Ezt követték azok az események, amelyeket előolimpiákként tartunk számon. Természetesen a görögök saját nemzeti kincsüknek tekintették az ókori pánhellén játékokat, ezért ők sem akartak lemaradni a futótűzként terjedő mozgalomról. A mozgalom elindítója hazájukban Evangelosz Zappasz, a kor egyik leggazdagabb üzletembere. Terve megvalósítása érdekében a saját vagyonát sem kímélte. A rendezvényt végül a görög uralkodó felesége nyitotta meg 1859. október 18-án. A következő játékokat csak 1870-ben tartották meg. Az olimpiák története | MEDIA IURIS. A III. Olimpiára sem négy év múlva került sor – bár az eredeti elképzelés szerint a játékokat négyévente rendezték volna meg –, hanem 1875-ben. Ezt követően a következőt 1889-ben és az utolsót 1893-ban rendezték meg. Az esemény egyre népszerűbb lett. Mindez kedvezett Pierre de Coubertin (pier dö kuberten) báró 1894-es levelének, amely a párizsi atlétikai kongresszus meghívóját tartalmazta. Mint látható, évszázadokon át Európa-szerte több helyen is próbálták életre kelteni az antik görög sportjátékokat.
1984, Los Angeles: az akkori szocialista országok nem vettek rajta részt A téli olimpia 1924-1992-ig, azonos évben került megrendezésre a nyári olimpiákkal. 1994-ben újra rendeztek téli olimpiát, és ettől kezdve 4 évente kerül megrendezésre. Idén 2018-ban, Dél Koreában, Phjongcsang-ban lesz.
Athén, az első újkori játékok városa 2004-ben a 28. nyári olimpiai játékokat is megrendezhette. A NOB tizenhat alapító tagjának nevét az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban márványba vésték.
Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja feladatai, magyar sportsikerek témakör Eredete: Görögök-ókorban Zeusz éa a többi isten tiszteletére rendezték a versenyeket. Ekkor az ókori görög társadalomban a kalokagáthia eszméje uralkodott. A kalokagáthia fogalma a testi erő és a szépség, a lelki nemesség és a nagylelkűség, az erkölcsös gondolkodás és a bátorság harmónikus egységét jelenti. Ezeket az értékeket elfogadva a görög férfiak időnként versenyek formájában összemérték teljesítményeiket, képességeiket. A helyi versenyekből alakultak ki a városállamok közötti versenyek, amelyek közül a legrangosabb az olümpia volt. Zeusz szent ligetében Olümpia városában, az ott épített stadionban rendezték meg. Ezért nevezték el olimpiának. Újkori olimpiadi játékok . k. e. 776-ra teszik a kezdetét, az első győztes nevét ekkor jegyezték fel. Jellemzői: – csak szabad görög férfiak vehettek részt – a versenyzők meztelenül versenyeztek – a versenyek alatt és utána 1 hónapig "isteni béke" uralkodott/ez idő alatt nem háborúzta/ – a sportolók edzésterv szerint komolyan készültek – versenyszámok: először stadion futás 192, 27 m, majd pentatlon/stadionfutás, birkózás, gerelyhajítás, diszkoszvetés, távolugrás/ később kocsihajtás, ökölvívás, pankráció – a győztesek olajágkoszorút kaptak, a város díszpolgárai lettek, és életük végéig adómentességet élveztek/ a város tartotta el őket/, megkülönböztetett bánásmódban részesültek.
1952 végén, Mosonmagyaróvár irányából egy esőáztatta répaföldön átvágva, egy menekülő csoport ért a hírhedt vasfüggönyhöz, amely világokat választott el egymástól. Köztük volt Nagy Endre a családjával. Áldott állapotban lévő felesége, Alexandra, valamint kicsi lányuk, Diana. Még nem is sejtették, hogy a végcél hat év elteltével Tanzánia lesz, ahol békés, szorgos évek alatt épül majd tovább a családfő életműve, amelybe az ottani nemzeti park alapítása és irányítása is beletartozik. Az afrikai tartózkodás, gyűjtés eredményeképpen nyílt 1988-ban, Balatonedericsen az Európa-szerte is ritkaságnak számító Afrika Múzeum. Az alapító 1994-ben bekövetkezett halála után második felesége, Dr. Nagy Endréné Beretz Katalin, férjének jobb keze, munkásságának ismerője került a gyűjtemény élére, és vezette tovább, 2018-ig. Az ő elhunyta után pedig Dr. Nagy Endre első házasságából született lánya, Nagy Cardoso Diana vette kézbe az ügyeket. Minden sikeres férfi mögött áll egy nő, szokták mondani. Nagy Endre (vadász) – Wikipédia. Dr. Nagy Endre életét a vadász-és gyűjtőszenvedély mellett a család iránti szeretet hatotta át, első, majd második felesége és gyermekei biztosították az érzelmi, szakmai támogatást.
