Open Road Films | Dillywood | Five Star Institute | Dráma | Történelmi | 6. 1 IMDb Teljes film tartalma Ashton Kutcher személyesíti meg Steve Jobsot, az Apple ikonná vált alapítóját Joshua Michael Stern rendkívül szórakoztató és inspiráló életrajzi filmjében. Jobs - Gondolkozz másképp | MédiaKlikk. Miután eltanácsolják az egyetemről, Jobs másokkal együtt létrehozza az Apple Computer vállalatot, amelytől kilenc év elteltével távozni kényszerül. Több mint egy évtizeddel később azonban visszatér a céghez, és olyan változásokat indít el, amelyek az egykori aprócska vállalkozást a földkerekség egyik legértékesebb társaságává teszik. A Jobs Gondolkozz másképp bensőséges portrét rajzol arról a mélyen elkötelezett, különleges férfiról, aki forradalmi újításaival örökre megváltoztatta a számítástechnikát és az egész világot.
Jobs - Gondolkozz másképp - Cool TV műsor 2020. június 28. vasárnap 00:45 - awilime magazin Bejelentkezés Várj... Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: 00:45 03:00-ig 2 óra 15 perc 5, 4 Amerikai életrajzi film (2013) Film adatlapja Steve Jobs (Ashton Kutcher), az Apple alapítója és elnöke a számítástechnika egyik megújítójaként vonult be az iparág történetébe és a köztudatba. A róla készült életrajzi filmben nyomon követhetjük pályafutásának főbb állomásait, a sikereket, a bukást és a nagy visszatérést. Filmelőzetes: Jobs - Gondolkozz másképp Szereplők Rendezte Kategóriák dráma történelmi Linkek Gyártási év 2013 Eredeti cím Jobs Mennyire tetszett ez a műsor? Szavazz! JOBS - Gondolkozz másképp | Magyar Narancs. Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő? Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
kedaiyun 2016. július 31., 18:26 Ez a harmadik film, amit a témában láttam (A Szilícium-völgy kalózai és a Steve Jobs a másik kettő). Összességében nem volt rossz, de kicsit úgy éreztem, hogy néha túl sok benne a pátosz. Steve Jobs személye ettől a filmtől sem lett szimpatikusabb, ugyanúgy egy arrogáns, önfejú seggfejnek tűnik, mint ahogy korábban illetve később is láthattuk, csak itt egy kicsit jobban fényezik az ő személyét. Ebből a filmből is az látszik, hogy ő csak kitalálta a dolgokat, a tényleges munkát viszont nem ő végezte el, hanem pl. Steve Wozniak, aki ismét a legszimpatikusabb ember volt számomra. Jobs gondolkozz másképp. Érdekes, hogy utánaolvastam ennek a 700 dolláros történetnek, és bizony Jobs igencsak megrövidítette akkor Wozniakot egy nem túl tisztességes lépéssel. A magánéleti szál nem annyira van jelen a filmben, mert inkább az Apple indulására, a munkára, a Macintosh-csapatra koncentrál, de azért láthatunk jeleneteket belőle, egy pillanatra feltűnik a lánya is, Lisa, akit nem akart elismerni.
FANSHOP jOBS - Gondolkozz másképp A film összbevétele 35 931 410 dollár volt (). Ashton Kutcher a szerepre készülve ugyanaz azt a gyümölcs-diétát folytatta, amit Steve Jobs is. Napokkal a forgatás megkezdése előtt azonban a színészt kórházba szállították hasnyálmirigy-gyulladással. ( dulkap) Témába vágó sorozatok Oszd meg az értékelést!
