Az óriási öröm és boldogság mellett egy kiskutya érkezése a családba nagy felelősség, ami már a kiválasztásnál kezdődik. Az első hetekben akaratunkon kívül sok mindent elronthatunk, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan kell bevezetni egy kiskutyát a család életébe és fordítva. Karay Zoltán szakértőnk segítségével most ezt a témát járjuk körbe. Mielőtt vásárolnánk, vagy befogadnánk egy kölyköt, alaposan meg kell terveznünk, hogy milyen célra szeretnénk őt, mert ez elengedhetetlen a helyes választáshoz. Első kutya a családban movie. Gyakori hiba, hogy sokszor a kutya külalakjába szeretünk bele és egyáltalán nem számolunk a fajta igényeivel, tulajdonságaival, melyet nekünk kell majd kezelnünk. Nem jó választás például egy border collie, ha nincs elég időnk rendszeresen lemozgatni, lefárasztani mentálisan és fizikálisan. Egy kölyköt érkezése pillanatától következetesen kell nevelni, egészen az élete végéig. Ha belegondolunk az anyja nem is olyan régen már elkezdte a saját szabályai szerint nevelni, nekünk ezt csak folytatni kell, természetesen más-más eszközökkel.
Hagyja, hogy mindig az állat kezdeményezzen. Ha az eb már félelem vagy gyanakvás nélkül oda mer menni többször hozzá, hogy megszagolja a ruháit, akkor már lehet lassan, óvatosan közeledni felé. A fokozatosságot akkor is kell tartani, ha például kedveseddel a kutya szeme láttára megölelnétek egymást. Ez a mozdulat féltékeny ugatást vagy morgást idézhet elő a jószágból, ezért ehhez is hozzá kell szoktatni. A bizalom elnyerése Ha már úgy tűnik, hogy az eb kezdte megszokni a kedvesed, akkor elérkezett az ideje a bizalom kiépítésének. Eddig a pontig azonban hosszú út vezet, és még itt sem szabad elsietni a dolgot. A kiskutya első napjai a családban | Agria Wonderland Labrador Kennel. Ha szépen lassan sikerül megsimogatni az ebet, és már nem adja jelét nemtetszésének, akkor lehet jutalomfalatokkal kedveskedni neki, esetleg közös játékot is ki lehet találni. (Képek: Getty Images Hungary) Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
Lehetőleg ne nyúljon utána, kerülje a testi kontaktust. A távolságtartás nagyon fontos, hiszen ezáltal az állat látja, hogy nem akarnak kéretlenül az intim szférájába hatolni. Ugyanezen az elven eleinte érdemes kerülni a jószág kedvenc tartózkodási helyeit vagy játékait. Semmiképpen se a párod közeledjen hozzá először, hanem várja meg, hogy a kutya tegye meg az első lépéseket. Nyugalom A kutyák érzékelik a gazdi és más emberek hangulatát, például az idegességet, ezért érdemes az állat környezetében nyugodtan, csendesen viselkedni. Első kutya a családban facebook. Ha mód van rá, ne kiabáljatok, hangoskodjatok a négylábú körül, a partnered kerülje a hirtelen tett mozdulatokat. Előbb-utóbb az eb rájön, hogy nincs mitől tartania, és egy idő után a párodtól való idegenkedés vagy félelem átalakulhat megszokássá. Erre a kiegyensúlyozott jellem és a biztonságos környezet tökéletes hátteret szolgál. Fő a fokozatosság Ne erőltessetek semmit, amit az állat magától nem szeretne. Ha odamegy a párodhoz, és kíváncsian megszaglássza a cipőjét, akkor ne akarja a partnered rögtön megérinteni, mert azzal elijesztheti.
Hosszasan sorolhatnánk a fiatalok kisállatokkal való foglalkozásának előnyeit, cikkünk azonban inkább arról szól, vajon a családi kutya kiválasztásakor például a gyermekek szempontjából kell-e különleges szabályokat figyelembe vennünk. Első kutya a családban company. Fontos tanácsok Talán a legelső és leginkább megszívelendő tanács, hogy ne ajándékozzunk meglepetésként kutyát olyan gyermeknek (illetve tulajdonképpen senkinek), aki máskülönben nem mutatja jelét annak, hogy különösebben szeretne kutyát. Gondoljunk arra, hogy ha ez az ajándék történetesen mondjuk egy bögre lenne, és a megajándékozott gyermeknek nem tetszene, akkor egyszerűen a polcon porosodna majd ezután. Ugyanez előfordulhat a kutya esetében is – a nem akart, nem szeretett ajándék azonban ez esetben egy jobb sorsra érdemes, elhanyagolt eb lesz. A második tanács pedig az, hogy bármilyen jó ötletnek is tűnik egy szőrös játszótárs, akivel majd "jól ellesz a gyerek", ne vigyünk haza új kutyát, amíg a gyermeket nem hagyhatjuk vele egyedül, illetve ha nem tudjuk biztosítani, hogy mindig felügyelni fogjuk a gyerek és a kutya közös kalandjait.
