Jelentése: "A hely, ahol Tamatea a nagytérdű ember, aki hegyeket mozgatott fel-alá és nyelt el, aki földfalóként ismert, amott fuvoláján játszott szerelmének" 1. Krung Thep Maha Nakhon Amon Rattanakosin Mahinthara Ayutthaya Mahadilok Phop Noppharat Ratchathani Burirom Udom Ratchaniwet Mahasathan Amon Phiman Awatan Sathit Sakkathattiya Witsanu Kamprasit Betűk száma: 168 A leghosszabb városnév a világon egyszerűbben is kiejthető, ugyanis ez a város nem más, mint Bangkok. Ez a 168 betűből álló elnevezés Thaiföld fővárosának hivatalos irodalmi neve. A helyiek Krung Thep-re, vagyis Angyalok városára rövidítik. Így ejtik ki a város nevét a helyiek: itt meghallgathatod. Jelentése: "Az angyalok városa, a nagyszerű város, az örök ékszerváros, Indra istenség legyőzhetetlen városa, a világ kilenc drágakövével megadományozott nagy fővárosa, a boldog város, amely dúskál hatalmas királyi palotájában, amely hasonlatos a mennyei lakhelyhez, ahonnan a testet öltött isten uralkodik, az Indra által adományozott és Visnukarn által megépített város"
A glasgow-i metrórendszer a harmadik legrégebbi a világon a londoni és a budapesti metró mögött. 1939-ben Glasgow-nak 114 mozija volt, egy átlagos glaswegian évente mintegy 51 filmet látott. A Cineworld Glasgow a világ legmagasabb mozija, lenyűgöző, 62 méter magas. A világ első nemzetközi labdarúgó-mérkőzését 1872-ben rendezték a West of Scotland Cricket Clubban, ami szintén Glasgowban található. A Skócia–Anglia mérkőzés a legendák szerint 0–0-ra végződött. Na, hogy érzed? Kedvet kaptál, hogy a saját szemeiddel is csekkold ezt a fantasztikus angol nyelvű várost? És mit szólnál egy könnyed, laza csevejhez egy igazi glaswegiannel? Még fejlesztenéd kicsit az angolod? Részünkről rendben van, első lépésként töltsd ki az ingyenes online angol szintfelmérőnket, és szíves-örömest állunk rendelkezésedre! Németh Márti, ATP szövegírás, marketing szövegíró
Mintegy 600 helyszínt ölelt fel az Euromonitor International felmérése, mely azt vizsgálta, melyik a világ első 100 leglátogatottabb városa. A listán, mely főként a 2017-es statisztikákat vette alapul Budapest az 57. helyen áll. A vizsgálat szempontjai: csak a külföldi érkezéseket – akár turistaként, akár üzleti vagy akár rokonlátogatásra – vették figyelembe és a legalább 24 órás ott-tartózkodásokat. A belföldi turizmus tehát semmilyen szinten nem jelenik meg ezekben az adatokban. A felmérés készítője, Wouter Geerts a beszédes adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a nagyvárosok vonzereje nőttön-nő. 1900-ban a föld lakosságának mindössze 15%-a élt városokban, ma pedig már 33 olyan megavárost ismerünk, melynek lakossága meghaladja a 10 milliót, 2030-ra ez a szám az adatok tükrében 39-re növekszik. A lista élén ázsiai, főként japán (Oszaka, Chiba) és indiai (Delhi, Mumbai) városok állnak, amelyekben az elmúlt 5 évben 20-45%-os növekedést regisztráltak. Az első 100 város - Ázsia hatalmas előnyben A növekedési boomnak persze vesztesei is vannak, Geerts szerint egyértelműen közel-keleti és afrikai országok, amelynek a politikai feszültségek és a sorozatos terrortámadások miatt nagyon szenzibilis a látogatottsága, ilyen például a tunéziai Jerba és Sousse, vagy Egyiptomban Sharm el Sheikh.
Néhány jel [ szerkesztés] 2 pont: Abu-Dzabi, Almati, Birmingham, Bogotá, Brisbane, Bukarest, Cleveland, Detroit, Dubaj, Hága, Ho Si Minh-város, Kairó, Kijev, Köln, Lima, Lisszabon, Manchester, Montevideo, Oslo, Pozsony, Rijád, Rotterdam, Seattle, Stuttgart, Vancouver. Kis jelek [ szerkesztés] 1 pont: Aarhus, Adelaide, Antwerpen, Baltimore, Bangalor, Bologna, Brazíliaváros, Calgary, Fokváros, Colombo, Columbus, Drezda, Edinburgh, Genova, Glasgow, Göteborg, Kanton, Hanoi, Kansas City, Leeds, Lille, Marseille, Richmond, Szentpétervár, Taskent, Teherán, Tijuana, Torino, Utrecht, Wellington. GaWC Vezető világvárosok (2004-es kiadás) [ szerkesztés] PJ Taylor kezdeményezte a cégnél, hogy definiálják újra a világváros fogalmát, és más eszközökkel csoportosítsák őket. Az eredmény: Globális városok [ szerkesztés] Széles körben globális városok [ szerkesztés] Nagyon nagy szereppel bíró városok: London és New York. Kisebb szereppel és kulturális befolyással rendelkező városok: Los Angeles, Párizs és San Francisco.
