A pozsonyi káptalan 1813-ban adományozta a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának. Toldy Ferenc irodalomtörténész Pray György jezsuita történészről nevezte el a kódexet. Pray adott ugyanis elsőként hírt 1770-ben a Halotti beszéd ről, amikor a Ráskai Lea-féle magyar nyelvű Margit-legenda első kiadásában hét sornyi részletet közölt belőle, hogy érzékeltesse, mennyit fejlődött a nyelv két évszázad alatt. A kódex rendkívül érzékeny, őrzése különleges körülmények biztosítását kívánja meg, ezért az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálta és online elérhetővé tette a híres nyelvemléket.
Az a kérdés, hogy erre hol kerülhetett sor, máig nem dőlt el megnyugtatóan. Mezey László a jánosi bencés kolostor mellett érvelt (Gömör vm. ), de Szendrei Janka visszatért a már korábban felmerült boldvai eredethez. A kódex 1228-ban Deákiban volt, 1241-ben pedig már Pozsonyban. Itt kötöttek elé egy újabb, a 12. század közepéről származó ívfüzetet (f. I–IV), mely a történettudomány számára teszi ugyancsak jelentős forrássá. A lapokon Könyves Kálmán korabeli zsinati határozatok és a 997 és 1187 közötti eseményeket elbeszélő ún. Pozsonyi Évkönyvek olvashatók. Toldy Ferenc Pray György jezsuita történészről nevezte el a kódexet, aki 1770-en először hírt adott róla. A pozsonyi káptalan 1813-ban a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának adományozta. Madas Edit Halotti beszéd és könyörgés – a Pray-kódex f. 136r oldala – A legrégibb összefüggő magyar szövegemlék – Pray-kódex, f. 136r A legkorábbi – fennmaradt – magyar nyelvű szöveg a 32 soros Halotti beszéd és könyörgés. Az 1195 körül, a kódex törzsszövegével együtt másolt temetési beszéd nyelvtörténeti, stilisztikai és műfajtörténeti szempontból egyaránt különleges jelentőségű.
A Halotti beszéd a magyar nyelvű prédikáció-irodalom egyetlen olyan emléke, melyet többé-kevésbé abban a formában jegyeztek le, ahogy elhangzott, illetve úgy olvasták fel (mondták el), amint rögzítették. A Halotti beszéd ből az első, hét sornyi részletet Pray György tette közzé 1770-ben, a Ráskai Lea-féle magyar nyelvű Margit-legenda első kiadásában, a két nyelvemlék közti két évszázadnyi korkülönbség érzékeltetésére. Még ebben az évben átadta a beszéd teljes szövegét Sajnovics János jezsuita csillagásznak, aki éppen a magyar és a lapp nyelv rokonságát demonstrál ta Koppenhágában, a dán királyi tudós társaságban. Nagyon kapóra jött számára a nyelv változását dokumentáló ősi magyar szöveg. A Demonstratio második, nagyszombati kiadását rögtön ki is egészítette a mű betű szerinti átiratával, a rendtárs Faludi Ferenc olvasatával, s – a magyarul nem tudók számára – a szöveg latin fordításával (Sajnovics 1770-1771/1994, D4-D8). A Könyörgés ről és a Halotti beszéd et követő latin sermóról nem tudott.
A halotti beszéd és könyörgés európai viszonylatban is jelentős, a halotti beszédek műfaja ugyanis csak a reformáció idején vált általánossá. A cím utal a témára és a műfajra. A patetikus hangvételű szöveg műfaja prózai formájú temetési prédikáció, melyet valószínűleg a halott búcsúztatásakor mondott el a pap. Két részből áll: · egy 26 soros temetési beszédből · és egy 6 soros könyörgésből. Az első része egy közvetlenebb hangvételű, példázatszerű beszéd, melyben a szerző E/2. személyben szólítja meg a jelenlévőket: " Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk.. " A beszélő rámutat a halottra, és utal rá, hogy mindenkire ez a sors vár. A halandóság okait az első emberpár bűnbeesésére vezeti vissza. Ádám és Éva tette miatt valamennyi leszármazottnak bűnhődnie kell, így a sírt körülállóknak is. Majd felszólítja a hallgatóságot a halott lelkéért való imádkozásra. A szöveg második részében egy kötöttebb, szertartásrendhez igazodó, Istenhez szóló könyörgés, azaz ima hangzik el.
