Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2010 novemberében, az államosítás bejelentésekor © MTI Az állami rendszerben történő jóváírásból azonban nem lett semmi. Pontosabban a befizetéseket 2013 óta követni lehet az Ügyfélkapun keresztül, de a 2011 előtti "hozomány" egy életre elveszett – pedig azokról pontosan tudni lehetett volna a magánpénztárak nyilvántartásai alapján. Így tűnt el a nyugdíjvagyon. Azon túl, hogy ez az egyének számára igazságtalan lehet, az egyéni számlák hiánya még egy nagy veszélyt hordoz. A kötelező magánpénztárak kiiktatása után a teljes nyugdíjfizetés az államra hárul, annak minden sokszor emlegetett kockázatával együtt. Éppen ezért nem lehet összehasonlítani a Matolcsy-féle reformot a lengyelek 2013-as intézkedéseivel, pedig ott szintén elvonták a kötelező pillér befizetéseinek állampapírokban tartott részét és a rekvirálással ott is az államadósságot akarták csökkenteni. Ott azonban ezt valóban úgy csinálták, hogy közben a rendszer fenntarthatóságát is sikerült javítani. A kulcs – azon túl, hogy nem igyekeztek sóval behinteni a magánpénztárakat – az, hogy ott már 1999 óta léteztek egyéni számlák.
A felhalmozott megtakarítás a pénztártag halása esetén örökölhető is lett volna. Na, ebből nem lett semmi, bár hárommillió munkavállaló választotta a magánnyugdíjpénztárt, részben kötelező jelleggel, mert a pályakezdőknek be kellett lépniük a rendszerbe. Ezt a lyukat a költségvetésből kellett kipótolni – a rendszer bezúzásakor havi 30 milliárd forinttal. A 2010 őszi kiigazításkor a kormány úgy döntött, hogy a megszorítások egy részét a jövőbeli nyugdíjak kárára váltja ki. Ezzel megúszható volt évi körülbelül 360 milliárd forintnyi megszorítás, de ez a pénz hiányozni fog a jövőben. Mi lett a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel video. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint 2945 milliárd forint került az államhoz. Ebből 233 milliárd forintot utalt vissza az ÁKK a pénztárakhoz, hogy azok fizessék ki az állami rendszerbe visszalépett tagok reálhozamát (hiszen a befizetések kamatoztak, és az infláció feletti részt adták oda a visszalépő tagoknak). 2011 őszén 433 milliárd forintot a nyugdíjalapba, vagyis a mai nyugdíjasok pénzének kifizetésére adtak át, amiből 70 milliárdot végül visszautaltak az ÁKK-nak.
A nyugdíjreform kommunikációja nagyjából kimerült abban, hogy a kormány több tagja, például a nyugdíjak megvédésére kinevezett megbízott, Selmeczi Gabriella démonizálta a magánnyugdíjpénztárakat, csődöt vizionálva az ott maradóknak.
A rossz piaci környezetben magas infláció mellett a felvehető összeg százezrekkel is csökkenhet, miközben alacsony inflációnál és jó hozamok mellett ugyanennyivel meg is ugorhat főleg a magas kockázatú portfólióknál. Nem csak a nyugdíjpénztárakba befizetett összegeknek mondhattunk búcsút az elmúlt években, de lassan a nyugdíjunknak is, bár Matolcsy György jegybankelnök ennek az ellenkezőjét állítja. Megvontuk a húsz éve indult magánnyugdíjípénztári rendszer és az azt megszüntető furcsa reform mérlegét. "Az állami rendszerbe való visszalépéssel semmilyen kár nem érhet senkit" – áll abban a kormányzati tájékoztatóban, amelyet a 2011 elején véghezvitt radikális nyugdíjreformmal kapcsolatban adtak ki. Mi lett a magánnyugdíj pénztári befizetésekkel? Hova lettek, mivé váltak?. Az 1998-ban indult hárompilléres rendszer megszüntetésével kapcsolatos vita a napokban újra fellángolt, miután a laikusok számára is világossá vált: egyéni számlák helyett az államkasszában landolt a pénztáraktól lenyúlt vagyon. Ahhoz hogy megértsük, ezzel miért problémás, és hogy miért is lépett a kormány a válság kellős közepén, menjünk vissza az időben bő húsz évet.
167 tudományos közleményt jelentetett meg. Tevékenységéért 2004-ben Akadémiai Díjban, 2010-ben Szent-Györgyi Albert Díjban, 2014-ben Batthyány-Strattmann László-díjban részesült. Idén kapott Széchenyi-díjat. Feleségét a gyermekklinikán ismerte meg, itt volt kezdő gyermekorvos, ma is kollégák. Prof dr bíró györgy d. Két gyermekük született, a lányuk gyógyszerészhallgató, fiuk idén érettségizik, az orvosi egyetemre készül. Forrás: MTI, ( - T. A., újságíró)
(2020): On the Perpetuation and Contestation of Racial Stigma: Urban Roma in a Disadvantaged Neighbourhood of Szeged. Geographica Pannonica, 24, 4, 294–310, Bajmócy, Z. – Gébert, J. – Juhász, J. (2020): Urban Strategic Planning from the Perspective of Well-being: Evaluation of the Hungarian Practice. European Spatial Research and Policy, 27, 1, 221-241, Málovics Gy. (2020): Ökológiai közgazdaságtan, átalakulás, társadalmi részvétel. A projektjellegű reszvetel es a reszveteli akciokutatas szerepe a fenntarthatosagi transzformaciokban. JATEPress, Szeged. Juhász Judit, Málovics György és Bajmócy Zoltán (2020): Co-creation, reflection, and transformation: The social impacts of a service-learning course at the University of Szeged. Vezetéstudomány, megjelenés alatt Méreiné Berki B. Lilásreggeli vendég: Prof. Dr. Bíró György - YouTube. – Málovics Gy. (2020): Városi deszegregáció, társadalmilag heterogén lakóközösségek, társadalmi tőke – egy hazai városi szegregátum felszámolásának tapasztalatai. Tér és Társadalom, 34, 2, 35-66 Málovics Gy. (2019): Tudás létrehozása társadalmi hatással karöltve.
közegészségtan szakorvos 1952-ben avattak orvosdoktorrá, "summa cum laude" minősítéssel. Kandidátusi értekezésemet, amelynek témája a bakteriofágok szerepe a víz egészségügyi minősítésében volt, 1959-ben védtem meg. 1959-ben megszereztem a közegészségtan és járványtan szakorvosa képesítést. Ugyanebben az évben letettem az üzemorvosi vizsgát, amelynek alapján 1969-ben, amikor ezt bevezették, szakorvoslettem üzemorvostanból. 1972-ben címzetes egyetemi docensi címet kaptam a SOTE Közegészségtani és Járványtani Intézetében, több éves oktatási munkám elismeréseként. 1975. július 1. -ével a POTE Közegészségtani és Járványtani Intézetének igazgató egyetemi tanárává választottak meg, illetve neveztek ki. Prof. Dr. Balla György: A figyelem fókuszába került a gyermekgyógyászat. 1978-ban védtem meg a betegellátás higiénés kérdéseivel foglalkozó doktori értekezésemet és így megszereztem az orvostudomány doktora tudományos minősítést. 1981-ben az Egészségügyi Minisztérium meghívott az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatójának. Ezt a beosztást 1982. január 1. és 1985. december 31. között töltöttem be.