Steven Paul "Steve" Jobs (San Francisco, Kalifornia, 1955. február 24. – Palo Alto, Kalifornia, 2011. október 5. ) Mr. Apple, azaz Steve Jobs életéről, munkásságáról korábban már készült film és könyv is: -Walter Isaacson: Steve Jobs (2011) -A szilikonvölgy kalózai (Pirates of Silicon Valley, 1999) Az Apple és a Microsoft cégek alapítóinak életútjáról készült a film. Steve Job, Steve Wozniak, Bill Gates és Steve Ballmer korszakalkotó sikertörténete filmen. Jobs gondolkozz másképp teljes film magyarul. Képgaléria: Szereplők: Ashton Kutcher (Steve Jobs), Josh Gad (Steve Wozniak), Dermot Mulroney (Mike Markkula), Matthew Modine (John Sculley), James Woods (Jack Dudman), Lukas Haas (Daniel Kottke) Rendező: Joshua Michael Stern Forgatókönyv: Matt Whiteley Producer: Mark Hulme Operatőr: Russell Carpenter Vágó: Robert Komatsu Gyártó: Open Road Films, Five Star Feature Films, Endgame Forgalmazó: Proton Film Hossz: 128 perc IMDb Hivatalos weboldal
A könyv és az LSD -vel kapcsolatos tapasztalataik által inspirálva Jobs és Kottke Indiában töltenek egy kis időt. A film 1976-ba ugrik, amikor Jobs ismét Los Altos -ban él örökbefogadó szüleivel, Paullal és Clarával. Az Atari -nál dolgozva barátságot köt gyermekkori barátjával, Steve Wozniakkal, aki éppen személyi számítógépet épít. Miután megalapították az Apple Computer céget, ezt a számítógépet Apple 1 -nek nevezik el. Miután Wozniak bemutatta az Apple 1-et a Homebrew Computer Club -ban (="otthoni építésű számítógép klub"), Jobsnak sikerül meggyőznie Paul Terrel számítógép-kereskedőt, hogy rendelje meg az első adag számítógépet az újonnan alakult cégtől. Jobs apja, Paul átengedi nekik a garázsát az új vállalkozásukhoz, ahol Kottke, Bill Fernandez, Bill Atkinson, Chris Espinosa és később Rod Holt is dolgozik az Apple 1 gyártásán. Mike Markkula befektetésével a kisvállalkozásnak sikerül feljebb lépnie és új projekteket vállalnia. JOBS - Gondolkozz másképp (film, 2013) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. Jobs és Wozniak kifejlesztik az Apple II -t, és bemutatják az 1977-es West Coast Computer Faire kiállításon.
Az, hogy milyen lépéseket teszünk a negyedik ipari forradalom korszakában, nem csak magát az emberiséget fogja érinteni. A szkepticizmus ezen a területen nagyon nagy méreteket ölt. Ennek eredményeképpen a munkaerő közvetlen és mélyreható átalakulásával fogunk szembesülni az elkövetkező 5–10 évben, hiszen az analitika és a mesterséges intelligencia minden vállalaton belül meg fogja változtatni a munkahelyi szerepeket. A negyedik ipari forradalom nem az ipart, hanem minket változtat meg | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Ez az, amit a legtöbb szakember, vezető és igazgató könnyedén alábecsül. Annyira megszoktuk, hogy a szokásos módon dolgozunk, hogy társadalmunk és kormányzataink nincsenek felkészülve arra az exponenciális változásra és digitális átalakulásra, amely a következő három évtizedben fog következni. Gyermekeink hamarosan csak arra fognak emlékezni, hogy intelligens gépek és az MI világában nőttek fel, ahol az internet a legtermészetesebb dolog lesz. Amíg a munkahelyek csak kisebb része szűnik meg, tűnik el, addig a fennmaradó szerepek és feladatok többsége megköveteli majd, hogy az emberek az analitika és az MI valamilyen már létező formájának segítségével dolgozzanak.
Megérkeztünk egy új világba, ahol tanuló algoritmusokkal, önjáró gépekkel, genetikailag programozott biológiai rendszerekkel, nano gyárakkal és hasonló őrült technológiákkal kell együtt élnünk. Milyen gyors lesz a negyedik ipari forradalom?. A szemünk láttára vált a science fictionből science fact – mondta Frankó-Csuba Dea, innovációs coach, a Magyar Telekom konferenciáján. A telekommunikációs cég innovációs rendezvénysorozata, a MOST Fórum "Homo sapienstől a homo digitalisig" című kerekasztal-beszélgetése azt járta körbe, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a napjainkban zajló technológiai forradalom. A negyedik ipari forradalom teljesen más hatással lesz az emberiségre, mint a megelőző három, amikor is az emberi erőt cserélték gépekre, majd jött az elektromos energia térhódítása, végül a mobilkommunikáció elterjedése. Frankó-Csuba Dea szerint Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapító elnöke fogalmazta meg a legfrappánsabban, hogy milyen gyökeres változások előtt állunk, amikor azt mondta, hogy a negyedik ipari forradalom nem azt változtatja meg, ahogy a dolgokat végezzük, hanem minket változtat meg.
