1424-ben a templomban fogadta Luxemburgi Zsigmond vendégét, VIII. Palaiologos János bizánci császárt. A 14. század végére, a 15. 1960, Fő utca, a Király fürdő a Ganz utcától nézve. század elejére a bazilikális elrendezésű épületet csarnoktemplommá alakították át érett gótikus stílusban. Ebből az időből maradt fenn a déli mellékhajó déli falán a Mária-kapu mellett Nagy Lajos király és Erzsébet királyné faragott arcképe. Későbbi uralkodóink folyamatosan újították a templomot a korszellem tükrében, így például 1461-1470 között Hunyadi Mátyás király megépíttette a déli harangtornyot bécsi-kassai stílusformák alapján. Mátyás király, akiről a templom a köznyelvbeli nevét kapta, mind beiktatási, mind házasságkötési ceremóniáit is itt tartotta. 1461-ben Podjebrád Katalin cseh királylánnyal, majd annak korai halála után, 1476-ban Aragóniai Beatrixszal állt a templom oltára elé. A török hódoltság alatt, 1526-ban I. Szulejmán szultán felgyújtatta a várost, melynek során a lángok megrongálták, majd miután 1541-ben Buda elesett, a Nagyboldogasszony templom 150 éven keresztül Buda főmecsetjeként működött tovább Eszki Dzsámi, Büjük Dzsámi, valamint Szulejmán-Dzsámi neveken.
Közben Szulejmán is jelezte, hogy kész fegyveresen Magyarországra menni, hogy megvédje János Zsigmond ingatag trónját. Ferdinánd Wilhelm von Roggendorf vezetésével 1541 tavaszán ismét egy 20 ezer fős zsoldossereget küldött Buda elfoglalására. [4] A várban tartózkodott Izabella királyné és a magyar trón birtokosa kisfia, János Zsigmond is. Izabella megrémült, de Fráter György és Török Bálint kitartott, mert tudták, hogy már közelben van a felmentő török hadsereg. Július 10-én a kb. félszázezer fős szultáni sereg előhada meg is érkezett a vár alá. Ekkor a magyar várvédők is kitörtek és elűzték von Roggendorfot, katonái egy részét pedig beszorították a Dunába. [5] Csellel a várba [ szerkesztés] Szulejmán augusztus 29-én a táborát Óbudán ütötte fel, és úgy tett, mint aki Bécs ellen hadjáratra készülõdik. [6] A táborozó szultán sátrába kérette Izabella királynét, a magyar főurakat, Török Bálintot, Werbőczy Istvánt, Fráter Györgyöt a csecsemő királlyal együtt. Közben a várőrség java része is kivonult a várból.
Ui. : hogy miért is használom a kockakő kifejezést az útburkolatok mejelölésénél, az itt látszik igazán. Kockakő a járda, kockakő a lépcső szegélye, és kockakő a járda is. De nem egyformák... A háttérben a Szent Flórián templom. Jelenlegi és régebbi nevei: 1879-től Fő utca, 1874-től Alsó Fő utca, A XIX.
Az eredetihez nagyon hasonló fekete, ló vontatta halottaskocsira helyezték a három koporsót. Innen, a gyászmisének otthont adó Nagyboldogasszony-templomtól gyalog tette meg a gyászoló közönség az utat a Duna-partján magasodó Eötvös-kápolnához. A kápolna ma már teljes pompájában tündököl. Fontos információk – Ercsi Város honlapja. Köszönhető ez Ercsi önzetlen polgárainak is, akik már a 2016-os felújítás előtt, saját kezükkel és bozótvágókkal igyekeztek megtisztítani a kápolnát és környékét a vadul burjánzó növényzettől. A közeli erdő szinte már teljesen maga alá temette a romos kápolnát, amikor – többek között a Honismereti Szövetség jelenlegi gazdasági ügyintézője, Medve Józsefné Zsuzsa és családja, Farkas László, valamint Sandi József és családja, unokáik és barátaik, átérezvén a hely fontosságát – igyekeztek megmenteni Eötvös végső nyughelyét a teljes pusztulástól. Szívből kívánjuk, hogy legyen ezentúl e kápolna az író, a politikus és a politikai gondolkodó Eötvös emlékéhez méltó zarándokhely, a nemzeti emlékezet kiemelt helyszíne!
Elérhetőség A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve: Ercsi Polgármesteri Hivatal Székhelye: 2451 Ercsi, Fő utca 20. Postai címe: 2451 Ercsi, Fő utca 20.