Bohata Krisztina (Kutyabará) Fotó:
Ideális esetben ez a kiskutya 6-8 hetes kora körül már megkezdődik, ilyenkor kezdenek ugyanis a kölykök egyre inkább függetlenedni anyjuktól. Mivel felelős tenyésztőtől legkorábban 8 hetes korában hozhatjuk el kiskutyánkat, kiemelkedően fontos, hogy megbízható helyről vásároljunk. Olyan tenyésztőt preferáljunk, aki odafigyel a kölykök megfelelő szocializációjára, kellő időt és energiát fordít arra, hogy foglalkozzon az alom minden egyes kiskutyájával. 7 dolog, amire első kutyatulajdonosként figyelned kell! - Kutya Magazin. A korai szocializáció hatására a kiskutyák kiegyensúlyozottabbá válnak, később könnyebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez, ennek pedig számtalan előnyét élvezhetjük majd. Amikor kiskutyánk először átlépi új otthona küszöbét, fontos, hogy pozitív tapasztalatokat szerezzen. Szenteljünk neki sok időt, figyelmet és szeretetet. Praktikus, ha szabadságunk egy részét erre az időszakra időzítjük, hogy ne kelljen mindjárt magára hagynunk az ismeretlenben. Anyjától, testvéreitől, a megszokott helytől, hangoktól való elszakadás amúgy is nehéz számára, ráadásul az új környezetbe való beilleszkedés rengeteg kihívással jár.
Kiskutyánk szeretne megfelelni nekünk, ha csupa pozitív megerősítést kap, amikor kívánatosan cselekszik, ez fog rögzülni benne, és később is erre fog emlékezni, tehát sokkal könnyebb dolgunk lesz. A befektetett munka pedig jócskán megtérül, hiszen kedvencünk szinte észrevétlenül tanulja meg, hogy mit várunk tőle, és "pillanatok alatt" egy jól nevelt, szófogadó kutyával gazdagodunk, akivel öröm lesz együtt élni és bárhová elmenni. (kutyabará) (leadfotó:)
Forrás: Népszava Márton László Járkálj csak, halálraítélt! Kedves Imre! A lapokból tudtam meg, hogy a következő parlamentben a szocialisták padsorában foglalsz helyet. Ha jól értem, azért döntöttél így, mert megaláztak; az SZDSZ listájának huszonhetedik helyén annyi esélyed lett volna mandátumot szerezni, mint a sumo világbajnoki címre. Súlyos helyzetben – nézetem szerint – helyesen cselekedtél, de indítékaidat csak Te mondhatod el Ha most mégis reflektálok a történtekre, három oka van. Kolozsvari Szalonna es Hir-Telen Beszolunk. Az első természetesen pályakezdésünk párhuzama: én nagyjából ugyanazt csináltam 56-ban a Bölcsészkaron, mint Te a Műegyetemen, ha maradok ugyanolyan sorsra juthattam volna, mint Te. Amikor megláttam neved az SZDSZ alapítói között Göncz Árpád, Szabó Miklós, Eörsi István társaságában, úgy éreztem, van párt, legalább egy, amelynek vezetői tudják miről szólt 1956. Senki sem tehet arról, hogy neve, személye egy világtörténelmet csináló kor emblémájává válik – tudom, hogy Te sohasem követeltél magadnak és nem is kísértél meg kialakítani ilyen szerepkört.
A harmadik öngólt néhány hete rúgták. A Köztársaság emléknapjára, a hatvanadik évforduló megünneplésére gondolok. A manőver a nagypolitika szempontjából jelentéktelennek látszott; az emléknap elutasítása elsősorban a párthoz közel álló, kivételesen okos és jóindulatú kulturális minisztert hozta zavarba. Az SZDSZ Bozókinál – hm! kevésbé okos- stratégái feltehetően úgy gondolták, hogy viszonylag kis kockázattal megmutathatják, milyen merész és a szocialistáktól mennyire különböző legények ők. Ehelyett azonban csak azt bizonyították mennyire járatlanok a történelemben és a tömeglélektanban. Mindhárom esetre jellemző, hogy egyik sem szól pénzről, hatalmi osztozkodásról és egyik sem feltételez valamilyen foggal-körömmel védendő világnézeti konstrukciót. Járkálj csak, halálraítélt – ObudaMost. Magában tekintve mindhárom "kis" ügy; nem rengetett koalíciót, nem vezetett kezelhetetlen párton belüli háborúskodáshoz. És mégis mindhárom azt mutatta, hogy az SZDSZ Dorian Gray komplexuma egyre mélyebb: önképének egyre kevesebb köze van ahhoz, amit a társadalom lát benne.
