Mi az, amitől felkapják a fejüket? Mit kell mondanod, amitől jobban emlékeznek majd rád, mint a többi jelöltre? Melyek azok a készségek, amelyekkel minden potenciális alkalmazottnak rendelkeznie kell? Az önéletrajzban megemlített készségek pontos összetétele természetesen attól függ, hogy milyen állásra jelentkezel. Kezdd azzal, hogy alaposan átolvasod a munkaköri leírást, és számba veszed a kulcsfontosságú készségeket, amelyeket megkövetelnek a jelöltektől. Ezekre kell majd nagyon odafigyelned. Érdemes tollat ragadnod, és egy papírra kijegyzetelned a kompetenciákat, amelyekre a munkaköri leírásban utalást találsz. Ezután ne felejtsd el megemlíteni őket önéletrajzodban. Ne füllents – ha nem tudsz lovagolni, ne állítsd azt, hogy tudsz! De hangsúlyozd a releváns készségeidet, és említsd meg, hogy készen állsz elsajátítani új ismereteket és kompetenciákat is. Milyen a hatékony önéletrajz?- HR Portál. Kemény készségeid és puha képességeid mellett gondolj az átadható készségekre is. Ezek olyan hasznos tapasztalatok, amelyek többnyire sokfélet feladat sikeres teljesítéséhez hasznosak lehetnek.
Ha mára meg sem tud szólalni, és azóta nem foglalkozott vele, inkább ne írja bele, máskülönben kellemetlen helyzetbe kerülhet. 7. Fizetési elvárás Látatlanban ne adjuk meg fizetési elvárásunkat, mert ezzel rontjuk alkupozíciónkat. Ha kifejezetten kérik álláshirdetésben, akkor lehet hozzávetőleges összeget (sávot) írni, de mindenképpen tegyük hozzá, hogy ez sok mindentől függ. 8. Túl 'csicsás' dizájn Nem szeretik a személyzetisek a három-négyfajta betűtípust, a háttérszíneket, a nehezen átlátható cv-t. Ha nem kreatív munkára jelentkezel, legyen a cv-d egyszerű, informatív. 9. A váltás okai Nem kell részletezni, miért jöttél el előző munkahelyedről. Erre valószínűleg rá fognak kérdezni interjún, de hagyd meg a választ erre az alkalomra. Tíz dolog, ami jobb, ha nem kerül az önéletrajzba - HR Portál. 10. Jól mutató hobbik Egy egyéni sport, egy csapatsport és egy műszeti hobbi. Akadnak karrierkönyvek, amelyekben így javasolják felépíteni a Hobbi rovatot. Így aztán sokan írnak jól hangzó, divatos dolgokat a cv-be. Kínos, ha a munkaadónak éppen az a szenvedélye és mélyebben a témába lépve kiderül, csak a tévében láttuk.
Bárki felsorolhat kompetenciákat, de képesnek kell lennie a képesség bemutatására is egy valós életből vett példával.
A földrajzi felfedezésekhez vezető tényezők: – tudományok fejlődése, új világkép – fejlődő gazdaság, növekvő pénzigény – a cseh és a magyar bányák termelésének csökkenése – hajózási tapasztalatik – technikai fejlődés: iránytű, karavella – az aranyat kiszivattyúzza a Kelet – a velencei gyarmatosítók tapasztalatai BEFEJEZÉS: 1494-ben a Spanyolok és a Portugálok megkötik a Tordesillas-i szerződést, amelyben megegyeznek, hogy Amerika nagy része Spanyol terület, míg Afrika és Ázsia Portugália érdekszférájába tartozik. Elkezdődött a céhes kötöttségek felbomlása, a földek bekerítése Angliában, és elterjedtek a manufaktúrák.
