Gágognak hajnal óta gá-gá-gá, szép ez a liba nóta gá-gá-gá, meglátod te is tudod, ha velünk együtt fújod, mond te is utánunk, hogy gá-gá-gá! – Ne felejtsetek el libát enni!
250 ml tej 200 g tejföl 100 g tejszín 1 marék mazsola Elkészítés: Melegítsük fel a tejet egy fazékban. Közben a lisztet a száraz élesztőt keverjük össze alaposan egy keverőtálba. Adjuk hozzá a cukrot, a sót, a tojások fehérjét, tejszínt, a tejfölt és a vaníliát. Öntsük rá a meleg tejet és gyúrjuk simára a tésztát. Én mixerrel csináltam, a legalacsonyabb fokozaton. Takarjuk le a tésztát ruhával, és hagyjuk kelni meleg helyen, amíg a tészta duplájára nő. Alaposan belisztezett munkafelületen gyorsan gyúrjuk át a tésztát és formáljuk emberke alakúra. Ezt követően tegyük zsírpapírral bélelt tepsibe, és díszítsük mazsolával a szemét, a száját és a gombokat. Ebben szívesen segítenek a gyerekek is. Márton napi népszokások gyerekeknek teljes film. Villával keverjük fel a két tojás sárgáját egy evőkanál tejjel, és ecsettel kenjük be az emberkéket. Előmelegített sütőben 180 fokon nagyjából 20 percig süssük, amíg aranybarna nem lesz. Ezután hagyjuk kihűlni. Ha akarunk nyalókát tenni, a sütőből kivéve szúrhatjuk a kezébe… de nyalóka nélkül is imádni fogják a gyerekek.
2019 November 04. • Szerző: Papás Mamás Magazin A libák sok mondókában és gyerekversben szerepelnek, amiket szívesen mondogatnak a kicsik. Tanítsd meg ezeket Márton-napjára! A Márton-napi népszokások ahhoz a legendához kötődnek, amely szerint Szent Márton egy liba ólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Régen Márton-napra esett a gazdasági év zárása, a 14. századi krónikákban november 11-e határnapként szerepelt, ez volt a fizetés, a tisztújítás, a jobbágytartozás behajtásának a napja, ezért került a liba az asztalra. Márton volt az utolsó jelentős ünnepelt az egyházi évben, hiszen utána az adventtel már az újesztendő kezdődött. A libák sok mondókában és gyerekversben szerepelnek, amiket szívesen mondogatnak a kicsik. Márton napi népszokások gyerekeknek 4. Mondókák libáról Süss fel nap, fényes nap, Kertek alatt a ludaim megfagynak. Szentendrei legények, Libát loptak szegények. Nem jól fogták a nyakát, A nyakát, sej-haj a nyakát, Elgágította magát. Novemberben, Márton napján Liba gágog, ég a kályhán, Aki libát nem eszik Egész évben éhezik.
A Skanzenben és a Kolosy téren Márton-napi programokkal, a Jurányiban Télváró családi délelőttel, a Müpában filmzenei koncerttel, míg a Bethlen Téri Színházban születésnapi mulatsággal várnak benneteket ezen a hétvégén! Szent Márton Újborfesztivál és Libator Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum: november 11-12., 9–17 óra között Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik - tartja a mondás. Szent Márton-napi népszokások elevenednek meg, libaételek és borok kerülnek terítékre a Skanzen fesztiválján november 11-12-én. Lámpások, népszokások Márton-napon | cultissimo.hu. A gyerekeket Gulyás László vándormuzsikus produkciója, a Netz Táncprodukció gyerekkoncertje, a Ládafia Bábszínház bábelőadásai, valamint koncertek, őszi csemegék, kézműves foglalkozások és libás játékok várják. Bővebb információkat itt olvashatsz. Márton-nap a Kolosy téren Budapest, Kolosy tér: november 11., 10–13 óra között Márton-napon beköltöznek a libák a Kolosy térre! 10 órától Farkasházi Réka és a Tintanyúl ad koncertet a piactéren, míg 11:30-tól a Mimó és Csipek az erdőben című bábelőadást nézhetitek meg, melyben a hősök erdei kalandját ismerhetitek meg.
