nézzük a kedvenc sorozatunkat. Minden szuper volt, mivel idén érettségizem, már nem kell suliba járnom, így kábé kétnaponként késő éjjelig nála voltam, aztán boldogan jöttem haza, hogy végre így kiforrott a barátságunk. Aztán most hétfőn megint felhívott. Este volt, fáradt voltam, kicsit rossz kedvű, de felugrottam pár részre.
Mi minden elevenedik meg e szó mögött? Érzek-e szégyent, pironkodást vagy akár bűntudatot e szónak hallatán? Vagy ha ki kellene mondanom? Itt van valami, ami kétségtelenül elválaszt minket. Ha szégyent érzek, bűntudatot, akkor nagyon nehéz beszélnem. Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek film. Bizonyos dolgokról ha akarok sem tudok beszélni, nem beszélhetek. Mondhatnánk erre azt, hogy a fenének kell mutogatni puncikat, lehet a szexről másképp is beszélni. Más módok is vannak. De a lényeg épp itt van; hogy épp emiatt nem tudunk sokszor a legprivátabb tereinkben sem épp a kendőzetlen realitásainkról beszélni. Hányunknak vannak titkaink, olyan eseményeink, amik pont így zárnak el bennünket: azért, mert nem tudjuk őket kimondani. Mert nem tudom kimondani, nem tudom megosztani – pedig szeretném – hogy az apám alkoholista, bánt a férjem, megcsal a feleségem, vagy egész egyszerűen csak azt, hogy fáj, most nem esik jól, kérlek, most ne csináljuk! És ez ugyanúgy igaz a gyönyörre is: van egy csomó titkos fantáziám, vágyam, amit szeretnék megosztani azzal, akivel jó lenne.
Ott nincs udvarisság, illem. Ezért használok én is nemcsak szexuális nevelés órákon, valódi puncikról valódi képeket. Hogy lássuk, láttasuk mennyiféle is valójában a női test. Csupasz puncik, retusálatlanul. Hát ilyenek vagyunk mi! És ennyiféle a női tapasztalás is! Bár azt mondjuk, hogy "mi, nők", de mégis nagyon sokfélék vagyunk. Viszont ha én példának okáért 2018-ban egy TEDX előadáson csupasz puncikat akarok mutogatni a színpadon, annak következménye van. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek… |. Ezt lehet, hogy nem tudom csak úgy mutatni, mert ennek az előadásnak majd ki kerülnie az internetre és a Youtube-on nagy valósznűleg cenzúrázni fogják, mert 18 év feletti tartalom. Akik gyerekekkel dolgoznak, vagy gyerekeik vannak, talán pontosan tudják, hogy épp a gyerekek éreznék a legkevésbé veszélyesnek ezt a témát. Ők pontosan tudják, ezek hétköznapi testek, ez ugyanúgy a részünk, de mégis erre hivatkozunk. Nem erőszakot hoztam, nem fegyvereket hoztam. Konkrétan egy kereskedelmi tv elő reggeli adását lekeverték amikor csak a puncipárnát elővettem.