Íme a Top 5 leghosszabb városnév a világon. 5. Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch Betűk száma: 58 A wales-i falu helyezését néhányan megkérdőjelezik, mivel eredetileg a hivatalos okiratokban csak az első 20 betű szerepelt. A hosszú elnevezést valószínűleg egy helyi művészember adta tréfából a településnek, ami később rajta ragadt. A helyiek leggyakrabban a Llanfair rövidítést használják. Jelentése a következő: "Szent Mária temploma a fehér mogyoróbokor völgyében, a Vörös-barlang közei Szent Tasziló templom sebes örvényének tövében" 4. El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Angeles del Río de la Porciúncla Betűk száma: 62 Az negyedik helyezett Los Angeles teljes spanyol neve. Los Angelesről kevesen tudják, hogy eredeti spanyol neve 62 betűből áll. Mindenesetre az L. A. rövidítés jóval egyszerűbb. Jelentése: "Asszonyunknak, az angyalok királynőjének városa a Porciúncla folyón" 3. Gorsafawddachaidraigodanheddogleddollônpenrhynareurdraethceredigion Betűk száma:67 A 3. helyezett is Wales -ben található.
Ma a világ legnépesebb városai földrajzilag egyenletesen oszlanak el a Földön, a következő nyolcvan évben azonban ez nagyon megváltozik. Ma még a Kongói Demokratikus Köztársaságról nem az első dolgok között jut eszünkbe a burjánzó nagyvárosok látványa. Nos, ez úgy tűnik, gyorsan változik majd. A főváros, Kinshasa helyén szegény halászfalvak voltak nem is olyan nagyon régen. Mára Párizs után a legnagyobb város, ahol franciául beszélnek, lakossága a 2010-es 9, 1 millióról az évszázad végére 83, 5 millióra nő a Global Cities Institute előrejelzése szerint. A város fejlődésének egy különös érdekessége, hogy 2025-ben már 17 millióan élnek majd itt, és a populáció 60 százaléka 18 évesnél fiatalabb lesz. Nem véletlen, hogy a fejlesztési tervekben kiemelkedő szerephez jut az oktatás – emelte ki összefoglalójában a Visual Capitalist. Valószínűleg kevesen hallottunk még Dar es-Salaamról, Tanzánia legnagyobb városáról. Érdemes megjegyezni a helyet, hiszen a 2010-es évtized elején még alig 4, 4 milliós volt a népesség, ám az évszázad végéig eléri a 73, 7 milliót.
A túlnépesedett nagyvárosok minden hátrányát fel tudjuk sorolni Sanghajról: rendkívül szennyezett, az infrastruktúra pedig nem tud 27 millió embert kiszolgálni. 2. Delhi, India – 30, 2 millió Delhi Fotó: 123rf Földünk második legsűrűbben lakott városában 2035-ben a jóslatok szerint 43 millióan laknak majd, ugyanis rengetegen költöznek be India elmaradott városaiból a fővárosba. Delhi a világ egyik legrégebb óta folyamatosan lakott városa, történelme során számtalan birodalom központja volt, és fontos keleti kereskedelmi útvonal része évezredek óta. 1. Tokió, Japán – 37, 3 millió Tokió Fotó: Unsplash Nemcsak Japán fővárosa, de a császár székhelye is ez a gigantikus város, amelynek lakossága már a 18. században elérte az 1 millió főt. Igaz, most a növekedés lelassult, 2019 óta 0, 11%-kal csökkent a népesedés mértéke, ami különösen érdekes annak fényében, hogy az eredetileg 2020-ra tervezett olimpia miatt azt gondolhatnánk, többen költöztek a városba. Ha a csökkenő tendencia folytatódik, a számítások szerint 16 év múlva másfél millióval kevesebb ember lakik majd Tokióban.
Az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, amelyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is. A képre kattintva tekintse meg galériánkat a Magyar Zene Háza látványos épületéről: Tavaly decemberre elkészült a Magyar Zene Háza a Városligetben - kattintson a képre galériánkért! Forrás: MTI/Balogh Zoltán A ház és természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett több ezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elem is hangsúlyozza, amelyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira. A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, amelyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező.
