Az ügyvéd, számára nem túl előnyös megegyezéssel, de viszonylag gyorsan szabadította ki rossz házasságából. Úgy gondolta, hogy így is megérte, negyvenévesen új életet kezdhetett. Alkalmazottból vállalkozó lett, a maga ura, külföldi körömlakkokat, szemfestékeket és más divatkellékeket forgalmazott sikerrel, amit korábbi férje sosem hagyott volna, nehogy kiszabaduljon háziasszonyi szerepéből, annyit keressen, mint ő, és ezzel megingassa labilis önképét. A szabadulással magánélete is kiegyensúlyozottabbá vált, Balázzsal jó egy éve voltak együtt. A férfi is zavartan pillantgatott a távolabbi asztalhoz, ahová a másik pár visszaült. – Mi van? – kérdezte Juli. – Ismerős a nő – válaszolt Balázs. – Honnan? – Nem tudom. Pontosabban, nem vagyok biztos benne. – Osztálytárs? Iskolatárs? Sport? – Nem, nem hiszem. – Dugtatok, basszus? – Talán. Szanto t gabor mate. Úgy harminc éve. Vagy nagyon hasonlít valakire – felelte bizonytalanul a férfi. Arcán megdöbbenés látszott. – Hogyhogy nem tudod? Ha lefeküdtetek, elég közelről láthattad.
Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
A nácik is valami ilyesmit mondtak, csak emberekre. 1954 márciusának első vasárnapján, amikor Kolozsváron minden megbolondul a hirtelen melegtől, és az emberek kirajzanak a szabadba, a Farkas utca 13. -ban a város új helyettes párttitkárát, Gheorghe Popot ünneplik kollégái, pártbizottsági elvtársai. A fiú verseket írt. Félve mutatta meg írásait egy ősszel gimnáziumi magyartanárának.
Ilyen még nem fordult elő. Anyja másnap nem volt rest, teherautóval vitte be, és panaszt tett. Az igazgató berendelte az irodájába a fiát, ott képelte fel előttük, majd arra kényszerítette, hogy kérjen bocsánatot. A fiú egyébként tetszett neki, és úgy érezte, az is vonzódik hozzá. Mégis, mit akarnak, suttog Juli. — Zachor Alapítvány. Fogd már be a szád, szól rá az anyja, de ez nem elég, lenyomja a földre az ablak mellett, és maga is lekuporodik. Mintha attól félne, hogy belőhetnek a redőnyön át. A helyi nőszövetség elnöke, talán ezért fél, bár a faluban az asszonyok nemigen mutattak érdeklődést az egyleti élet iránt, legfeljebb az özvegyek. Egy korábbi tavaszi jégzajlás okozta árvíz idején, amikor a zsilip és a csatorna nem bírta a terhelést, a homokzsákokkal bajlódó katonák pihenőit etették-itatták zsíros kenyérrel és teával az anyja vezénylése mellett. Őket tornadresszben menekítették haza az iskolából, hogy aztán magukra kapva valamit, távolabbról nézzék bénultan, ahogy a partot elöntő ár beszökik a közeli utcákba is.
A satu néha becsípte az ujját, a kalapáccsal olykor az ujjára sújtott, és a reszelésnél is mindig sorjás maradt a széle a megmunkált alumíniumlemeznek, az öregember azonban értékelte a törekvését. A másik tanár viszont, aki nem őket tanította, valamiért mégis ő vette át tőlük az újságcsomagokat, mindig élcelődött vele. Hangos volt, piszkálódó, kellemetlen, néha talán ittas. Beírta egy füzetbe a nevét, és már mehetett, mégis, olyanok voltak a viccei, mintha a sorjás lemez élét húzták volna végig a bőrén. A következő szeptemberben, amikor ismét papírgyűjtésre biztatták az iskolában, besokallt. Nem elég, hogy tanulnia kell, nem elég a külön angol, az edzés, nem elég, hogy mindenkinek szót kell fogadnia, még ingyen is dolgozzon? Szántó T. Gábor - NOL.hu. Miért nem viszi egyenesen a MÉH-be a papírt? Legyen belőle legalább valami haszna. Végigjárta megint a házat, mint annak idején, minden ajtón becsöngetett, mindenkitől elkérte a kidobásra ítélt újságokat. Idősebb volt, már tudta, mennyit bír el egy csomag, inkább több kisebbet kötözött át.
Szántó T. Gábor
e-könyv: perceken belül Keleti pályaudvar, végállomás Szántó T. Gábor regénye a diktatúráról és a huszadik századi zsidó válaszutakról szól.
Ma van a magyar kultúra napja, ebből az alkalomból országszerte számos helyen rendeznek ünnepséget, díjakat adnak át, kiállításokat nyitnak. Ezen a napon tartják az Együtt szaval a nemzet című rendezvényt és a Magyar Drámaíró Verseny döntőjét is. A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen ökumenikus istentiszteletet tartanak a református templomban. A megemlékezésen beszédet mond Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, a műsorban – a hagyományoknak megfelelően – Csikos Sándor színművész szavalja el a Himnuszt, majd a Debreceni Ady Endre Gimnázium Leánykarának műsorát hallgathatják meg a résztvevők. Az eseményen átadják a Kölcsey-emlékplakettet: az elismerést az a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Országszerte programokkal ünnepelnek, de az ország bármely pontjáról bekapcsolódhatunk néhány online ünnepi rendezvénybe is. Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar kultúra napja alkalmából Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat és műalkotásokat, valamint egy konferenciakötetet is elérhetővé tesz A költőhöz köthető kincseket a bicentenáriumi Petőfi Sándor-emlékév előzeteseként a 200 Petőfi szabadon () weboldalon nézhetik meg és tölthetik le a látogatók. Dalmaratonnal, verskoncertekkel és hangfelvételek megjelentetésével készül a hétvégén a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban a magyar kultúra napja alkalmából. Szombaton a több mint ötórás Dalmaratonon a Magyar Állami Operaház szólistái, énekkari és gyermekkari művészei, valamint ének szakos egyetemi hallgatók magyar nép- és műdalokat szólaltatnak meg zongorakísérettel.
törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" - mondta a kezdeményező. Azóta Magyarországon, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyarság január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. Idén rendhagyó módon mindezt online ( Lehet válogatni a programok között naptáunkben)