A kutatási eredményekből kitűnik, hogy a negyedik ipari forradalom semmiképpen sem a távoli jövőben zajlik majd le, az első tapasztalatok azonban némileg lehűtik a túlzott várakozásokat. A digitális átalakulást lehetővé tévő technológiák jelentős része még meglehetősen drága, bizonyos funkciókra és folyamatokra gazdaságosan még biztosan sokáig nem lesz alkalmazható. Hasonló trendek látszanak a munkahelyek érintettsége tekintetében is: a termelő vállalatok alacsony hozzáadott értéket előállító munkásai talán valóban növekvő veszélyben vannak, a szolgáltató vállalatokban azonban a technológiai fejlesztések az unalmas, repetitív feladatokat veszik át az emberi munkaerőtől, így a munkavállalók az érdekesebb, nagyobb kreativitást igénylő tevékenységekkel foglalkozhatnak. A második napon egy zártkörű workshop keretében a régiós országokból érkezett kutatók mutatták be Ipar 4. 0-val és digitális transzformációval kapcsolatos kutatásaikat. A workshop alapvetően azt a célt tűzte ki, hogy létrejöjjön egy olyan kezdeményezés, amelyben összehasonlíthatóvá válnak a környező országok termelő és szolgáltató vállalatainak Ipar 4.
Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ az október 18-19-én tartott stratégiai menedzsment konferencia egyetemünkön. Az eseményt Dr. Mészáros Tamás rektor emeritus nyitotta meg, majd Dr. Vilmányi Márton (Szegedi Tudományegyetem) moderálásával, Dr. Rácz Zsolt (Audi Hungaria Zrt. ), Dömény István (ELTEC csoport) és Pomázi Gyula Zoltán (Iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár) vitatták meg az Ipar 4. 0 legfontosabb kérdéseit. A hallgatóság soraiban a hazai egyetemek kutatói mellett számos vállalat vezetője is képviseltette magát. A kerekasztal-beszélgetést követően a résztvevők több asztaltársaságba rendeződtek, és World Café beszélgetések során vitatták meg, hogy jelenleg milyen kihívások azonosíthatók a munkaerőpiacon, és mennyiben segíthetik e problémák kezelését a digitális technológiák, valamint összességében hogyan látják az Ipar 4. 0 helyzetét Magyarországon. A délután folyamán két párhuzamos szekcióban mutathatták be a résztvevők legújabb kutatási eredményeiket, ezek: "Stratégia–technológia-projekt, avagy diszciplínák találkozása" és "Stratégiai korszakváltás: Digitális transzformáció és ipar 4.
Ha a világ (egyik) vezető gazdasági hatalmát, az Amerikai Egyesült Államokat tekintjük, a becslések szerint ott egyfelől a munkahelyek – a varrógépkezelőktől az összeszerelő munkásokig – mindössze 5 százaléka kerülhet teljesen kiváltásra. Másfelől a munkahelyek 60 százalékánál hozzávetőlegesen minden harmadik állás részben automatizálható lesz, azaz szinte minden második munkahelynek legfeljebb a 70 százaléka maradhat meg. Az automatizáláskor nem a meglévő munkahelyek megszűnése, hanem az újakhoz szükséges munkaerő hiánya válhat a legégetőbb problémává, hiszen a mai munkahelyek csaknem harmada még nem létezett pár évtizede. Mindez egy nagyon dinamikus környezetben bontakozik ki: Richard Foster, a Yale Egyetem professzora szerint, például az USA-ban, a vezető cégek (S&P 500 index) átlagos élettartama folyamatosan csökkent az elmúlt egy évszázad alatt, 67-ről 15 évre. Már egy 2016-os, a KPMG és a Harvard elemzői által készített átfogó kutatás is rámutatott arra, hogy a csúcstechnikának (például az internetnek és a GPS-nek) néhány évtizede csaknem húsz év kellett ahhoz, hogy alkalmazzák a kis- és középvállalkozások, ma viszont már elegendő kettő-öt év is a mostani innovatív termékeknek és megoldásoknak, hogy elterjedjenek a kisebb gazdasági szereplőknél.
A mai modern világunk kialakulása során -eddig- 3 olyan nagy ipari forradalmon ment át, melyek teljesen megreformálták, megváltoztatták az ipari termelést és a mindennapjainkat.