A szabadságharc alatt szükségkórház volt, majd leginkább szifiliszes női betegeket gyógyítottak itt, jellemzően prostituáltakat, akik a feljegyzések szerint a kórházban ugyanúgy folytatták "szakmájukat", azaz a fertőzéssel mit sem törődve fogadták a kuncsaftokat. 1932-től szeretetotthonként működött, egészen a II. világháború végéig, akkor az ostrom alatt megrongálódott az épület, amelyet 1949-ben elbontottak. A kórház és az óratornyos régi kápolna helyén alakították ki a teret és a buszpályaudvart. Megújul a Széna tér | Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata. A Széna téri harcok 1956-ban (Fotó: Fortepan) A tér fontos szerepet játszott az 1956-os forradalomban. Október 25-én mintegy száz forradalmár elfoglalta az épülő metró munkásszállóját és a közeli, 1895 óta itt működő, és mindent elnyomó rendszer által kivégzésekre is előszeretettel használt katonai börtönt. A Széna téri csoport lett a forradalom második legjelentősebb ellenállóközpontja Budapesten, a harcok csúcsán már 1400 fő állt ellen az orosz csapatoknak. A harcaik a szovjet megszállók ellen egészen november 10-ig tartottak.
Egyéb információ: MFB pont ATM 0-24 Fogyatékkal élő ügyfeleinknek személyes kapcsolattartó biztosítása Hallássérült ügyfeleink által felkért jelnyelvi tolmács eljárásának lehetősége Látássérült ügyfeleink által felkért állandó vagy eseti névíró eljárásának lehetősége Ügyfélforgalmi előrejelzés E-pulttal rendelkező fiók Mi az E-pult? A Bankfiók ügyfélterében elhelyeztünk egy olyan számítógépet amelyen: beléphet, és tranzakciókat indíthat NetB@nk fiókjából, elérheti weboldalunkat, megtekintheti elektronikusan üzletszabályzatunkat, hirdetményeinket, szerződési feltételeinket és ügyféltájékoztatóinkat elérheti ingatlan és értékbecslési szolgáltatásainkat. Amennyiben az E-pult használatával kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele van forduljon bizalommal a Bankfiók munkatársaihoz.
Figyelem - a napozás veszélyes lehet! Az idei nyáron nagyon erős UV sugárzásra lehet számítani, fokozottan kell védeni a bőrüket a kék szemű fehér bőrű embereknek, a gyerekeknek, hiszen fájdalmas és veszélyes követkeményei lehetnek a túlzott napozásnak. Készüljön fel a nyaralásra! Patikánk az alábbi készítményeket ajánlja Mit kell tudnunk a napvédelemről - interjú F ontos szem előtt tartanunk néhány fontos tényezőt, mert az UV sugárzás, a nem kellő körültekintés és a mértékletesség figyelmen kívül hagyása káros is lehet bőrünk számára. A napvédelem kiemelt szerepéről Dr. Nagy Zsuzsa bőrgyógyász szakorvost kérdeztük. A nyári időszakban a nap elleni védekezés, bőrünk megóvása kiemelt figyelmet érdemel. Budapest széna terrain. Bővebben... Napallergia Egyre több embert érint a napallergia, mely eléggé megkeseríti az érintettek életét tavasztól őszig. A legérintettebbek a 25-35 év közötti emberek, és közülük is inkább a nők hajlamosabbak erre az allergiára. A cikk teljes terjedelemben itt olvasható! Forrás: BHC
Leonardo maga így írt a gesztusok szerepéről:? A kezek és a karok fejezzék ki minden mozdulatukban mozgatójuk szándékát, amennyire csak lehetséges; mert aki elevenen érez mindent, velük kíséri belső szándékának minden mozdulatát.? Az apostolok és Jézus ruhájának színei, illetve e színfoltok elosztása a képen, a négyszer hármas ritmust követi: minden csoporton belül ritmikusan ismétlődik a kék, zöld, sárga és vörös színek sorozata. Nem sematikusan, mint Giotto padovai freskóin a Scrovegni-kápolnában, hanem változatosan. A falkép tehát minden szempontból követi Leonardo komponálási elveit. Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora
Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna Leonardo Milánóban: az Utolsó vacsora Lodovico Sforza (Il Moro) 1493-ban bízta meg Bramantét a Santa Maria delle Grazie templom új szentélyének megépítésével. Két évvel később kapott megbízást Leonardo a hercegtől arra, hogy a kolostor refektóriumába fesse meg az Utolsó vacsorá t. Mai állapotában nehéz megítélni a falkép részleteit, mivel Leonardo ez esetben a freskófestés megújításával kísérletezett. Írásaiban több helyütt is kitér arra, hogy csak az olajfestékkel lehet a természetben megfigyelt jelenségeket a festészetben visszaadni. Mivel a hagyományos freskófestéshez használt festőanyag a tempera volt, ezért azzal kísérletezett, hogy speciális, bitument tartalmazó kötőanyag segítségével olajjal fessen a vakolatra. Kísérlete nem sikerült, és ezért a mű hamar bomlásnak indult, lényegében csak festékfoltok maradtak az eredeti alkotásból. A romos állapotban maradt falkép ennek ellenére kiemelkedő helyet foglal el Leonardo életművében, és lehetőséget ad arra, hogy komponálási módszerét tanulmányozzuk.
