"Székely Gábor második életműve színházpedagógiai alkotás. A színházcsinálás gyakorlatán túl a színházi gondolkodás és a beszédmód etikáját, esztétikáját és erotikáját, vagyis a közönséget formáló alapokat fogalmazza meg egyetemi szemeszterekre bontva. A kötet azt a folyamatot követi, ahogy a huszonévesekben rejlő készség személyes tapasztalattá művelődik, miközben a színházi szakma már művészként invitálja és készteti őket munkára és alkotásra" – áll a szerkesztők előszavában. " A kötet nem idolt igyekszik faragni, hanem az idővel és alkalommal a saját szilárd emberi–alkotói–morális középpontja körül mozgó és szükségképp változó, ritka kvalitású művészt jellemez" – írta a kötetről Tarján Tamás kritikus. Annak kapcsán, hogy többször került vezető pozícióba, Székely Gábor korábban kifejtette, a plusz terheket azért a szabadságért vállalta, hogy megalkuvás nélkül képviselhesse saját véleményét. Azt vallja, amióta létezik, a színház minden formájában az emberekben szunnyadó játékosságra, a játék iránti vágyra épít, ezért alkotóként "ezt kell előbányászni; a homo ludens ott rejtőzik mindannyiunkban".
Az ilyen mester igen ritka, de Székely Gábor személyében ilyen mester áll előttünk" – írta róla Dr. Béres András egyetemi professzor. Egykori hallgatói a "Székely Gábor és a színházcsinálás iskolája" c. kötetben vallottak színházpedagógiai tevékenységéről, beszélgetésekkel, elemzésekkel, memoárokkal ábrázolva a módszert a maga sokszínűségében. " Székely Gábor második életműve színházpedagógiai alkotás. A színházcsinálás gyakorlatán túl a színházi gondolkodás és a beszédmód etikáját, esztétikáját és erotikáját, vagyis a közönséget formáló alapokat fogalmazza meg egyetemi szemeszterekre bontva. A kötet azt a folyamatot követi, ahogy a huszonévesekben rejlő készség személyes tapasztalattá művelődik, miközben a színházi szakma már művészként invitálja és készteti őket munkára és alkotásra" – áll a szerkesztők előszavában. " A kötet nem idolt igyekszik faragni, hanem az idővel és alkalommal a saját szilárd emberi–alkotói–morális középpontja körül mozgó és szükségképp változó, ritka kvalitású művészt jellemez" – írta a könyvről Tarján Tamás kritikus.
Székely Gábor - Színhá Album Önazonos művész és önazonos ember – Székely Gábor 75 - SZÉKELY GÁBOR 70 Csináljunk színházat! - Székely Gábor és Spiró György az első vendég "Én még mindig abban a színházban hiszek, amely történeteket mesél múltról, jelenről, és elképzeli a jövőt. Láttatja, hogy milyenek vagyunk, közvetíti kultúránkat, és közben a világról is informál. A formák kevésbé érdekelnek, azok már következnek az újragondolt gondolatokból. (…) A színház abban is tud segíteni, hogy a rendelkezésünkre álló véges időt, az életünket minél teljesebben éljük meg. Derűvel, a létezés örömével, de nem öntudatlanul" – szögezte le a Színház folyóiratban Székely Gábor. (Most a kultúrának alig látszik a helye – Szerző: Koltai Tamás / Színház) Összeállította. Tóth Berta / Színhá Forrás: Színhá, Színház folyóirat, Színhá, Beszélő, Revizor, SZFE Fidelio Tours "Lehet innen is világhírűnek lenni" Debreczeni Ildikó szolnoki lány, bejárta a világot, hívták dolgozni New Yorkba, Norvégiába, de ő maradt a Tisza partján, mert fontosnak tartotta, hogy bebizonyítsa, vidéken is lehet világhírű vállalkozást működtetni.
Székely Gábor volt a Nemzeti Színház főrendezője, a Katona és az Új Színház igazgatója, ma a Színművészeti Egyetemen tanít. 2016-ban Székely Gábor rendező kapja a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. A díjat szeptember 21-én veszi át a Budapest Bábszínházban, a Kritikusdíj-átadó gálaesten. A Színházi Kritikusok Céhe negyvenhárom éves szervezet, de csak hatodszor ad át életműdíjat egy olyan "a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művésznek", aki "sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, s hozzájárult a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához" - olvasható a Céh közleményében. Az életműdíjat bár egyszerre adják át az évad legjobbjait díjazó Színikritikusok Díjával, de az odaítélésről külön, egy- vagy kétfordulós titkos szavazással dönt a szervezet tagsága. Hogy kik kapják a Színikritikusok Díját, az csak a gálán derül ki, amelyen egyébként a Színházi Dramaturgok Céhe is részt vesz, ők a legjobb új magyar színpadi szöveget tüntetik ki.
Az adatok ismerete ugyanis jelentős mértékben segíti elő az átlátható birtokszerkezet kialakítását és az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztását. Rendkívül nagy azoknak a tulajdonosoknak a száma az ingatlan-nyilvántartásban, akikről feltételezhető, hogy már nincsenek az élők sorában. Bosszantó procedúrát úszhat meg, ha hiánytalanul összesíti az elhunyt vagyonát. Abban az esetben, ha a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról tudomást szerez, úgy hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás megindítása céljából és a Hetv. 19. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében – ennek következtében – megindul a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás. Ugyanis ahhoz, hogy megfelelő legyen az adatok rendezése, szükség van arra, hogy az adott ingatlan az örökhagyó nevéről átkerüljön az örökösei nevére, azaz az adott vagyontárgy (ingatlan) vonatkozásában le kell folytatni a hagyatéki eljárást, amelynek az eredményeként az örökhagyó örököseinek adja át a közjegyző a hagyatékot. Ezen ügyeknek a száma jelentősen megnövekedett az elmúlt hónapokban, ami szintén nagymértékben lassította a hagyatéki ügyek intézését.
2019. 07. 26. Egyszerűnek tűnt a hagyatéki eljárás egy kedves, idős asszony halála után. Férje már nem élt, egyetlen gyermeke örökölte a társasházi lakást és az ingóságokat. A hagyatéki eljárást lezárták. Fél évvel később, amikor az elhunyt lányát megválasztották közös képviselőnek a házban, és elkezdte rendezni a pénzügyeket, kiderült, hogy a ház bankszámlája valójában nem a házé, hanem az elhunyt nő nevén van. Azért, mert amikor bement a bankba, hogy számlát nyisson a társasháznak, azt ajánlották nekik, a saját nevére nyissa, mert az ingyenes. Ő így tett, és becsületesen kezelte a ház pénzét a saját számláján. A hagyatéki eljáráskor ezért a lánya nem is gondolt arra, hogy édesanyjának lehet egy másik számlája, így erre később póthagyatéki eljárást kellett indítania. A közjegyzői gyakorlat szerint leginkább bankszámlák, garázsok, illetve kis vidéki telkek kerülnek elő késve az örökhagyó vagyonából, akár évekkel a halála után. Minden esetben póthagyatéki eljárást kell indítani az illetékes önkormányzatnál, azaz annál a hivatalnál, aki az alap hagyatéki ügyben elkészítette a hagyatéki leltárt.
Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái