Homlokegyenest ellenkezően vélekednek magyar kórházak vezető orvosai, nővérei arról, hogyan kell táplálni az újszülötteket a világra jövetelük utáni első napokban. A fő kérdés, kell-e a néhány napos egészséges gyerekeknek, például nyáron kiszáradás ellen, cukros vizet, teát vagy tápszert adni, tehát bármit is az anyatejen kívül. Nemzetközi ajánlások szerint elég az anyatej, sőt, kifejezetten nem jó mással megzavarni egy egészséges baba táplálkozását. Cukros Víz Babáknak – A Kórházakban Miért Adnak Az Újszülött Babáknak Cukros Vizet?. A magyar kórházak nagy részében még bőven jut cukros víz az újszülötteknek, ami többek szerint teljesen normális, az ellenzők szerint azonban egy elmaradott, káros gyakorlat sajnálatos továbbéléős jelzőkkel illetik egymást a felek. Elvakult irányzat, fanatikus vakvágány, nagy magyar anyák, akik csak azért csinálják, hogy legyen miről beszélni – mondta egy szülészorvos azokról, akik határozottan elutasítják a néhány napos egészséges babák cukros vizes táplálását. A név nélkül nyilatkozó főorvos, aki az egyik nagy budapesti egészségügyi intézmény szülészeti osztályának vezetője, hangsúlyozta, természetesen az anyatej a legjobb, de gyakran előfordulhat, hogy kiegészítésként már az első napokban szükség van más táplálék adására is.
"Az égegyadta világon semmi baja nem lesz a kicsiknek, ha életük első két-három napjában, amíg édesanyjuk szervezete nem termel nagyobb mennyiségű tejet, vizet is kapnak" – fogalmazott. Érvek a cukros víz elvetése ellen Egy másik budapesti intézmény főorvosa, Tűzkő Nándor, a Szent Margit Kórház szülészeti osztályának vezetője szerint az anyatej tökéletes, mindenekfelett álló táplálék az újszülöttek számára, de van, amikor a cukros vízre vagy higított teára van szükség az első napokban, például nyáron nagy hőségben. Tényleg kell a cukros víz az újszülötteknek? - Napidoktor. Mint mondta, egyedi elbírálás alapján kell meghatározni, melyik újszülött kaphat az anyatejen kívül vagy eleinte ahelyett más táplálékot is. A kiegészítő anyagokat elvető ortodox szemlélet ellen több minden szól, a cukros víz, a híg tea, illetve a tápszer segíthet elkerülni a baba kiszáradását, vércukorszintjének csökkenését, vagy hogy anyagcserezavarok alakuljanak ki nála. További szempont, hogy az anyák egy része minél gyorsabban szeretné elhagyni a kórházat, ezért nem biztos, hogy mindig van idő megvárni a tejbelövellést – mondta Tűzkő Nándor.
Fotó: Az igény szerint szopó kisbaba az anyatej által megfelelő mennyiségű cukros folyadékhoz, azaz energiához jut. Ha az anya tejtermelése lassan indul be, az újszülött baba energiapótlónak szőlőcukros infúziót vagy cukros innivalót kap. Elméletileg féléves korig az anyatejes vagy tápszeres babának nincs szüksége a táplálékát kiegészítő szénhidrátbevitelre. De a nyugtató és fájdalomcsillapító céllal adott cukros tea vagy víz a hasfájós, éjjel felriadó vigasztalhatatlan kisded számára gyakran hatásosabb, mint a ringatás vagy a cumi. Féléves kor után az egyre többet mozgó kisbabának energiatöbbletre van szüksége. A vegyes táplálkozás fedezi a szénhidrát- és energiaszükségletét, fölöslegessé válik a szomjúságoltó italok, gyümölcslevek egyszerű cukrokkal való édesítése. De a sóska, paradicsomos ételek, édes kásafélék, sütemények cukorral vagy mézzel való édesítése szükségszerű és ártalmatlan. A méz jótékony hatású a fejlődő szervezetre. A tiszta virágméz gyógyszer, felerősíti a gyógyteák és gyümölcsök hatását, serkenti a csontképzés folyamatát.
