A festékgyár 1990-ben AKZO TVK Rt. néven holland-magyar vegyes vállalattá alakult, 1994-ben teljes egészében a holland AKZO-NOBEL konszern tulajdonába ment át. Miután 1956-ot követően előtérbe került a mezőgazdaság fejlesztése, a megnövekedett műtrágyaigény kielégítésére nitrogén-műtrágyagyárat létesítettek. Az építés 1961-ben indult, első egységként a savüzem kezdett működni 1964. augusztus 15-én. A nyersanyagként használt cseppfolyós ammóniát eleinte a Borsodi Vegyi Kombináttól vásárolták, majd 1964 októberétől önállóan állították elő. A beruházás még zajlott, amikor 1962. március 22-én a gyár megkapta a 2015-ig viselt Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) elnevezést, a TVK jelképe a műtrágyagyár sziluettje lett. A próbaüzemet 1965. április 23-án sikeresen befejezték, az akkor már teljes kapacitással működő Tiszai Vegyi Kombinátot hivatalosan 1965. november 29-én avatták fel. A kapacitás bővítésével 1965-ben 200 ezer tonna, 1968-tól már fél millió tonna nitrogénműtrágyát állítottak elő. A gyárban összesen 6 millió 100 ezer tonna ammónia és 12 millió 825 ezer tonna ammóniumnitrát tartalmú műtrágya készült.
2012. június. 15. 10:08 Karrier Kettős halál a TVK-nál: megfulladtak a munkások Fulladás okozta a két munkás halálát csütörtökön a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) tiszaújvárosi ipartelepén - közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Dobi Tamás pénteken. 2012. 14. 15:55 MTI / Baleset Meghalt két ember a TVK-nál Tiszaújvárosban Baleset történt a Tiszai Vegyi Kombinát tiszaújvárosi ipartelepén csütörtök délután. Meghalt két ember, akik egy szerződéses partner alvállalkozójának munkatársai voltak - közölte a TVK. 2012. április. 03. 08:28 Csoportos létszámleépítés a TVK-nál Május 3-ától megszünteti szervezetén belül a magyar számviteli törvényeknek megfelelő számviteli, könyvelési és...
Legalább hét program egy hétre, a szerkesztők ajánlásával!
2009. február. 24. 15:50 Itthon Székely: megszűnik a tvk, átalakul a gyógyszerellátás Átalakítják a gyógyszerellátást és megszüntetik a teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszerét - jelentette be Székely Tamás egészségügyi miniszter. 2009. július. 01. 09:00 Kult Hét dolog, amit nem hagyhatsz ki a héten Moszkva, Belgium, avagy a munkásosztály a Paradicsomba megy. Balatoni retró. Savanyú a szőlő: Art Brut a VOLT-on. A rémálom visszatér: Marilyn Manson ugyanott. Sírpiknik a Tháliában. Átlagos lengyelek. Robert Capa-tárlatvezetések a Ludwigban. "Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben. " Minden napra legalább egy program, a szerkesztők ajánlásával! 2009. 08. 14:45 Hét dolog, amit nem hagyhatsz ki a héten! Brüno, az új botrányfilm? Balaton Sound: fejest a popba. David Byrne Budapesten. Korsunovas remek Shakespeare-változata Gyulán. A Suttogások, sikolyok újra a tévében. Véres esemény? - Monty Cantsin fellépése a Tűzraktérben. Ki van, kivel? Fabricius Anna kiállítása. Szépfalvi Ágnes új képei a Kiscelli romtemplom hűvösében.
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
Az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete rádöbbentette az emberiséget arra, hogy a nukleáris energia beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. Újabb intő jel a 2011 márciusi fukusimai baleset, amely a csernobilihez hasonlóan a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán. Csernobili katasztrófa oka giner. A csernobili atomerőművi katasztrófánál elsőként bevetett likvidátorok 50-70 százaléka már nem él - vélte hétfői sajtónyilatkozatában a térség egyik egykori katonai parancsnoka. Az évforduló alkalmából megjelenő visszaemlékezések sorában a Komszomolszkaja Pravda című orosz lap Nyikojaj Antoskin vezérezredest, a Szovjetunió hősét szólaltatta meg, aki a légierő kijevi körzetének a parancsnoka volt. Atoskin irányította az első tíz napon a következmények felszámolásában részt vevő repülősöket. A lapnak elmondta, hogy az ukrán miniszterelnök már április 26-án reggel utasítást adott megfelelő mennyiségű autóbusz és személyautó összeszedésére az erőmű környékén élők evakuálásához.
Az új védőburok építéséhez negyven ország járult hozzá, és kétmilliárd euróba került, élettartamát száz évre tervezték. A csernobili atomerőmű új, az eddiginél biztonságosabb védőburka 2016. november 29-én (Fotó:MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko) Az 1990-es évek közepétől erős nemzetközi nyomás nehezedett Ukrajnára a csernobili erőmű végleges bezárása érdekében. Kijev 1995-ben megállapodott erről az Európai Unióval, s az utolsó blokkot 2000. december 15-én végleg leállították. A csernobili robbanás az atomenergetika történetének egyik legsúlyosabb balesete volt, mely rádöbbentette az emberiséget, hogy a nukleáris energia még békés célú felhasználás esetén is beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. Csernobili katasztrófa oka crisis. Újabb intő jel volt a Japánban 2011 márciusában bekövetkezett fukusimai baleset, amely a csernobilihez hasonlóan a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán. "Forró pontok", beláthatatlan következmények Még mindig vannak olyan úgynevezett "forró pontok" a zónában, ahol a megengedettnél magasabb mértékben vannak jelen sugárzó anyagok, főként cézium- és stronciumvegyületek.