Göncz Árpád, személyének ragyogásával tíz évig megtette "amit megkövetel a haza", Szabó Miklós és Eörsi István már nincsenek közöttünk. Ezért jutott neked most az 56-os képviselő szerepe. Én hosszú ideig igen nagyon rokonszenveztem a Szabad Demokraták Szövetségével. Viselkedésük, modoruk – inkább, mint tételes ideológiájuk – állt a legközelebb ahhoz, amit európai normának tartok, és amelyhez angliai és franciaországi éveim alatt hozzászoktam. Az elmúlt két évben azonban a távolság egyre növekedett és most egyre messzebbről, néha elégedett, sokszor ironikus mosollyal tekintek rájuk. Járkálj csak, halálraítélt! (Recenzió) – Wikiforrás. Mostanában, ha idegesítenek, kevesebbet mosolygok. De még ha fintorogni lenne is kedvem, sem léphetnék ki olyan pártból, amelynek sosem voltam tagja! Engedd meg, hogy szabad emberként megosszam veled a három okot, amely – úgy érzem – eltávolított az SZDSZ-től. Az első a gyűlölet-beszéd elleni törvény-javaslat elszabotálása volt. Az SZDSZ a vegytiszta liberalizmus makulátlan zászlaját lobogtatta, ahelyett, hogy a dolog lényegével törődött volna.
Az őszi természet is ellenségessé lett, kipusztult belőle a szépség, a meghittség, az egykori idill: az égről nem a nap melege árad, a selymes fűszálak rozsdás tőrökké változtak át, menekülnek az állatok is. A költemény befejező része a borzasztó valóság, a zsugorodó emberség ellenében a lélek belső erkölcsi tartalékainak mozgósításáról vall: a halálraítéltnek tisztának és bűntelennek kell maradnia, ugyanakkor keménynek, hajlíthatatlannak is. A közmondásos egyszerűséggel megfogalmazott életmagatartást az újszerű, egyéni hasonlatok emelik a művészet magasába: "a széljárta havasok" hófehér érintetlensége, a "pöttömnyi gyermek Jézusok" ártatlan bája, "a sok sebtől vérző, nagy farkasok" kemény elhatározottsága. – A vers szövegösszefüggésében új értelmet kap a "farkas"-motívum. A Mint a bika címűben a "farkascsorda" a humánum értékeit pusztító erők jelképe volt, itt a lélek szabadságát a végsőkig védelmező ellenállásé. Az utolsó két sor egyben utalás Petőfi Sándor híres párversére (A kutyák dala; A farkasok dala).
A dolog lényege márpedig, hogy ebben az országban, ahol hatszázezer zsidót és több tízezer cigányt a magyar hatóságok marhavagonokba tuszkoltak és elhamvasztásra készen a németek kezére juttattak, az antiszemitizmus, a fajgyűlölet, a történelemhamisítás gyakorlatilag szabad, esetenként gyümölcsöző üzlet. Nos, az SZDSZ úgy vélte, a magyar parlament dolga, hogy az elmaradt brit, francia, olasz, német stb. törvényhozóknak példát mutasson és az uszítók jogait minden áron biztosítsa a megfélemlítettekkel és megalázottakkal szemben. Sikerült. A második a köztársasági elnök nevezése és megválasztása körül rendezett műbalhé – amelyben Te, ismét megmutattad, hogyan úszik az árral szemben az elvek embere. Szili Katalinhoz és az MSZP-hez méltatlan lenne, ha most a részletekre visszatérnénk. Két dolog azonban biztos. Az első, hogy az SZDSZ-nek valóban sikerült a mérleg nyelveként arra az oldalra dönteni, ahol a pártnak keresni valója nem volt. Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatási adatai bebizonyították, hogy ezzel, a józan ésszel alig követhető lépéssel, egyetlen szavazatot nem nyertek, ismét ott tartanak, ahol a part szakad.
Ha csak egy világra szóló színészi alakítás lenne benne, akkor sem szabadna kihagynunk. De kettő van, és azt sejtem, a film még nélkülük is elsőrangú maradna. Élve is holtan Ron Woodroof hedonista élete nem pont olyan, mint amikor egy pornócsászár fürdik pezsgőben a világ különböző tájairól kamerája és pénztárcája elé sereglett fiatal huszonévesek társaságában, aminek végül AIDS lesz a vége. Woodroof olcsó szesszel vesz be bizonytalan eredetű drogokat és szarszagú istállók mögött mormog zabolázatlanul viseltes prostik hajtincseibe. Már életének egészséges szakasza is valahol visszataszító és nyomasztó, pedig még csak most diagnosztizálják nála az újnak számító kórt. Nem kényelmes a moziszék ekkor, nem szimpatikus a világ, amit látunk, de még kevésbé a főhős, akivel közösséget kellene vállalnunk a következő két órában. Nyoma sincs a jóképű és kockás hasú romkom-sztárnak, az önpusztító koszos cowboy-nak még a szájszaga is lejön a vászonról. Texasban vagyunk, ahogy azt az eredeti cím is sejteti, ahol nem igen vert még gyökeret a szabadgondolkodás, a HIV-vírusról pedig annyi tudható, hogy a homokosok terjesztik.