Akkor most mégis adjunk cukrot? Szó sincs róla! Tudnunk kell, hogy bár az anyatej és a tápszerek is édeskések, ezért az édes íz alapvetően vonzó a babáknak, nem a saját ízlésünkből kell kiindulnunk. Az átlagember az ételek természetes ízéhez képest a jóval édesebb ízeket érzi finomnak. Gondoljunk csak a porcukrozott, vagy tejszínhabos eperre. A cukorfogyasztás a 20. században jelentősen megnőtt, hiszen egyre inkább hozzáférhetővé vált, nem csak a gazdagok kiváltsága lett. És bizony éltünk is vele jócskán. Ízérzékelésünk egyre inkább tompult, az egyre intenzívebben édes ízeket éreztük édesnek, finomnak. Lehetséges, hogy ezt saját magunkon is megfigyelhetjük, nem csak nagy történelmi távlatokban. Sokszor hallom, hogy: "Biztos az is hozzájárul a túlsúlyomhoz, hogy fiatal koromban egy kanál cukorral ittam a kávét, ma már kettő kell, de szerintem nem édesítenek ezek a cukrok már olyan jól, mint a régiek! " De, sajnos a cukor édesítőereje ugyanolyan, mi lettünk érzéketlenebbek! Így van ez egyébként mindennel.
Szerző: Támogatott tartalom A kutatások azt mutatják, hogy a magyar nagyjából lakosság fele D-vitamin-hiányos. Joggal gondolnánk, hogy legalább nyáron jobb a helyzet, hiszen a sok napsütés természetes módon tölti fel a készleteinket. Ez azonban csak részben igaz, modern életünk ugyanis nem kedvez a D-vitamin pótlásának. Túl sok időt töltünk a négy fal között otthon vagy a munkahelyen, így bizony nem ritka, hogy nyáron is D-vitamint kell szednünk. D-vitamin: ezek a biztonságosan bevihető napi mennyiségek. Hogy ez miért fontos? Cikkünkből kiderül! Ezért lényeges a D-vitamin Először is tisztázzuk, mi is pontosan a D-vitamin. Nos, ez a vegyület a szteroidokhoz hasonló felépítéssel rendelkezik, a tudomány pedig kétféle D-vitamint is megkülönböztet. A D3-vitamin az aktívabb, amit a szervezetünk ténylegesen felhasznál, míg a D2-vitamin kevésbé jól hasznosul. Mindkét D-vitamin-típusra igaz, hogy testünk egy-egy meghatározott elővitaminból állítja elő napfény hatására. A D-vitaminról alighanem mindenki tudja, hogy elengedhetetlen a csontok egészsége szempontjából.
Sötét bőrűeknek akár tízszer annyi napsugárzásra van szükségük a D-vitaminképződéshez. A D-vitamin hiány az egyik legnagyobb egészségügyi kockázat, ami Magyarországon is a lakosság nagy százalékán tapasztalható. A képzése ráadásul az életkor előrehaladtával is egyre lanyhul. Miért fontos a megfelelő D-vitamin-szint, különösen járvány idején? - Napidoktor. A D-vitamin részt vesz a kalcium-anyagcserében, valamint hatással van a sejtműködésre és a sejtek osztódására is. Hiányában csontvesztés alakul ki, súlyos esetekben a csontok szerkezete is megváltozik, így nő a csonttörés kockázata is. Hiánya hozzájárulhat a szívelégtelenség, a magas vérnyomás kialakulásához vagy súlyosbodásához. Fokozza az érelmeszesedés kockázatát, számos bőrbetegség kialakulásban szerepet játszik, de idegrendszeri- és immunológiai betegségeknél is veszélyfaktor. Befolyásolja a fogamzóképességet, ezért a tervezett terhesség előtt érdemes megbizonyosodni arról, hogy rendelkezünk a megfelelő mennyiségű D-vitaminnal. Pótlása mindenkinek ajánlott, akár hiánytünetek mellett vagy megelőzés szempontjából.
