Ma hetvenöt éves Rófusz Ferenc Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a Nemzet Művésze, akinek A légy című animációs rövidfilmje első magyar alkotásként negyven éve nyert Oscar-díjat. Budapesten született, s már általános iskolásként érdeklődött a rajzfilmek iránt, rajzszakkörökbe is járt. A Mafilmnál szerzett díszletfestői és trükkfilmrajzolói tapasztalatok után 1968-ban került a Pannónia Filmstúdióhoz. Volt fázisrajzoló, kulcsrajzoló, animátor, majd társrendező. Olyan népszerű sorozatokon dolgozott, mint a Gusztáv, a Mézga család vagy a Kérem a következőt, s részt vett a János vitéz című egész estés rajzfilm munkálataiban. Rajzfilmrendezői diplomáját 1971-ben vette át, két évvel később lett önálló rendező, első önálló rajzfilmjét 1974-ben A kő címmel készítette Nepp József ötlete alapján. Rófusz Ferenc az íróasztala előtt (2010) Fotó: MTI/Balaton József 1980-ban született A légy című animációs rövidfilmje, amely több fesztiválon is díjat nyert. Az eredeti forgatókönyvet négy évvel korábban adta be először, a filmtervet végül többszöri próbálkozás után Hankiss Elemérnek, a Pannónia Filmstúdió akkori dramaturgjának javaslatára fogadták el.
Ez 1978-ban a vallási téma miatt nem készülhetett el. A 11 perces alkotás vegyes technikával készült: 3D-s animációval (a nyolcezer rajzot digitálisan készítették és színezték) és élő szereplővel, az eredeti terveken, a storyboardon és a Bibliából átvett monológon semmit nem változtattak. Az alkotás itthon és több külföldi nemzetközi filmfesztiválon is díjat nyert. Rófusz Ferenc a Honnan-hová, merre, meddig…? című egyetemi székfoglaló előadásán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem auditóriumában. Balra a rendező Oscar-szobra. Fotó: MTI/Mohai Balázs Az első Oscar-díjas magyar alkotás rendezőjének munkáiból több életműkiállítást is rendeztek. Művészete elismeréseként 2006-ban átvehette a FilmJus által alapított produceri díjat. Tanított a Budai Rajziskolában, 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért. 2012-ben a Magyar Művészetért Díjban részesült, 2016-ban a szolnoki nemzetközi képzőművészeti filmfesztivál életműdíját kapta, 2017-ben az Oscar-díjat odaítélő amerikai filmakadémia (AMPAS) tagja lett, 2018-ban a Nemzet Művésze díjban részesült.
Miután Örvendi Pál várkapitány háromszáz hajdú és a falu népe segítségével visszaverte az 1604-es császári ostromot, Bocskai mezővárosi rangra emelte Kerekit. A vár az 1660-as évekbeli török ostrom alatt erősen megrongálódott; több tulajdonosváltás után, évtizedekkel később hozatta rendbe Hodossy János kunkapitány, majd Csanády Sámuel. A lepusztult lakóépület helyén 1752-84 között barokk kastély épült, délkeleti sarkán toronyszobával. Bocskai István – Köztérkép. Az 1850-es átalakítás során késő klasszicista oszlopos előtérrel, majd 1870-ben romantikus jegyekkel gazdagodott az épület. - Mese, porszívós mesekönyv, ünnepekre, karácsonyra Minimax barbie pályázat Időjárás Gomba település vélemények Eladó étterem, vendéglő... - Veszprém megye, Csopak #27899333 Babgulyás illata lengte körbe a Bocskai-kastély kertjét | HAON Nem lehet AVI fájlokat lejátszani a Windows Media Playerben? A Csanádyak alatt a bihari középbirtokosok kúriáira jellemző élet folyt itt. 1878-1927 között a Lakatos család birtokolta a várat, de a háború alatti években az erődítmény már jellemzően gazdasági célokat szolgált.
Bocskai várkastély Nagykereki | Nagykereki – Wikipédia Hertelendy kastély Bran kastély Kereki neve először 1214-ben fordul elő, első birtokosai alighanem az Artándról származó, régi bihari Artándy család ősei lehettek, s ez lehetett ősi fészkük. A 15. század folyamán a környék legnagyobb birtokosa, az Artándy család tizenegy faluból álló uradalma központjában, a vámszedőhelynek számító Kerekiben építette föl várkastélyát, amelyet először 1524-ben említ oklevél. Ekkor kötött egymással egyezséget az Artándy és a kismarjai Bocskai család. Mivel azonban egy 1449-ben keltezett oklevél a községet Váraljakereki néven említi, ez arra enged következtetni, hogy az erődítmény a 15. század első felében már létezett. Bocskai-várkastély - Nagykereki - KASTELYOK.COM. Régészeti kutatások (ásatás és falkutatás) nélkül az építéstörténetnek erre és még sok más kérdésére egyelőre megbízható feleletet adni nem tudunk. Tény, hogy a 16. század elején az Artándyak az országos politika tényezőivé váltak. Ekkorára Kereki körül tekintélyes uradalmat alakítottak ki, amelyhez 1524-ben a következő települések tartoztak: Ádám, Artánd, Bors, Erapáti, Ertarcsa, Konyár, Köbölkút, Kis- és Nagyszántó, Kisszomlin, Szakái.
