Innen a folyó több kisebb tavon folyik át. A legutolsó Volgo tónál már 1843-ban épült duzzasztómű, hogy a folyó hajózhatósága egész évben biztosított legyen. Tver (a szovjet időkben: Kalinyin) és Ribinszk között épült az Ivankovói-víztározó (a Moszkvai-tenger). A víztározó gátja, az Ivankovói vízierőmű Ivankovo és Dubna között található. Itt végződik a Moszkva–Volga csatorna is. A Ivankovói-víztározó meghatározó Moszkva és a Moszkvát körül vevő agglomeráció ivóvízellátásában. Melyik Európa leghosszabb folyója?. Kimrinél kezdődik a következő hatalmas víztározó, az Uglicsi-víztározó, majd a Volga legrégebbi víztározója, a "Ribinszki-tenger". A Ribinszki-víztározónál kezdődik a Volgát a Néván át a Balti-tengerrel összekötő Volga–Balti-tenger csatorna. Ribinszknél (a szovjet időkben: Andropov) található a Volga legnagyobb forgalmú kikötője. A folyó továbbra is keleti-délkeleti irányba halad. A következő nagyváros a 11. században alapított Jaroszlavl, Oroszország egyik legrégebbi városa. Jaroszlavltól csak 70 km-re ismét egy történelmi város található, az 1157 -ben alapított Kosztroma.
Volga A Volga Jaroszlavlnál Közigazgatás Országok Oroszország Földrajzi adatok Hossz 3690 km Forrásszint 225 m Vízhozam 8000 m³/s Vízgyűjtő terület 1 410 994 km² Forrás Valdaj-hátság Torkolat Kaszpi-tenger é. sz. 57° 15′ 05″, k. h. 32° 28′ 05″ Koordináták: é. 32° 28′ 05″ Elhelyezkedése A Volga vízgyűjtője A Wikimédia Commons tartalmaz Volga témájú médiaállományokat. A Volga ( oroszul Волга [Volga], tatárul İdel, csuvasul Атăл [Atăl], mordvinül Рав [Rav], mari nyelven Юл [Jul], németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója. 225 m tengerszint feletti magasságban a Valdaj-hátságon ered, és Oroszország területét el nem hagyva a Kaszpi-tengerbe ömlik. Eredeti magyar neve Etel vagy Atil lehetett. A Volga – vagy ahogy sokszor az oroszok nevezik: Volga anyácska – Oroszország legjelentősebb folyója, bár nem a legnagyobb. A szibériai folyók közül az Ob, a Jenyiszej, a Léna és az Amur is hosszabb és bővizűbb a Volgánál. Európa folyóinak listája. Földrajza [ szerkesztés] Felső-Volga (forrástól az Oka torkolatáig) [ szerkesztés] A Volga forrása nagyjából Moszkva és Szentpétervár között félúton, a Tveri területen található.
Ez az úgynevezett Rhein Németországban; Rajna Franciaországban és Rijn Hollandiában. … Folyók. Kontinens Európa Országok, amelyeken keresztül áramlik vagy amelyeken határos Svájc, Liechtensteini Hercegség, Ausztria, Németország, Franciaország és Hollandia Kié a Rajna-vidék? Világtörténelem márciusban 1936. március 7-én Adolf Hitler több mint 20 000 katonát küldött vissza a Rajna-vidékre, amely területnek a versailles-i békeszerződés értelmében demilitarizált övezetnek kellett volna maradnia. A Rajna-vidékként ismert terület egy sáv volt német Franciaországgal, Belgiummal és Hollandiával határos terület. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. Európa kontinensének főbb tengerei és folyói Európa fő folyói (angol és hindi) A 10 leghosszabb folyó Európában Földrajz lecke 4. 2B Európa folyói
A Volga, Európa leghosszabb folyója, az európai Oroszország hatalmas régióját egyesíti; Oroszország húsz legnagyobb városából tizenegy a bankjain fekszik. A Loire és a Po egyesíti Franciaország és Olaszország fontos régióit. Európa legfontosabb folyói közé tartozik Rhone, Elba, Oder, Tajo, Temze, Don és többek között Dnyeper. [ további magyarázat szükséges] A bemutatott mérések a legmegbízhatóbbnak tartott forrásokból származnak, de gyakran bizonytalanok, különösen akkor, ha más források vadul nem értenek egyet. Például a Siret Romániában és Ukrajnában 726 km hosszú, a Nagy Szovjet Enciklopédia szerint 44 000 km 2 -es medencével, 647 km (44 811 km 2) a Siret -medence román kezelési terve szerint [1] és 559 km (47 610 km 2), az Európai Gazdasági Bizottság kiterjedt, határokon átnyúló folyókról szóló tanulmánya szerint. [2] A fő európai vízelvezető szakaszok (vörös vonalak) elválasztják a vízgyűjtőket (zöld területek)
