Fotó: Wikimedia Commons, szerk. Pásztor Zoltán közölte: az idénre meghirdetett nemzeti összetartozás éve keretében csütörtökön, a 14 órai Krónika után adásba kerülő műsor apropója, hogy Apponyi Albert gróf híres beszédét éppen száz évvel ezelőtt mondta el Párizsban. Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet – amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket – dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul. Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen – mintegy félórás – hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban. Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(…) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak".
Összegzés Apponyi és a delegáció tagjait kész tények elé állították, amin változtatni nem voltak hajlandók a döntéshozó hatalmak. A meghallgatás egy udvarias gesztusnak, semmint tárgyalási alapot képező vitának számított. Hazánknak esélye sem volt változtatni, vagy változtatásra késztetni a bíráit. Apponyi félt, hogy az addig elért eredmények semmivé válnak a politikának alárendelve. Úgy vélte, hogy a hatalmi kérdés közepette, a kisantant államok megrészegülve az újonnan szerzett területek felett, erősen ideológiai síkra, semmint a művelődés ápolására, megőrzésére, fejlesztésére fogják fordítani lehetőségeiket. Tartott attól, hogy a nemzeti érdekek úgyszintén a politika oltárán fognak kiteljesedni. A gróf úr aggodalma nem volt alaptalan, a történelem is alátámasztotta, s mind a mai napig igazolni látszik akkori félelme. Sajnálatosan azért igazolódott be, mert a korábban elhibázott nemzetiségi politika – beleértve a Lex Apponyit – bosszulta meg önmagát az elcsatolt területeken. Bibliográfia: Apponyi Albert (1928): Magyarországnak és a rovására megnagyobbodott államoknak történelmi hivatása.
Összességében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. "Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" – folytatta a magyar küldöttség vezetője. Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely azokat elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg.
A nyugalmi állapotban lévők mellett számos olyan növényt is tarthatunk kertünkben, amelyek télen is üde színfoltot alkotnak, ezek pedig odafigyelést igényelnek. Ilyen például a magyal, a galagonya, a berkenye és a madárbirs egyaránt, amelynek ráadásul a kismadarak is kimondottan örülni fognak. Hirdetés Hirdetés
9/B, Budapest, Budapest, 1139 Klauzál u. 9, Budapest, Budapest, 1046 Búza Utca 4., Budapest, Budapest, 1033 Reitter Ferenc Utca 42., Budapest, Budapest, 1135 Pannónia Utca 95., Budapest, Budapest, 1133 Fizetés étel Telekom telefon feltöltés Nyelvtan és helyesírás 2 osztály magyarul