(Bárth János: Jézus dicsértessék! A székelyvarsági hegy tanyák népének vallási hagyományai Kecskemét, Bacs-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete 2006. 246. )
Az egész arcon semmi indulatkifejezés" – írja Jókai, a lápi embert alakító Szakács Gézából azonban nem csináltak a filmesek ennyire furcsa szerzetet. A filmsorozat Jókai népszerűsítésén keresztül Hany Istók népszerűsítéséhez is hozzájárult. Amíg ebben a játékfilmben a hansági "halember" epizódszereplő, addig a 2008-ban készült Hany Istók legendája című dokumentumfilm kimondottan rá fókuszál. A nagy kékség (1988) Jacques (Jean-Marc BArr) rendkívüli rokonságban van az óceánnal, szokatlanul hosszú ideig képes lélegzet nélkül a víz alatt tartózkodni. Olyan mint a kétéltű ember. Hany Istók Jókai. Gyermekkori barátja és vetélytársa, Enzo (Jean Reno), aki már a szabad merülés világbajnoka, versenyre hívja. Küzdelmük, vonzódásuk visszahívó erejű vágyakozásuk tárgya mindig ugyanaz: a nagy kékség. A két, szabadtüdős búvár halálos rivalizálásáról szóló alkotás nem indult túl jól a világhír felé. Az 1988-as cannes-i filmfesztiválon mutatták be, de annyira nem tetszett a díszbemutatón összegyűlt kritikusoknak, hogy többen kiröhögték, pfujolták, egyéb módon adtak hangot a nemtetszésüknek.
Javában állt a lakodalom, a vigasság, amikor Hany Istók is beállított a lakodalmasokhoz és egy kendővel letakart tálat helyezett az asztalra. Amikor a vendégek kiváncsiskodva felemelték a kendőt, a násznép nagy riadalmára a tálból békák ugrottak ki, kígyók másztak elő. Ekkor a hajdúk megfogták Hany Istókot, jól elverték, s aki aztán bánatában, hogy kedveskedni akarásait félreértették, beleugrott a Rábába és örökre eltűnt". A Fertő-Hanság Nemzeti Park része a Hanság, amelyet a környék népnyelve "Hany"-nak nevez. Az ősi háborítatlanságban gazdag lápi és mocsári növényvilág alakult ki. Hany népe sajátos hiedelem- és mondavilágot teremtett a láp fölött sejtelmesen hol itt, hol ott megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvák köré. Hany Istók | Magyar néprajzi lexikon | Kézikönyvtár. Ezek a titokzatos "lidércfények" a lápban keletkező gázok öngyulladásával keletkeztek, de a néphit szerint a felvillanó kis bolygótüzek halálba csalogatva a kapzsi embereket, az elásott kincsek fölött lebegtek. Így hát nem csodálkozhatunk azon, hogy a szerencsétlen fiúcska története ilyen szépen kikerekedett.
A tanösvénynek ugyan itt vége van, de egy közepesen nehéz bringatúrával további különleges helyszíneket látogathatunk meg a Dél-Hanságban, különös tekintettel a Mosontarcsai (Andaui) hídra, amelyen keresztül először a kényszerkitelepítések elől megszökő németek, majd 1956-ban több tízezer honfitársunk hagyta el az országot. 15 / 15 Fotó: Szigeti Ferenc Albert Kerékpáros pihenő a nevezetes Andaui hídnál Érdemes jobban megismerni a páratlan arculatú Hanságot! Hany istók jókai maurus. Ma, a sokat szenvedett táj elsődleges természeti értékeit az európai szinten veszélyeztetett tőzeges területek, az egykori lápvilág viszonylag érintetlenül maradt tavai (pl. Fehér-tó), az egykori égeresek maradványai, a tölgy-kőris-szil ligeterdők még meglévő foltjai (pl. Lébénynél) és a - helyenként füzesekkel tarkított - hansági rétek alkotják, ahol többek között a rákosi vipera visszatelepítését célzó természetvédelmi program is fut. A Hanság medencéjét az ún. bősárkányi torok (földnyelv) egy keleti és egy nyugati medencére osztja, ezeket ma Dél- (Kapuvári-Hany) és Észak-Hanságnak (Lébényi-Hany) nevezzük.
Keresztszülei Hochszinger Mihály és Meznerné Anna Mária". A "föltételesen" szó azt jelenti, hogy a plébános nem tudta, nincs-e már megkeresztelve a fiú. Az 1750-es anyakönyv legutolsó lapjára a plébános egy német nyelvű jegyzetet másolt le magyarul a kapuvári vár évkönyvéből: 1749. március 17-én Nagy Ferenc és Molnár Mihály kapuvári halászok vadállathoz hasonló fiút fogtak, ki azonban alakjára nézve tökéletes ember volt és körülbelűl tíz éves lehetett. Bevitték a várkastélyba. Minthogy a fiú nem tudott beszélni, föltételesen keresztelték meg, következőképpen … Itt jön már a fentebb idézett szöveg, majd folytatódik a bejegyzés: A fiú mezítelen volt, csupán füvet, szénát és szalmát evett, ruhát nem tűrt magán és mihelyt embert látott, a vízbe ugrott és hal módjára úszott. Csaknem egy évig volt a várkastélyban, már főtt ételt is evett, föl engedte magát öltöztetni és már meglehetősen igazi emberré kezdett válni. Hany Istók – több mint legenda - Rábaköz. A darabantok épp ezért kelleténél jobban bíztak benne. Igy történt, hogy a vízi emberke váratlanúl eltűnt és többé nem találták meg.
A kerékpártúráról bővebben a Természetjáró honlapján és az applikációban lehet olvasni. Forrás: