A leukémia típusától függően egyetlen gyógyszert, vagy különböző gyógyszerek kombinációját használhatják. A sugárterápia nagy energiájú sugárzást használ a leukémia sejtek kársításásához és növekedésének gátlásához. A sugárzás egy adott területre vagy az egész testre alkalmazható. Az őssejt-transzplantáció az egészséges csontvelővel helyettesítheti a beteg csontvelőt, akár saját csontvelőt használva (autológ átültetés), akár donorét (az allogén transzplantáció). Ezt az eljárást csontvelő transzplantációnak is nevezik. A biológiai vagy immunterápia olyan kezelést alkalmaz, amely segít az immunrendszernek felismerni és megtámadni a rákos sejteket. A célzott terápia olyan gyógyszereket használ, amelyek kihasználják a rákos sejtek sebezhetőségét. Például az imatinib (Gleevec) célzott gyógyszer, amelyet általában a CML ellen alkalmaznak. Leukémia őssejt kezelés fogalma. Hosszú távú kilátások A leukémiában szenvedők hosszú távú kilátása a rák típusától és a diagnózis stádiumától függ. Minél hamarabb diagnosztizálják a leukémiát, és minél gyorsabban kezelik, annál jobb a gyógyulás esélye.
A hematológusnak a kemoterápia folytatása és az őssejt-transzplantáció közül kell választania a gyermekkori akut limfoid leukémiának azokban a ritka eseteiben, amikor a kezdeti indukciós kezelés sikertelen. M. Schrappe és munkacsoportja rendkívül kiterjedt nemzetközi adatgyűjtésének eredményei ennek a döntésnek az optimalizálását segítik. Kevés az olyan rosszindulatú daganatos és hematológiai betegség, amelyet jobb esélyekkel tudnánk gyógyítani, mint a gyermekkori akut limfoid leukémiát (ALL). Leukémia Őssejt Kezelés. Napjainkban tíz közül kb. nyolc ALL-ben szenvedő gyermek meggyógyul. A kezelés három fázisa – indukció, konszolidáció és fenntartó kezelés – közül az első, a 4–6 hétig tartó indukciós kezelés majdnem mindig remisszióhoz vezet: a limfoblasztok száma a perifériás vérben milliárdos nagyságrendről a milliós tartományba csökken. További 3 évig tarthat, mire a konszolidációs és a fenntartó kezelés eredményeként teljesen eltűnnek a limfoblasztok a beteg véréből. Nehéz kérdés, hogy mi a legjobb stratégia abban a kevés esetben – arányuk nagyjából 2-3% –, amikor nem vezet remisszióhoz az indukciós kemoterápia.
Az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők a fenti feladatokat az IJSZ által meghatározott, a jogvédelmi munkára vonatkozó szakmai feltételrendszer alapján látják el. Ebben a rendszerben került meghatározásra – többek között – a betegjogi képviselők fogadóóráinak rendje az egyes intézménytípusokban – elsősorban a fekvőbeteg intézményekben. A szakmai feltételrendszer alapján a betegjogi képviselő az egészségügyi ellátórendszer valamennyi, hatósági működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szolgáltatásait (alapellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-szakellátás, egyéb egészségügyi ellátások) igénybe vevők számára elérhető. A beteg jogainak érvényesítése. A betegjogi képviselők az IJSZ nyilvántartási számával ellátott fényképes kártyaformátumú igazolvánnyal rendelkeznek, amely megkönnyíti az azonosíthatóságot az intézmények és az állampolgárok részére is. Az IJSZ által meghatározott időtartamban fogadóórát tartanak a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál.
Ha a beteg meghatalmazza, maga is panaszt tehet a beteg gyógykezelésével kapcsolatos ügyekben, és képviselheti őt a kivizsgálás során is, kapcsolatot tartva az illetékes szervekkel. Segítség a betegeknek - Soproni Téma. Jogosult többek között belépni az egészségügyi szolgáltatók területére, valamint betekinteni az iratokba, feladata emellett az is, hogy az egészségügyi dolgozókat tájékoztassa a betegek jogairól, a szabályok változásairól. A panaszra 30 napon belül reagálni kell Fontos tudni, hogy a megfogalmazott panaszra az egészségügyi szolgáltatónak ilyen esetekben meghatározott időn belül érdemben reagálniuk is kell - ez 30 nap, illetve 60 nap, amennyiben a panasz orvoslásához más, külső szervek, hatóságok bevonása is szükségessé válik. A betegjogi képviselőnek megbízás esetén folyamatosan tájékoztatást kell nyújtania a beteg számára az eljárás helyzetéről, az esetleges jogorvoslatról, illetve a további lehetőségekről, az észlelt jogsértő gyakorlatra, hiányosságokra pedig fel kell hívnia a szolgáltató figyelmét, valamint javaslatot is kell tennie azok orvoslására.