Izland és a Brit -szigetek virtuális kapcsolatokon keresztül Észak -Norvégiával, illetve a Dover -szoroson és a Csatorna északi részén találhatók. Végül a Kaszpi -tengerbe lefolyó folyókat sorolják fel Azerbajdzsántól az Urál folyóig. A táblázat minden oszlop szerint rendezhető. Az első három oszlop rangsorolja a tengerbe vagy az endorheikus tóba folyó folyók (maximális) hosszát, területét és térfogatát a határértékekig. A mellékágak rangsorolására nem törekednek, mivel a koncepció túl vitatott; például hidrológiai szempontból a Volga középső és felső része a Kama mellékfolyójának tekinthető, ebben az esetben Európa ötödik vagy hatodik leghosszabb folyója lenne. Ehelyett egyáltalán nem jelenik meg a táblázatban. A folyók kereskedelmi és geopolitikai jelentősége itt nincs rangsorolva. Szállító artériaként a folyó egyesíthet egy régiót üzletileg és gazdaságilag, de a nagyobb folyók, mint az utazási akadályok, politikai határokat is alkothatnak az államok között. A Duna, Európa második leghosszabb folyója, nevezetes arról, hogy tíz országon keresztül vagy átfolyik; a Rajnán keresztül vagy hat után.
Bevezető Gazdag és fejlett vízhálózat, és számos folyó jellemzi Európát, amelyek hét különböző tengerbe ömlenek. Nyugat-Európában nagy a vízfolyás-sűrűség, de a folyók viszonylag rövidek, ugyanakkor bővizűek. Kelet-Európa ingadozó vízjárású folyói hosszúak, ugyanakkor kisebb a folyósűrűség. Dél-Európa rövid mediterrán folyói szélsőséges vízjárásúak, Észak-Európa szintén rövid, de bővizűbb folyói számos zuhogón, vízesésen keresztül jutnak a tengerbe. Európa vízhálózata Európa vízhálózata igen fejlett és gazdag, köszönhetően a nagy területeket jellemző viszonylag bőséges csapadéknak. A tagolt nyugati és déli partvidéken a folyók viszonylag rövidek, az egységesebb Kelet-Európában hosszabb vízfolyások fejlődhettek ki. Az óceáni területek folyóinak vízjárása kiegyenlítettebb, jellemzően tölcsértorkolatuk van, a kontinentális területeken futó folyók ingadozó vízjárásúak, torkolatuknál deltát építenek. Vízválasztók és vízgyűjtő területek Európában hét fő vízgyűjtő terület ismert, ahová a folyók ömlenek.
Ez a csatorna biztosítja a belvízi összeköttetést a Fekete-tenger és a Balti-tenger között. Volgográdnál érte el a II. világháború idején a Wehrmacht a Volgát. Itt zajlott a II. világháború leghosszabb, legvéresebb és egyben legjelentősebb csatája, a sztálingrádi csata, amely fordulatot hozott a háború menetében. A Volga-delta [ szerkesztés] Asztrahán előtt 46 km-rel, a Buzan kiválásánál kezdődik a Volga-delta. A Volga-delta megközelítőleg 500 ágból, csatornából és kisebb folyókból áll. Természetvédelmi terület, és mint ilyen, a vándormadarak rendkívül jelentős megállója. A Volga-delta legjelentősebb ágai a Bahtemir, a Kamüzak, az Öreg-Volga, a Bolda, a Buzan és keleten az 537 km hosszú Ahtuba. A Volga-delta valamikor nagyon gazdag volt tokhalban; az állomány mostanra a környezetszennyezés és a rablógazdálkodás miatt vészesen lecsökkent. A tokhal ikrája a Kaszpi-tenger egyik legfontosabb terméke, az orosz fekete kaviár. Mellékfolyói [ szerkesztés] Hajó a Volgán Nyizsnyij Novgorodnál A Volgának megközelítően 200 mellékfolyója van.