Az elmúlt években lényegesen, 3-5-szörösére nőtt a téli hónapokban D-vitamint fogyasztók aránya. Azt már régóta tudjuk, hogy a téli, napfénymentes időszakokban érdemes a D-vitamin-pótlásról gondoskodnunk, de hogy mennyi a javasolt, úgynevezett telítő vitaminmennyiség legyengült állapotban, például koronavírusos betegség esetén, arról új ajánlást fogalmaztak meg a szakemberek. A D-vitamin pótlására az októbertől-márciusig tartó időszakban napi 2000 nemzetközi egység (NE) javasolt egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében. Napi d vitamin mennyiség 4. Ez a mennyiség orvosi felügyelet nélkül is szedhető, és hosszú távon is biztonságos – mondja dr. Takács István egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója hozzáteszi: csecsemők és kisgyerekek számára napi 400 NE, kisiskolás korban 1000 NE, a kamaszkorban 2000 NE gyógyszergyári körülmények között gyártott D-vitamin szedése javasolt ősszel-télen, amikor nem ér bennünket elegendő napfény. A tavaszi, nyári hónapokban – áprilistól-októberig – napi mintegy félórányi szabad levegőn, napon töltött tartózkodással biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges D-vitamint, így ilyenkor nem kell pótolni.
Az anyatej ugyanis nem tartalmaz elegendő mennyiséget ebből a vitaminból, a csecsemőket pedig nem szabad közvetlen napfénynek kitenni. Ami a megfelelő dózist illeti, a tudósok Nemzetközi Egységben adják meg, mennyi D-vitamint kell a szervezetbe juttatnunk a téli időszakban. Ez az érték életkoronként eltérő: Csecsemők: 400-1000 NE / nap 1-6 évesek: 600-1000 NE / nap Serdülők: 800-1000 NE / nap Felnőttek: 1500-2000 NE / nap Várandósok: 1500-2000 NE / nap Így pótold a D-vitamint Napozás Ennél jobb módszer egyszerűen nem létezik. Már napi 15-30 perc napon töltött idő is elegendő lehet a megfelelő D-vitamin-mennyiség eléréséhez. Napi d vitamin mennyiség b. Természetesen ügyeljünk arra, hogy nyáron ezt ne a legmelegebb 12 és 15 óra közötti időszakra ütemezzük, hiszen ezzel a leégést is kockáztatnánk. Fontos tudni azt is, hogy a szolárium nem helyettesíti a természetes napfényt, hiszen ezek a készülékek UV-A sugárzást bocsátanak ki. D-vitamin készítmények A sötét téli hónapokban, amikor hetekre elbújik a nap (és a fénye amúgy sem elég erős a D-vitamin-termelés beindításához), nem marad más választásunk, mind D-vitamin-készítményeket szedni.
Nagyon fontos a szervezet számára a megfelelő D-vitamin mennyiség megléte, ha hiány lép fel az betegségeket idézhet elő. A D-vitamin ugyan táplálkozással is bekerülhet a szervrendszerünkbe, ám az ételeink olyan alacsonyan tartalmazzák, hogy az elsődleges beviteli forrás a bőrt érő napsugárzás. Amit a D-vitaminról tudni kell - Egészségtér. A folyamat során a bőrben 7-dehidrokoleszterolból a napfény UV-sugárzásának hatására D-vitamin alakul ki. Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10 és 15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D-vitaminképzéshez, de vigyázzunk, hiszen az ennél több napfény már káros lehet a bőrünkre. A reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugaraknak a D-vitaminképző ereje kisebb, ezért kívülről kell bevinnünk. A szoláriumok által kibocsájtott UV-sugárzás nem alkalmas D-vitaminképzésre! Habár a bőr D-vitaminképző kapacitása hatalmas, túlkínálat nem alakulhat ki, bármennyit napozunk is, mert egy idő után a bőr fokozódó pigment tartalma gátolja a képződést.