Azt, hogy a Föld valóban gömbölyű, a portugál Magellán (Magelhaes) spanyol tengerészei bizonyították be kétségbevonhatatlanul, amikor 1519 és 1522 között körbehajózták a Földet. Földrajzi felfedezések a kora újkorban A franciák, angolok és hollandok északon keresték az Ázsiába vezető, rövidebb utakat, és Kolumbuszhoz hasonlóan, ők is új területekbe ütköztek, felfedezve Észak-Amerikát, Skandinávia északi partjait, Grönlandot és a sarkvidéki szigeteket. A nagy földrajzi felfedezések - Kvíz. A következő évszázadokban fedezték föl Ausztráliát, Indonéziát, a csendes-óceáni szigeteket, míg az új kontinensek belsejét csak a XIX. században tárták fel teljes mértékben. Az orosz felfedezők ezalatt a nagy folyamokon dél felé hajózva fokozatosan fedezték fel Szibériát. Az északi felfedezőket is a gyarmatosítók követték: az angolok és franciák Indiában és Észak-Amerikában, a hollandok Indonéziában. A gyarmatokért nem a bennszülöttekkel, hanem - a bennszülöttek egyes csoportjainak támogatásával - egymás ellen folytattak igazi háborúkat az európaiak.
Amerikába Európából kincsek, bányakincsek, és nyersanyagok érkeznek. Európából Amerikába ipari késztermékek, fegyverek. Afrikából Európába kincsek, bányakincsek, nyersanyagok. Európából Afrikába textíliák, fegyverek és csecsebecsék. Itália és a Földközi tenger kereskedelme háttérbe szorult. Gazdasági változások Ny-Európában A gyarmatokra rengetek iparcikket szállított Európa. A középkori céh-es ipar nem volt képes fedezni a szükségleteket. A céhrendszer felbomlik. Létrejönnek a manufaktúrák. A manufaktúra tulajdonosa egy pénzes vállalkozó. Megveszi a felszerelést és az alapanyagokat, majd bérmunkásokat alkalmaz a műhelyekben. Ezeknek nincs szaktudása. Egy-egy munkafázisra betanítják őket. Munkamegosztásban dolgoznak. A nagy földrajzi felfedezések előzményei. Nincs korlátozás a termelésben. A cél minél többet, minél olcsóbban előállítani. Szabad verseny van a piacon. Elsősorban a textiliparban jöttek létre a manufaktúrák. Angliában a nagy textilkereslet elindított egy folyamatot, melyet bekerítésnek nevezünk. A közép és kisbirtokos nemesség, a dzsentrik bekerítették földjeiket és birkalegelővé alakították.
(Bodrogi Tibor antropológus, 1997) Reálisabb kép csak a keresztes hadjáratok illetve a mongolok európai megjelenése után kezdett kialakulni. A leírásokból kiemelkedik Plano Carpini pápai követnek a mongol kánnál tett látogatása, s Marco Polo velencei kalmár utinaplója. Úgy szintén tényszerűbbek az arab utazók, földrajzi és történeti szerzők munkái. A nagy földrajzi felfedezések (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. A keleti országok európai ismeretei elsősorban az ott megforduló kereskedőktől és zarándokoktól származtak. A kínaiak a Kr. első században fordultak nyugat felé, az első utazásokat követően keresték az országhatár India felé terjesztésének lehetőségeit.
Más földrészek dél Afrikában busmanokat találtak. Újzélandban maori törzseket Ausztráliában őslakosságot őket azonban a felfedezők nem tekintették embernek és vadászatot szerveztek utánuk. Következmények: Az emberiség megismeri a Földgolyót, találkozik más természeti környezettel, állat, növényvilággal és más fajta emberekkel. Európa országai ettől kezdve fokozatosan gyarmatosítják a többi földrészeket. Elterjesztik a keresztény kultúrát. Az első nagy gyarmatbirodalmat a spanyolok és a portugálok hozzák létre. Megosztoznak a Földgolyón. Tordesilasi és Zaragozai egyezmény. Később kezdik el a gyarmatosítást a hollandok (ők lesznek a következő évszázadokban a tengerek fuvarosai) majd angolok és a franciák. A gyarmat területeken a talált őslakosságot megpróbálták szolgasorba hajtani. Az ismeretlen világ | Sulinet Tudásbázis. Ha ez nem sikerült, máshonnan hurcoltak be embereket. Így pl. : Amerikába több évszázadon át szállítottak Afrikából néger rabszolgákat. Első körben megkezdődik az elfoglalt területek kirablása. Az amerikai indián birodalmak hatalmas arany ezüst és drágakő kinccsel rendelkezett.