Katalin asszony és leánya, Diana is ismerték Afrikát, az onnan Magyarországra került gyűjteményt, így továbbra is jó kezekben maradt a balatonedericsi Afrika Múzeum. A család hatvani múltja, kötődése miatt a hatvaniak számára különös jelentőséggel bírhat a múzeumlátogatás. Nagy Cardoso Diana életének is fontos része volt a gyűjtemény, mivel gyermek- és ifjúkorának tanzániai tartózkodása, az ottani élővilág ismerete és édesapja munkássága predesztinálta arra, hogy nagyapja és Katalin asszony utódjaként 74 éves koráig irányítsa a családi múzeumot. Az intézmény a magyar vadásztársadalom és az Afrika rajongók úti céljává vált. M5 TV – Látogatás az Afrika múzeumban – 2020/22. adás – 2020.06.27. - YouTube. Az örökséget Nagy Cardoso Diana gyermekei gondozzák tovább. Kökény Ferenc
A börtönben ismerkedett meg többek között Rajk Lászlóval, így a háború befejeződése után vadászati felügyelőként magas pozícióba került, a kormányzati, pártközponti vadászatok egyik szervezője volt az Államvédelmi Hatóság tiltakozása ellenére. Ellenlábasai végül is felülkerekedtek, rövid időre újra börtönbe került, majd 1952-ben feleségével és kislányával Ausztriába disszidált, és Nyugat-Németországban telepedett le. Ott elvégzett egy vadászati iskolát és állatkertigazgatóként is dolgozott. Nagy endre afrika múzeum az. Az 1954-es düsseldorfi vadászati világkiállítás szervezői között volt, majd 3 gyűjtőutat szervezett Afrikába. 1958-ban kitelepült Tanganyikába (melynek neve 1964-ben Tanzániára változott), ahol vadászvezetőként, később az ottani nemzeti park létrehozójaként tevékenykedett. Mindvégig tartotta a kapcsolatot szülőhazájával, az 1971-es vadászati világkiállítás Magyarországra hozatalának kimunkálója volt. Felesége halála után 1978-ban másodszor is megházasodott Magyarországon, és hazatelepült. Az ő közbenjárására került a híres Windischgrätz trófeagyűjtemény Keszthelyre a vadászati múzeumba.
Van zebra, strucc, jávorantilop, bivalyok, tevék és a látogatók nagy kedvence, a bagoly. A tejuhut, biztosan nagyon sokan ismerik: Hululu 51 éves. Ez a kor a baglyoknál is idős kornak számít. Ő az egyetlen állat, aki Afrikából érkezett, őt még édesapám hozta – úgyhogy családtag. — Mi iránt érdeklődnek leginkább az emberek? — A felnőtteknél nagyon különböző, hogy ki mire kíváncsi. A vasfüggönytől az Afrika Múzeumig. Nagy Cardoso Dianára emlékezünk. A vadászokat és akik szeretnek utazni, azokat a múzeum és Afrika világa. Sokan vannak, akiket a családunk története érdekel, hogy hogyan jutott ki Afrikába édesapám, mi minden történt vele ott és hogyan érkezett ismét ide, haza. A gyerekeknek pedig főleg az állatok izgalmasak. Most, hogy itt van Abdoul, táncol és zenél, az is nagyon érdekli őket. Az említett előadásokon Abdoul Camara díjnyertes szenegáli táncművész lép fel. A 15 perces Afrika-show-on még a jövő hét végéig először balafon muzsikával hozza el hozzánk Afrika hangulatát, majd akrobatikus elemekkel tarkított látványos táncokat mutat be. A világon egyedülálló produkció az úgynevezett guineai óriási tökedényes tánc, de a madarakat megidéző diola tánc, a vörös háncsruhás balanta tánc (az erős férfiak tánca), vagy éppen a szenegáli "csárdás", avagy mbalax is fergeteges élményt ígér a múzeum vendégeienek.