A magyar vasút története - az alapítási, tervezési és építési időt nem számítva - a Pest-Vác vonal megnyitásával 1846. július 15-én - a korabeli sajtó ovációjától kísérve - kezdődött. A nagy nap délutánján valamennyi mozdony üzemelt. Pestről a "Buda" és "Pest", Vácról pedig a "Hungária" és "Pannónia" húzta a forgóvázas személykocsikat. A váci épület kifogástalanul megőrizve ma is áll a pályaudvar mai főépületével szemben, és a pályafenntartás egyik székhelye. A pesti épület - a későbbi Nyugati pályaudvar - hamarosan fejpályaudvari csarnokkal bővült. Mégpedig úgy, hogy először a régi épület köré építették a Gustave Eiffel által tervezett csarnokot, majd a régi épületet lebontották. Így a vasúti forgalmat alig kellet szüneteltetni. 1846. július 15. | Az első magyar vasútvonal átadása. Ez a vasút még nem a MÁV, hanem az MKV (Magyar Középponti Vasút) néven üzemelő magánvasút volt. 1849 decemberében - az időközben megépített szolnoki MKV vonalon - menekítették az osztrákok elől a kormányt és a magyar Szentkoronát. A forradalom és szabadságharcban a vasút komoly szerepet kapott.
1846. július 15-én, azaz 175 éve indult el a Magyar Vasút története, melyet a mai napon ünnepelnek a gödiek a vasútállomáson, íme a rendezvény délelőtti pillanatai, ahol többek között Balogh Csaba gödi polgármester is jelen van családjával.
George és Robert Stephenson Rocket nevű gőzmozdonya 1829 -ből (Science Museum, London) A vasút története a 16. századig nyúlik vissza, amikor az ember vagy ló vontatta, síneken mozgatható egyszerű járművek megjelentek. Az első közforgalmú lóvasút 1803 -ban nyitotta meg szolgáltatását, az első gőzmozdony is 1804 -re készült el. A közforgalmú, bárki által igénybe vehető, gőzvonatatású vasút története 1825 -ben kezdődik. Az első vasúti rendszerek [ szerkesztés] A vasút őse a 16. századi bányákba telepített fa nyompálya volt. A nyompályákon gördülő csilléket emberi erővel mozgatták. Az 1760-as évek angliai újítása volt a vasból készült pálya, amelyen megjelentek a lóvontatású eszközök is. 175 éves a Magyar Vasút, így ünnepelnek a gödiek! - godihirnok.hu. Az első személyszállításra használt közforgalmú vasúttársaság 1803 -ban az Surrey Iron Railway volt. Ezek a lóvontatású vasutak még nem adták meg az igazi versenyelőnyt a kor közúti közlekedésével. 1827 -ben Magyarországon is folytak kísérletek a lóvasút meghonosításával, de a kísérlet nem bizonyult kifizetődőnek.
A békeidőben bekövetkezett legradikálisabb változások a kétezres évek közepén kezdődtek. Először vasútvonal megszüntetési hullám söpört végig az országon, amely miatt komplett térségek léptek vissza az időben, falvak "kerültek messzebb" a nagyvárosoktól. Magyar vasút története by Heléna Briz. Következett a MÁV (nyereséges) teherszállítási részlegének külföldi kézbe történő eladása, megspékelve az EU hibás közlekedéspolitikájával. Teszi mindezt úgy, hogy hangzatos szavakkal támogatja a környezetvédelmet, extra adókkal sújtja a "szennyező" autógyárakat, bűnösnek kiálltja ki a belsőégésű motort, mindenközben nem zavarja, hogy több tonnás kamionok hemzsegnek Európa sztrádáin, nem kis forgalmat, közúti baleseteket generálva ezzel. Miközben Nyugat-Európa több országában a személyszállításból komoly részt vállal a vasút (gondoljunk Dánia, Hollandia emeletes elővárosi szerelvényeire, a franciák büszkeségére, a TGV-re, Svájc, egész országot behálózó és roppant pontos vasútjára), addig a szebb napokat megélt vasút Magyarországon csak 2010 után indulhatott el a újra-fejlődés útján a nagyarányú beszerzéseknek és vonal-villamosításoknak köszönhetően.