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS A legkorábbi – fennmaradt – magyar nyelvű szöveg a 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros könyörgésből áll. Az 1195 körül, a Pray- kódex törzsszövegével együtt másolt Halotti beszéd nyelvtörténeti, stilisztikai és műfaj történeti szempontból egyaránt különleges jelentőségű. Magyarországon a temetési beszéd gyakorlata feltehetőleg német befolyásra honosodott meg. Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korában), egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak. A kódex latin nyelven írt szövege a sacramentarium (miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv), a 135. lapon befejeződik, a régi magyar írással készült szöveg a 136. lapon maradt fenn egy hozzá hasonló latin nyelvű temetési beszéddel együtt. A két beszéd azonos alkalomra, de különböző hallgatóság számára készült, aszerint, hogy a gyászolók laikusok voltak-e vagy latinul tudó klerikusok, szerzetesek.
És az[on] gyümölcsnek olykeserű vala vize, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez[en] munkás világ[ba] bele: és [az] lőn halálnak és pokolnak fészke, és mind[en] ő nemének. Kik azok? Mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok szemetekkel: íme, egy ember sem múl[aszt]hatja ez[en] vermet, íme, mind ahhoz járó[k] vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét ez[en] lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa mind[en] ő bűnét! És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt és mind[en] angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek ad[at]ott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja mind[en] ő bűnét. És imádjuk mind[en] szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miatt bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt Paradicsom nyugalmába, és adjon neki Mennyországba utat, és mind[en] jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: uram irgalmazz!
A Beszéd következő 10 sora imádság a halott lelkéért Szűz Máriához, Szent Mihály arkangyalhoz, Szent Péterhez és minden szenthez. Főként azokhoz könyörögnek, akiknek a bűnök megbocsátásában és az ítélkezésben szerepe van. Ezután következik a tulajdonképpeni Könyörgés annak reményében, hogy a halott "bírságnap", vagyis az utolsó ítéletkor feltámadván Krisztus jobbján, a szentek közt kap majd helyet. A hívek mindkét imádságot Kyrie eleison (Uram, irgalmazz) kiáltással erősítik meg. A szövegegyüttes nagyobb része imádság, melyek közül az első több forrásból szabadon van összeállítva, a második egy adott latin ima kötelezően szó szerinti fordítása. Maga a Beszéd szabad adaptációja a latin sermónak, de egyszerűségében erőteljesebb, stilisztikai szempontból pedig teljesen egyenértékű vele. Minden bizonnyal a szóbeliségben hosszan formálódott, többször elmondták, mire eljutott egy szerkönyvig, ahol végső formáját elnyerte. Az egész középkoron át latin prédikációminták alapján prédikáltak anyanyelven.
Jönnek az oroszok! (1966) Diploma előtt (1967) Olivér (1968) Santa Vittoria titka (1969) MASH (1970) Hegedűs a háztetőn (1971) Kabaré (1972) American Graffiti (1973) Hajrá, fegyencváros! (1974) Napsugár fiúk (1975) Csillag születik (1976) Hölgyem, Isten áldja! (1977) Ép testben épp, hogy élek (1978) Start két keréken (1979) 1980–2009 A szénbányász lánya (1980) Arthur (1981) Aranyoskám (1982) Yentl (1983) A smaragd románca (1984) A Prizzik becsülete (1985) Hannah és nővérei (1986) Remény és dicsőség (1987) Dolgozó lány (1988) Miss Daisy sofőrje (1989) Zöld kártya (1990) A szépség és a szörnyeteg (1991) A játékos (1992) Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van (1993) Az oroszlánkirály (1994) Babe (1995) Evita (1996) Lesz ez még így se! (1997) Szerelmes Shakespeare (1998) Toy Story – Játékháború 2. (1999) Majdnem híres (2000) Moulin Rouge! (2001) Chicago (2002) Elveszett jelentés (2003) Kerülőutak (2004) A nyughatatlan (2005) Dreamgirls (2006) Sweeney Todd, a Fleet Street démoni borbélya (2007) Vicky Cristina Barcelona (2008) Másnaposok (2009) 2010– A gyerekek jól vannak (2010) The Artist – A némafilmes (2011) A nyomorultak (2012) Amerikai botrány (2013) A Grand Budapest Hotel (2014) Mentőexpedíció (2015) Kaliforniai álom (2016) Lady Bird (2017) Zöld könyv – Útmutató az élethez (2018) Volt egyszer egy Hollywood (2019) Borat utólagos mozifilm (2020) West Side Story (2021)
A téma örök és kifogyhatatlan. Szerelem, sztárrá válás, és az ezzel járó konfliktusok. Tudtam mire számíthatok, amikor elindultam a moziba, hogy megnézzem a Csillag születik című filmet, Bradley Cooper és Lady Gaga főszereplésével. hiszen kamaszként láttam az 1976-ban Barbra Streisand-al és Kris Kristofferson-al készült változatot. Akkor nagy hatással volt rám Barbra, akiről már akkor is tudtuk, hogy hatalmas sztár. Az ugyan ezzel a címmel készült Bradley Cooper rendezésében bemutatott film, nem kisebb hatással volt rám. Volt némi kétség bennem, hogy Lady Gaga milyen figurát hoz Ally szerepében, de a kész produkció nem várt meglepetésekkel szolgált. A helyzet mindennapos is lehet akár, hiszen gombamód szaporodnak a különböző csatornákon tálalt csillagokat felfedező műsorok. A sztori végtelenül egyszerű, bárhol elolvasható a spoiler, és aki látta a régebbi verziókat, az ismeri az alaphelyzetet. Nem is maga a történet hozza a hátán a filmet. Egy karrierje végén lévő zenész, akinek meggyűlt a baja az alkohollal, beleszeret egy lányba, aki nem hisz magában, és külső adottságait nem látja megfelelőnek arra, hogy ismert énekesnő legyen.
Most az egyel ezelőtti, 1976-os Csillag születik két főhőse, Kris Kristofferson és Barbra Streisand adta elő saját filmjük egyik betétdalát meglepetésként – számol be róla a Variety -, jó eséllyel megirigyelve a mostani film sikerült – az övéket ugyanis nem igazán fogadták ilyen jól anno. Streisand a Hyde Parkban lépett fel, Kristofferson pedig kvázi előzenekara volt, úgyhogy lehetett rá számítani, hogy utóbbi meg fog jelenni váratlanul a színpadon egy duettre és ez így is történt. Kiemelt kép: Kevin Winter/Getty Images Brazíliában is ugyanez a helyzet, az állam soha nem fizetett, de egyéni akciók itt is vannak, az posta egy úszóaranyért 40 ezer eurót ajánlott fel, aminek húsz százalékát az edző kapja. Öt kiló arany az aranyéremért A pénzügyi szektorban, a média- és a szórakoztatóiparban érdekelt Sahara Group aranytömbbel jutalmaz minden indiai érmet. Az első öt, a második 3, a harmadik 2 kilós aranytömbbel gazdagodhat. Az ország legutóbb aranyérmét a sportlövő Abhinav Bindra 2008-ban nyerte.
Barbra Streisand és Kris Kristofferson előadta újra a saját Csillag születikjük egyik számát | Csillag születik | Csillag születik kris kristofferson Csillag születik kris kristofferson casey's last ride Úgy tűnik, megirigyelhették Cooper és Gaga sikerét. Lady Gaga és Bradley Cooper románca a legutóbbi Csillag születik ben akkora siker volt, hogy a lapok és a fél internet azóta is csak találgatja, hogy valóban volt-e köztük valami vagy csak eljátszották, mint ahogy azt a színészek szokták. Viszont a film slágerének, a Shallow -nak a sikerét azóta millió módon meglovagolták, Cooper többször megjelent meglepetésként Gaga valamelyik fellépésén, hogy együtt énekeljék el például. Most az egyel ezelőtti, 1976-os Csillag születik két főhőse, Kris Kristofferson és Barbra Streisand adta elő saját filmjük egyik betétdalát meglepetésként – számol be róla a Variety -, jó eséllyel megirigyelve a mostani film sikerült – az övéket ugyanis nem igazán fogadták ilyen jól anno. Streisand a Hyde Parkban lépett fel, Kristofferson pedig kvázi előzenekara volt, úgyhogy lehetett rá számítani, hogy utóbbi meg fog jelenni váratlanul a színpadon egy duettre és ez így is történt.
A film első verziójának nagyjából ez is a lényege: hogy bemutassa, miként formál át Hollywood egy egyszerű, de azért tehetséges lányt ahhoz, hogy szupersztár lehessen belőle. Janet Gaynornak például az életben is meg kellett változtatnia a nevét, csakúgy, mint a filmben (az eredeti neve Laura Augusta Gainor volt). Judy Garlandot szintén átkeresztelték a hollywoodi stúdiók Frances Ethel Gummról, és Lady Gaga (menedzsmentje) sem érezte úgy a kétezres években, hogy Stefani Germanotta névvel nagyot lehetne aratni a popbizniszben. Barbra Streisand csak a második a-t hagyta el a keresztnevéből, amikor sztár lett. Hogy egy másik példát mondjunk: filmben nagy hangsúlyt kap, hogy a főszereplőnő nem tartja magát elég szépnek a sztársághoz. Garland, Streisand és valamennyire Lady Gaga is rengetegszer megkapták a karrierjük során, hogy nem elég csinosak, de a tehetségükkel és személyiségükkel így is meghódították a közönséget. (Na jó, Barbra Streisand elsősorban inkább a tehetségével. ) És a végére a beígért videó.