Mi a köszvény? A köszvény egy anyagcserezavarból adódó betegség, amelynek fennállásakor a vér húgysavszintje magas. A gondot az okozza, hogy a húgysav sói lerakódhatnak az ízületekben, ott gyulladást, fájdalmat okozhatnak. A köszvény legjellegzetesebb tünete a nagylábujj elviselhetetlen fájdalma, de súlyos esetben más ízületek is érintettek lehetnek. Tünetek A köszvény előfordulása A köszvény gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket, jellemzően 40-50 éves kor felett jelentkezik. Mi történik az allergiás reakció során? | Házipatika. A probléma Magyarországon viszonylag ritka. A köszvény okai Maga a köszvény lehet örökletes, de kialakulhat szerzett módon is, az életmód miatt. Rizikóját a bőséges fehérjebevitel, az alkoholos italok és a purintartalmú ételek fogyasztása növeli. A purin azért problémás, mert a húgysavszármazékok kiindulási vegyülete. Sok purin van például a marha-, sertés- és baromfihúsban, a zöldségek közül a spárgában, karfiolban, spenótban, hüvelyesekben, gombákban, zabpehelyben, búzakorpában és búzacsírában. Lehet oka a köszvénynek az is, hogy a vese kiválasztása nem megfelelő, így nem tudnak távozni a köszvényt kiváltó káros anyagok.
A köszvényes rohamot a szervezet makrofágjai (nagy falósejtek) váltják ki, amelyek időnként megtámadják az állandóan jelenlévő kristályokat. A köszvény hullámokban jelentkezik: egy-egy köszvényes roham 5-10 napig okoz problémát, majd egy időre elmúlik. A köszvény az egész ízületet érinti, beleértve az ízületi tokot, a porcot és a csontvégeket is. Ha a köszvényes rohamokat nem kezelik, hosszú távon krónikus köszvény alakul ki, ami köszvényes csomókhoz és az ízületek eltorzulásához vezet, emellett veseelégtelenséget is okozhat. A köszvény előfordulása A körvény jellemzően 40-50 éves korban, illetve afelett alakul ki. Húgysav – Wikipédia. A köszvény gyakoribb a férfiaknál, ugyanis nekik eleve magasabb a húgysavszintjük. A menopauzán már átesett nők húgysavszintje a szervezetben megemelkedik, közel annyi lesz, mint a férfiaké, így egy bizonyos kor után a nők is hajlamosabbá válhatnak a köszvény kialakulására. A köszvény nagyobb valószínűséggel alakul ki nálunk is, ha a családban valakinek már volt (genetikai hajlam), illetve a rossz, egészségtelen életvitel is okozhatja.
A gyerekek körében például 50 százalékkal nőtt az allergiások száma az elmúlt két évtizedben. Az allergia kialakulásának pontos okai egyelőre ismeretlenek, az viszont biztos, hogy szerepet játszhat benne a genetika, az immunrendszer állapota és számtalan környezeti tényező is. Világszerte mintegy 20 ezer allergiát kiváltó anyagot (allergént) ismerünk, amelyek közül némelyik igen sok embernél okoz kellemetlen panaszokat. Mi a köszvény. De akadnak olyan allergének is, amelyekre világszinten is csak néhány ember érzékeny. Az allergia évről évre egyre több embert érint. Fotó: getty Images Az allergének elsősorban ott okoznak panaszokat, ahol bejutnak a szervezetbe, tehát jellemzően a szájban, az orrban és a szemben. De akár a bőrfelszínnel érintkezve is kiválthatják az allergiás reakciókat. Ha egy anyaggal való első találkozásra allergiás reakcióval válaszol a szervezetünk, akkor az immunrendszerünk memóriája miatt ez később is megismétlődhet. A videóban arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az immunsejtjeink számtalan allergént képesek elkülöníteni egymástól, a kémiailag nagyon hasonló anyagokat mégis összetéveszthetik egymással, így mindkettő észlelése esetén eltúlzott válaszreakciót produkál a szervezet.
Az adeninből és a guaninból (illetve az ezekből felépülő nukleozidokból és nukleotidokból ( adenozin, guanozin, adenilsav, guanilsav)) először enzimek (például adenilát-dezamináz, guanilát-dezamináz) hatására lehasad az aminocsoport, az adeninből hipoxantin, a guaninból xantin keletkezik. A hipoxantin és a xantin továbbalakulását a xantin-oxidáz enzim segíti elő. hipoxantin + O 2 + H 2 O → xantin + H 2 O 2 xantin + O 2 + H 2 O → húgysav + H 2 O 2 Az emlősök nagy részének májában található húgysavat oxidáló enzim, aminek a neve urát-oxidáz vagy urikáz. Ez az enzim a húgysavat allantoinná oxidálja. Mi a köszvény 4. húgysav + H 2 O + O 2 → allantoin + CO 2 + H 2 O 2 Az urát-oxidáz enzim nem található meg az ember, a főemlősök, illetve a hüllők és a madarak egy részének májában, ezeknél az állatoknál a nukleotidok anyagcseréjének végterméke a húgysav. A halakban az allantoin tovább hidrolizálhat karbamidra és glioxilsavra. A húgysav túltermelődése, betegségek [ szerkesztés] Egy normál ember naponta 150–250 mg húgysavat ürít ki.