1846. július 15. Szerző: Tarján M. Tamás 1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát, mely két év munkája nyomán, a Magyar Középponti Vasúttársaság irányításával, Pest és Vác városa között készült el. Az első – magántőkéből épített – vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasút megépítése, hogy aztán a neoabszolutizmus, majd a dualizmus idején folytatott építkezések nyomán a sínek a századfordulóra behálózzák a teljes történelmi Magyarországot. A modern közlekedést megteremtő vasutat nem a modern ipari forradalom találta fel: az már legalább a 16. század óta létezett, mint a bányászok egyik leghasznosabb segítőtársa. A vasútépítés gyakorlati alapjait – a sínpárt, a talpfát – eredetileg az ércek szállításának könnyítésére teremtették meg, és az emberi közlekedésre szolgáló jármű fejlesztése is ezen elgondolások alapján indult meg. Magyar vast története . A Surrey Iron Rail nevű londoni társaság 1803-ban építette meg az első lóvontatású kocsikkal felszerelt pályát, melynek példája aztán két évtized késéssel eljutott Magyarországra is.
A tátrafüredi villamosvasút állomása (korabeli képeslap) A társadalom széles rétegei számára vált elérhetővé a korábban csak képeslapokról megismert Magas-Tátra, Abbázia vagy épp szudétanémet fürdőváros, Karlsbad. A jó levegő, a kristálytiszta patakok és fenyőerdők, a tengerparti promenádok, és egzotikus növények, valamint a gyógyfürdők mágnesként vonzották az odalátogatókat, akik kiszolgálására gyógyszállók, vasúti fogadóépületek, vendéglők, vígadók épültek. A hazai vasút aranykorának az első világháború és az azt lezáró békerendszer vetett végett. A trianoni békediktátummal megcsonkított Magyar Királyság elvesztette vasútvonalainak több mint 62%-át, a az új határok számos esetben logikátlan meghúzása sok vasútvonal futott bele a semmibe…szertefoszlott Baross műve. Ráadásként, a hátáron túlra került vonalakra Magyarországról zabrált vasúti kocsikat, mozdonyokat állított "hadrendbe" a román állam, melyek évekig szolgálták ki a helyi utazóközönséget és a gazdaságot. A második világháború, majd az azt követő szocialista rendszer újra komoly kihívásokat állított a hazai vasút elé, amelyek részletezése azonban nem ezen cikk témája.
1846 nyarán adták át a pesti indóház és Vác városa közötti vasútvonalat, amely negyvenkét évvel a világelső vasútvonal megépítését követően ráhelyezte a Magyar Királyságot a vasúti közlekedés térképére. Írásunkban a számos dicsőséges napot, illetőleg szomorú percet megélt hazai vasúttörténet néhány főbb fejleményét tekintjük át. Az 1846-ban átadott vasútvonal létrejöttét az első ipari forradalomnak köszönhettük. A brit szigetek gazdasági, ipari vívmányai szép lassan "exportálódtak" az öreg kontinensre, amelynek következtében a gőzgépek, gőzhajók, mellett a kor ultramodern szállítási, közlekedési eszköze, a vasút is elterjedt. A Magyar Királyságban az 1832-36-os diétán döntöttek a vasútvonal létrehozásáról. Két terv állt készen, amelyek közül az első a Duna jobb partjára helyezte volna a vonalat, a másik a "pesti oldalra". Végül utóbbi épült meg, felfejlesztve ezzel a mai Angyalföldet, ahol az első gyárak, üzemek megépültek. Az országon valóságos vasútépítési láz söpört végig, amely magát a költőt, Petőfit is magával ragadta, nem véletlen írta 1847-ben: "(…) Száz vasutat, ezeret!
A folyóirat nem maradhatott volna fenn anyagi támogatás nélkül. Legfőbb mecénása báró Hatvany Lajos volt, aki emellett számos írót rendszeresen kisegített a bajból, többek között Adyt is. A folyóirat főszerkesztője Veigelsberg Hugó lett, aki az Ignotus írói nevet viselte. A latin eredetű név jelentése: ismeretlen, idegen. Ignotus saját névválasztása jól tükrözi a folyóirat törekvését is: a Nyugat a szélesebb olvasóközönség számára az addig ismeretlen, modern nyugati és magyar irodalmat képviselte. A címlapra Beck Ö. Fülöp szobrászművész Mikes-emlékérme került. Repülnek a nagy tűzlepkék Kardoskúton. Ez lett a Nyugat emblémája. Ignotus legfőbb szerkesztői elve a szellemi függetlenség, az irodalmi liberalizmus volt. A tényleges szerkesztői munkát Osvát Ernő végezte. Az írások elbírálásakor egyetlen kritérium létezett számára: a tehetség és az eredetiség. Az ekkor már nagy költőnek számító Ady verseit is visszadobta, ha nem találta őket elég jónak. Osvát sok új, ma már közismert írót fedezett fel: Babitsot, Móricz Zsigmondot, Németh Lászlót, Illyés Gyulát.