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend. " – Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első levele 11, 23–26 Az őskeresztények az utolsó vacsora emlékére rendezték az agapékat (szeretetvacsora). Az utolsó vacsora emlékét a római katolikus szentmise a hálaadó és áldozati jellegű eucharisztia keretében jeleníti meg, amikor Jézusnak a kenyérről és borról, az utolsó vacsorán mondott szavairól és cselekedeteiről emlékeznek meg a szertartás liturgiájában. A reformáció némileg átértelmezte a liturgiát, és az áldozati jelleg helyett az átlényegülés motívumát hangsúlyozták. Ábrázolása a művészetben Szerkesztés A biblikus esemény legkorábbi ábrázolásai az ókeresztény kora bizánci művészetből ismertek, s fő motívumuk a vacsora szentségének kiemelése, az apostolok áldozása volt. A gótika évszázadaiban gyakori motívuma volt a szárnyas oltárok összekötő részeinek (predellák). Az itáliai quattrocentóban és cinquecentóban készült alkotások, Andrea del Castagno, Leonardo da Vinci művei előtt készült festmények kompozíciói élesen elkülönítették Iskarióti Júdás alakját, őt az asztal néző felőli oldalára ültették.
Galéria Szerkesztés Az utolsó vacsora orthodox oltárkép Carl Heinrich Bloch: Az utolsó vacsora ( 19. század vége) Jegyzetek Szerkesztés Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 46–47. o. ISBN 963-9257-19-2 Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Utolsó vacsora terme
Ebbe a kietlen tájba helyezte négy alakból álló kompozícióját, amely az egyik első példája annak a gúla kompozíciónak, amely a 16. század elején már nemcsak Leonardo, de Michelangelo és Raffaello komponálási módszerének is alapelemévé vált. A gúlakompozíció alkalmazásának lényege, hogy a középpont felé emelkedő, a síkban háromszöget alkotó forma térben is szabályossá válik, és a középső alak, ez esetben Mária köré szerveződő csoport kiegyensúlyozott összképet ad. Leonardo kompozíciója mégsem statikus: a szereplők mindegyike jellegzetes gesztussal irányítja a figyelmet, amelynek eredménye az, hogy a szemlélő mintegy végigjárja a képet: a Madonna arcától elindulva, kinyújtott bal kezének lefelé fordított kézfeje az angyalra és a gyermek Keresztelő Jánosra irányítja a figyelmet, az ő áldó és mutató mozdulatuk pedig az imádkozó, féltérdre ereszkedő gyermek Jézusra irányul. Leonardo ezen a képén már pontosan alkalmazta a későbbi írásaiban olvasható festészeti eszközöket: a két gyermek ruhátlan testének plaszticitását az oldalról beeső fény által keltett vetett árnyékok teremtik meg, és ezek az árnyékok a testek alapos anatómiai megfigyeléséről, az izmok elhelyezkedésének pontos ismeretéről tanúskodnak.
Az utolsó vacsora (latin cena Domini, cœna Domini, 'az Úr vacsorája') Jézusnak és tizenkét apostolának utolsó közös pászkavacsorája a Jézus elfogatását és keresztre feszítését megelőző estén. A vacsorára Jeruzsálemben, egy ház " berendezett emeleti termében " került sor. A Biblia szerint Jézus ekkor mondta a kenyérre és borra, hogy az az ő teste és vére. Bizonyos keresztény egyházak hívői az eseményre a nagycsütörtöki úrvacsora - liturgia keretében emlékeznek. Története Szerkesztés Jézus elfogása előtti utolsó vacsorája a szinoptikusok szerint pészah ünnep volt, a mai széder. Első írásos említése Pál apostoltól származik: " Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, És hálákat adván, megtörte és ezt monda: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
Leonardo Milánóban: a Sziklás Madonna és az Utolsó vacsora Leonardo 1481-ben elhagyta Firenzét, és kisebb megszakításokkal mintegy két évtizedig, 1498-ig Milánóban alkotott, többnyire a várost irányító Sforzák számára. Első megbízatása egy Francesco Sforza emlékének állítandó lovas szobor volt, de ez, a későbbi Trivulzio-emlék hez hasonlóan, nem valósult meg. Ez volt Leonardo első milánói korszaka, amelynek elején több portrét is festett. Ezek jellegzetessége, hogy általában teljesen egynemű, sötét háttér előtt bontakoznak ki az éles fénnyel megvilágított alakok, amilyen a Zenész portréja (Milánó, Pinacoteca Ambrosiana), vagy a Hermelines hölgy (Krakkó). Legfontosabb alkotása az 1480-as években az úgynevezett Sziklás Madonna volt. Ezt, az 1483-1486 körül készült festményt tekinthetjük az első érett reneszánsz alkotásnak, amelyben Leonardo minden szempontból meghaladta a quattrocento festészetét. A háttérben kibontakozó fantasztikus, teljesen kietlen sziklás táj megalkotásában minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy Leonardo Milánóban járva szembesült az Alpok meredek, a toszkán tájhoz képest hihetetlenül magas hegycsúcsaival.