A másik terem elsősorban, előadások, workshopok, kisebb produkciók, táncházak és konferenciák auditóriuma lesz. A Városligeti-tó melletti kerthelységben egy szabadtéri színpad is helyet kap, amely napközbeni és esti koncertek, kisebb zenei programok helyszíneként szolgál majd. A programokat a domboldalon a fűben üldögélve, vagy a színpad melletti kerthelyiségben is hallgathatják majd a Magyar Zene Háza látogatói. Zenepedagógia Az oktatás önállóan és kiegészítő funkcióként is megjelenik majd a Magyar Zene Házában. Iskolai és gyerekcsoportok számára olyan átfogó programot kínálunk, melyben az intézmény mindhárom funkciója szerepet kap: egy zenepedagógiai ráhangolódás után a gyerekek csoportmunkával fedezik fel a kiállítás egyes részeit, hogy ezt követően az ott szerzett tapasztalatokat egy workshop keretében közösen dolgozzák majd fel a koncerttermeinkben. A gyerek csoportok mellett azonban a zene iránt érdeklődő többi korosztály is megtalálja majd a számára érdekes programot. Zenepedagógiai programjaink támogatják és kiegészítik a köznevelési intézmények művészetoktatási tevékenységét innovatív és szemléletformáló módon.
Tilos bevinni a rendezvénytermekbe ételt és italt, illetve olyan méretű tárgyat, amelynek elhelyezése zavarja a szomszédos helyeken ülőket, vagy elzárja a menekülési, közlekedési útvonalat (pl. babakocsi, kismotor, roller, nagy méretű hangszer stb. ) A Magyar Zene Háza területén elhagyott értéktárgyakért az intézmény nem vállal felelősséget. Vakvezető kutya kivételével állatot, valamint fegyvert vagy annak látszó tárgyat, illetve egyéb életre, testi épségre, egészségre veszélyes tárgyat vagy anyagot tilos behozni a Magyar Zene Háza területére. Közlekedési eszközt (pl. kerékpár, roller, kismotor, görkorcsolya, gördeszka stb. ) abban az esetben lehet behozni, ha az eszköz összehajtható és kézben hordozható. Ezen eszközök ruhatárban történő elhelyezése kötelező.
A hatalmas üvegfelületek nagyban meghatározzák az épület megjelenését, esztétikáját, miközben fontos funkciójuk is van: fényt juttatnak az épület belsejébe. Úgy tűnik azonban, hogy a madárütközés problémája itt is utólag merült fel. Az épületeken a nagy, egybefüggő üvegfelületek kétféle módon ölik a madarakat: azzal hogy tükröznek és azzal, hogy átlátszóak. Előbbi esetben a síküveg a környezet visszatükrözésével kelt hamis képet a madárban, utóbbi esetben pedig láthatatlan falként állja a repülő madár útját. A Magyar Zene Háza elsősorban az előbbi módon, a Városliget fás, bokros környezetének visszatükrözésével csapja be a madarakat. Fotó: Nagy Attila Károly Ezen a parkos területen főként talajon táplálkozó, bokrok közt mozgó madárfajok élnek, amik megtanulták, hogy a szűk ágak közti réseken is át tudnak repülni. Az épület csapdahelyzetbe hozza őket: az üveg tükörképében a madár két bokor közt átrepülhető sávot lát, ott akar teljes sebességgel elrepülni. Az üvegnek vágódva aztán súlyosan megsérül, és rövid időn belül el is pusztul – magyarázta Orbán Zoltán.
A Magyar Kultúra Napján átadták a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Magyar Zene Házát a Városligetben. Az új intézmény 2022. január 23-tól érdekes zenei programokkal, izgalmas és interaktív zenetörténeti állandó kiállítással, valamint a következő hétvégén egy háromnapos programsorozattal várja a nagyközönséget. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett ikonikus épület valódi kortárs építészeti remekmű: organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt, nem véletlen, hogy világszerte a legjobban várt új épületek között tartja számon a nemzetközi szakma. A formabontó külső egy komplex zenei beavató intézményt rejt, amely sokszínű programkínálatával egész évben a zene számtalan élményét tárja majd a látogatók elé. A Zene Háza a korábban itt álló egykori lepusztult Hungexpo irodaházak helyén épült fel, az új épület környékén pedig egy évtizedekig elzárt és elhanyagolt, mintegy 7000 négyzetméternyi zöldfelület került megújításra és vált ismét a Városliget szabadon látogatható parkfelületévé.