Az első versszak a közömbös színtelenség, szürkeség képzetét, hangulatát árasztja. Az itt előforduló képek (pl. az utca "vad kővidék", lomha vicék) kedvetlen rossz érzést keltenek. Hirtelen változik meg az utca képe: a nagyvárosi környezetben, két tűzfal között megjelenik a "Végtelen Fény", a hajnali égbolt első sugárcsóvája. A stílust ünnepivé avatja a ritkán használt "zsarát" szó és a régiesnek ható "milliom karát" választékossága. A nyugat első nemzedéke by Zsófia Szabó. A hajnali fény bűvöletét fokozza az áhítatos csend is. Ragyogni kezdenek a színek: a zöld, a fehér, a lila, s ezek (az impresszionista szinesztéziás érzékelésnek megfelelően) zenei motívumokkal olvadnak össze. Mindez csak egy pillanatig tart: kellemetlen hangok szüntetik meg az áhítatos csendet: gyársziréna "búg", a villamos "jajdulva" csikorog a síneken. Végképp elmúlt a hajnali percek mámora: újra fájni kezd az élet. A költemény utolsó motívumában ("a Nap még mint dobott \ Arany csókot egy munkáslány kezére…") a költőnek a városi szegényekkel való együttérző részvéte szólal meg.
Ha hallod ezt a szót: Nyugat, most már valószínűleg eszedbe fog jutni a XX. század első felének legrangosabb irodalmi folyóirata is. Tudni fogod, hogy a köréhez tartozó írók olyan iránytűt találtak maguknak, amely a modern, folyton megújuló kultúra felé mutat. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. 245256. Nyugat első nemzedékei. o. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára. Hatodik, javított kiadás. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997. 211–215. o.
A vers különös szépsége az érzelmi-hangulati-hanglejtésbeli egységben és összetettségben ragadható meg. Különös gondolattársításokat ébresztő kép (metafora) vezeti be a költeményt: az est, a nagy barna pók egyre sűrűsödő hálójában fennakadtak, mozdulatlanságba dermedtek a tiszai hajók. Mozgás helyett auditív motívumok mélyítik el az este csöndjét, némaságát. Valami különös kettősség járja át a verset a költői képek nyomán. A mozdulatlanság nem csak nyomasztó, a némaság és a sötétség nem félelmetes: hangok muzsikája, színek fátyolos fénye varázsolja ünnepivé, széppé a tájat. Anna-versek Költészetének egy jelentős részét az Anna-versek teszik ki. A nagyváradi szőke színésznő pendítette meg Juhász Gyulában a szerelmi líra húrjait. Szerelmének valójában nem is volt élményi alapja, csak a költő emlékeiben légiesült-finomult Anna alakja dallá, halhatatlan Múzsává. A Nyugat első nemzedéke (II.) -. Milyen volt… A Milyen volt… Juhász legszebb szerelmi költeményei közé tartozik. A Hétben jelent meg 1912-ben. E rövid lírai alkotásban is megcsodálhatjuk költészetének "egyszerűségét".
Kiállításunk középpontjában – a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal – az 1918-ban napvilágot látott Könyvek könyve áll, mely kortárs közéleti személyiségek, írók, tudósok vallomásait tartalmazza nagy hatású olvasmányaikról, legkedvesebb könyveikről, újra és újra elővett, éjjeliszekrényen tartott "bibliáikról". Az irodalmi ankét 87 válaszadója között ott találjuk Ady Endrét, Babits Mihályt, Karinthy Frigyest, Móricz Zsigmondot, továbbá Jászi Oszkárt, Szabó Ervint és Kner Imrét is. A könyv bevezetőjét idézve: "Amit tehát az ilyen ankéttől várni lehet: finom oktatások átélt könyvkalandokról, saját magunk kárörvendezése afölött, hogy íme, az általunk tisztelt tudós és író urak is hogy megjárták, vigasztalások, hogy a könyvvel szemben való elfogulatlanságot is csak temérdek bukdácsolás árán lehet megszerezni és végül egy sereg finom egyéniség vallomását az olvasás értékéről és írói hatásokról és útbaigazításokat, forrásnyomokat irodalomtörténészek számára. Nyugat első nemzedékének tagjai. " A kiállítás kurátora: Szabó Piroska könyvtáros.
A Nyugat másfelől azért sem azonosítható a magyar irodalmi modernséggel, mert a modernségről vallott felfogása korántsem volt annyira nyitott, mint azt maga hirdette. Az avantgárd modernség elől lényegében teljesen elzárkózott, nem adott teret az avantgárd alkotások publikálásának, és kritikai rovata sem árult el különösebb rokonszenvet az újabb irányzatok iránt.
A Nyugat 1. nemzedéke ( összefoglalás) by Péter Veszprémi