A reaktor ellenőrizhetetlenné vált, pár másodperc múlva két robbanás vetette szét, majd bekövetkezett a nukleáris olvadás. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, a keletkezett tüzet hajnalra sikerült ugyan eloltani, de magában a reaktorban még napokig volt izzás. A személyzet több tagját és sok tűzoltót magas sugárzás ért, nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe. A robbanások és a grafittűz a reaktor üzemanyagának körülbelül 3, 5-4 százalékát szórta szét, kikerült a környezetbe a nemesgázok 100 százaléka, az illékony izotópok (jód, tellúr, cézium) körülbelül 20 százaléka és a kevésbé mozgékony izotópok (stroncium, cirkónium) 3, 5 százaléka. A csernobili atomerőmű közvetlen közelében a katasztrófa utáni első napokban olyan magas volt a sugárzás szintje, hogy az elhárítási munkálatokban részt vevő egyik dolgozónak barnáról kékre változott a szeme színe – írta a Szevodnya című ukrán napilap. A csernobili katasztrófa háttere és okai. A sugárszennyezett területről 36 órás késéssel kezdődtek meg a kitelepítések.
Sokféle radioaktív izotóp került a környezetbe: urán-hasadóanyag, a működés során keletkezett plutónium és más úgynevezett transzurán elemek, valamint a maghasadás során keletkezett izotópok, amelyek között voltak rövid és hosszabb felezési idejűek is. A rövid felezési idejűek azóta lebomlottak. Napjainkban "csak" a cézium-134, a cézium-137, a cézium-144, a stroncium-90 izotópok és a plutónium sugároz a környezetben. Csernobili likvidátorok: megmentették Európát, de szörnyű árat fizettek érte. A 4-es számú reaktor felrobbant épülete a katasztrófa utáni napokban Forrás: RIA NOVOSTI/KOSZTYIN IGOR A sugárterhelés Az atomerőmű területén 1986-1990 között tevékenykedő likvidátorok a WHO adatai szerint átlagosan 120 millisievert (mSv, amely egy Sv ezredrésze) sugárzásnak voltak kitéve, az egyéni dózisok 20-500 mSv között mozogtak. Ez több ezerszerese egy tipikus mellkasröntgennek, ami 0, 1 mSv-sugárzással terheli meg a szervezetet. Természetesen az elsőként helyszínre érkezők voltak azok, akik a legnagyobb sugárdózist kapták. Likvidátorok egy csoportja, akik épp az erőmű tetejére készülnek felmászni Forrás: Sputnik/Kostin Igor Mi történik az emberi testtel, ha erős radioaktív sugárzásnak van kitéve?
A WHO-jelentés kitér rá, hogy a sugárzással összefüggésben nem álló pajzsmirigyrákos megbetegedések esetén a halálozási arány – 2, 8 milliós csoporttal számolva – éves szinten 4-6000 körül van. "Összehasonlításként: egy teljes testet érintő komputertomográfiás (CT) vizsgálat alatt a vizsgált személyt akkora sugárdózis éri, mint amennyit a Csernobil körül található, alacsonyabb érintettségű területeken élő embereket érte 20 év alatt" – áll a WHO-jelentésben. A Hirosimát és Nagaszakit érő atombomba-támadások 86 000 túlélőjéből 1950 óta mindössze 480-an hunytak el a sugárzáshoz köthető rákos megbetegedésben. Akkor most mi az igazság? A statisztikák, a balesetben érintett emberek száma szinte mindenhol eltér, ennek legfőbb oka, hogy nincsenek igazán hitelt érdemlő dokumentumok a sugárzás miatt kialakult betegségekről. Csernobili katasztrófa oka chinna family story. Olvassa el cikkünket Csernobil egészségügyi hatásairól, illetve a baleset utóéletéről! Tovább>> A RIA Novoszti által közreadott cikk szerint szintén népszerű tévhit a baleset genetikai következményeit emlegetni.
Alekszandr Grigorjevics Lelecsenko (Александр Григорьевич ЛЕЛЕЧЕНКО) 1938. július 26. május 7. Alekszandr Fjodorovics Akimov (wd) (Александр Федорович АКИМОВ) 1953. május 6. május 11. Anatolij Harlampijevics Kurguz (Анатолий Харлампиевич КУРГУЗ) 1957. június 12. május 12. Ivan Lukics Orlov (Иван Лукич ОРЛОВ) 1945. január 10. május 13. Leonyid Fjodorovics Toptunov (wd) (Леонид Федорович ТОПТУНОВ) 1960. augusztus 16. május 14. Vjacseszlav Sztyefanovics Brazsnik (Вячеслав Стефанович БРАЖНИК) 1957. május 3. május 14. Alekszandr Gennagyijevics Kudrjavcev (Александр Геннадиевич КУДРЯВЦЕВ) 1957. december 11. május 14. Viktor Ivanovics Lopatyuk (Виктор Иванович ЛОПАТЮК) 1960. augusztus 22. május 17. Anatolij Ivanovics Sapovalov (Анатолий Иванович ШАПОВАЛОВ) 1941. április 6. május 19. Viktor Mihajlovics Gyegtyarenko (Виктор Михайлович ДЕГТЯРЕНКО) 1954. augusztus 10. május 19. Viktor Vaszilovics Proszkurjakov (Виктор Васильович ПРОСКУРЯКОВ) 1955. április 9. május 17. A csernobili atomerőmű-baleset áldozatainak listája – Wikipédia. Konsztantyin Grigorjevics Percsuk (Константин Григорьевич ПЕРЧУК) 1952. november 23. május 20.