A bizalmi elv azonban az idő múlásával háttérbe szorult, s a mai jogi szabályozás már széles körű, s leginkább a megelőzésre, a problémák elkerülésére fókuszál. Az OBDK mindezeken felül kiadványaival, honlapjának népszerűsítésével is igyekszik fokozni a betegjogi tájékoztatást. Összefoglalójában a betegjogi képviselő tevékenységét is összegzi, mely szerint a képviselő feladata, hogy segítse a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, segíti a panaszok megfogalmazását, kivizsgálását, meghatalmazás alapján panaszt tesz az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, eljár az illetékes hatóságokkal szemben, s képviseli a beteget. Betegjogi képviselők - Mivel fordulhatsz hozzájuk?. Rendszeresen tájékoztatja ezen felül az egészségügyi dolgozókat is a betegjogi szabályokról, azok változásáról, illetve a jogok érvényesüléséről. A képviselő köteles felhívni a szolgáltató figyelmét az egészségügyi intézménynél észlelt hiányosságokra, s – az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve – az egészségügyi intézmény területére beléphet, iratokba betekinthet, a dolgozókhoz kérdéseket intézhet.
Jellemzően verbális, de nem ritkán fizikai bántalmazásokról van szó, melyről a megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy már érte őket ilyen sérelem. Borza Beáta főosztályvezető, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának képviseletében tartott rövid tájékoztatót, melyben elmondta, hogy jelentősen átalakultak a hivatali megkeresések. Az emberek más nem a klasszikus betegjogi problémáikkal fordulnak az ombudsmanhoz, az OBDK megjelenése óta inkább a bérfeszültségekből adódó konfliktusok, a szakembereket érintő helyzetek kerülnek eléjük. A főosztályvezető szerint a beteggel való bánásmód speciális terület, nem a hétköznapi kommunikációt igényli. Az egészségügyi ellátórendszer részéről rendszerint ritka a teljes tájékoztatás, bizonyos kockázatok, lehetséges következményeknek az ismertetése számos konfliktust, vagy későbbi bírósági pert előzhet meg. A délelőtti rendezvényt Dósa Ágnes egyetemi docens és Pogány Gábor, a Nemzeti Betegfórum koordinátorának előadása zárta. A betegjogok érvényesítése és a betegszervezetek szerepe mellett elhangzott, hogy korábban nem volt igény az egészségügyben külön jogi szabályozásra, elegendő volt az orvosok – maguk alkotta – etikai szabályzata.
Ilyenkor az OBDK adatot kérhet az egészségügyi szolgáltatótól, hivataloktól, de intézkedésre is javaslatot tehet vagy jogszabály-módosítást kezdeményezhet. A központ számos intézkedést tett annak érdekében, hogy az egészségügyi rendszerben látványos javulás induljon el a betegjogok terén. Központi és régiós ügyfélközpontot üzemeltetnek, 2013-tól pedig jogvédelmi képzéseket indítottak, melynek eredményeképpen 181 jogvédő állt munkába és reményeik szerint idén további száz képviselővel fog bővülni a rendszer. A jogvédők hatósági nyilvántartásba vett személyek, akik fényképes igazolvánnyal is rendelkeznek, ami a társadalmi bizalom erősítését és a beazonosíthatóság egyszerűsítését is szolgálja. Munkájukról, s az egyes panaszügyekről elektronikus beszámolást kötelesek készíteni. Az OBDK idén szeptembertől az orvosi és a jogi egyetemeken, valamint az egészségügyi főiskolai karokon egy 60 órás jogvédelmi képzést kíván elindítani, melynek célja többek között, hogy a jövő szakemberei ne az egészségügyi intézményekben találkozzanak először a betegjogi problémákkal, s a problémakezelésre és megelőzésre idejében felkészüljenek.