Az 1850-es átalakítás során késő klasszicista oszlopos előtérrel, majd 1870-ben romantikus jegyekkel gazdagodott az épület. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. január 13. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. március 29. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. ) ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora [ halott link] Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykereki témájú kategóriát. A tejföltől és a babérlevéltől lesz betyáros. Várjuk a délutáni koncerteket. Főleg Tabáni Istvánt, és Búzási Patrikot. Nagykereki, Bocskai kastély | Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis. Patrik a szomszédomban lakik – teszi hozzá nevetve, majd elmondja, hogy a fiatal operetténekes valójában nagyváradi, ott a Szigligeti Színházban lép föl, és most már Budapesten képezi magát. Hatalmas lábasokban tartalmas levest hoznak egy kisbusszal. Az egyik fehérkötényes asszonytól tudjuk meg, hogy a falunapon az önkormányzat megvendégeli a nagykerekieket.
A szórakozás mellett a jövőbetekintés is nagy szerepet kapott Nagykerekiben a szombaton megtartott falunapon. Idén is az impozáns Bocskai Várkastély kertje adott otthont a falu legnagyobb közösségi eseményének szombaton. Megvolt minden, ami a szórakozáshoz kellett: színpad a fellépőknek, főzőhelyek a baráti- és családi közösségeknek, színes kirakodóvásár az érdeklődőknek. A várkastély a kiadványban Hagyomány, hogy augusztus elején tartja falunapját az országhatár mentén fekvő, nagy történelmi múltú, 1400 lakosú település. Zilai Károly polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy képességei, tudása szerint mindenkinek hozzá kell tennie valamit az egyén és a közösség boldogulásához. Mint mondta, nehéz év áll a falu mögött, ám az akadályok nem problémákat, hanem kihívásokat jelentettek, megoldásuk pedig erősítette a közösséget. Nagykereki részt vesz számos fejlesztési projektben, ezek megvalósítása a közeljövőben várható. Vitányi István országgyűlési képviselő a falu jövőjét hosszútávon meghatározó hírrel érkezett: a kormány 300 millió forintot különített el a Biharkeresztes-Debrecen közötti mellékúton a Bedő-Nagykereki elkerülő út megépítésére.
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis Projektek Nagykereki, Bocskai kastély A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak. Névváltozatok Lelőhely adatok Lelőhely azonosítója 36458 Szakfeladat befejezése 1952. 1953. december 2. 2006. december 31. Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények Korszakok Kulcsszavak Dokumentáció Dokumentáció készítésének dátuma Dokumentáció készítője További lelőhely adatok Szakanyagok Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg Jelentés helyszíni szemléről, Nagykereki 1952. MNM. Ré 25. N. I., Ltsz. :2697. Adattári dokumentáció Mérey-Kádár Ervin Jelentés helyszíni szemléről, Nagykereki 1953. MNM Rég. Ad., Ltsz. : 2754. 1953. Aranyos Annamária Hajdú-Bihar megyei bejelentő-adatlapok 2003. NyTI-5722/2003 Módy György - Nyakas Miklós - Rácz Zoltán A megye településeinek története és épített emlékei Hajdú-Bihar évszázadai 199-472. (Szerk: Angyal László András 203-472. )
Lakott területén a Debrecen - Biharkeresztes közt húzódó 4808-as út halad keresztül, így a végponti városok felől ezen közelíthető meg; Hencidával a 4813-as út köti össze. Nagyzomlinra a központjából a 48 115-ös számú mellékút vezet. A hazai vasútvonalak közül a települést a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal érinti, melynek itt van a végállomása. Nagykereki vasútállomás a község északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 48 315-ös számú mellékút teszi lehetővé. Története [ szerkesztés] A falu Árpád-kori megtelepedését régészeti leletek bizonyítják. Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Megtelepítői a későbbi Ártándy család ősei. Korai templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A váradi püspöknek fizetett tized összege szerint a 13. század végére még kis falu. Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A 16. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja.
[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 4, 9% cigánynak, 0, 2% németnek, 4, 5% románnak mondta magát (13, 6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5, 6%, református 53, 8%, görögkatolikus 2, 3%, evangélikus 0, 5%, felekezeten kívüli 8, 9% (26, 5% nem válaszolt). [12] Nevezetességei [ szerkesztés] Bocskai-vár vagy más néven Bocskai-várkastély Bocskai István Emlékkiállítás Ismert nagykerekiek [ szerkesztés] Itt született 1916. február 16-án Vindis Zoltán magyar költő. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Nagykereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4. ) ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán.