A Jóisten nincs itt – Örök tél kritika – tévéfilm – Örök tél Tél portable Tél Örök tél kritika Bár mindnyájan kifogástalanul (és emlékezetesen) játszanak, számomra a két legmaradandóbb mellékszereplő Orosz Ákos pragmatikus, pár ecsetvonással is jól árnyalt, az oroszoknak bedolgozó magyar tisztje, illetve Döbrösi Laura siket Annája. Döbrösi nagyot dobbant a tőle szokatlan szerepben, amelynek megformálása során csak pillantásaival, mozdulataival, artikulálatlan nyögéseivel adhatja a néző és Irén tudtára, ahogy a szenvedés egyre mélyebb bugyraiba kerül, Irén pedig lánya helyett lányaként tekint a túlélésre önállóan képtelen Annára. Döbrösi Laura - fotó: Szupermodern Stúdió Az Örök tél igen sötét filmre sikeredett. A szuggesztív, borongós felvételek Nagy András kiemelkedő operatőri munkájának hála a pupillánkba égnek. A kétórás játékidő nagy részében nagytotálok helyett közelieket látunk, dialógusok helyett arcokat, apró rezdüléseket, testi-lelki kínt (amit a színészek beszámolója alapján bizony minden stábtagnak át kellett élnie a valóban embertelen körülmények között).
Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró harmadik közös munkája értékes, szép film. Odaadással és szívből teljesíti, amit a tavalyi Gulág-emlékév megkívánt tőle. Örök tél. Kritika. A berni követ és a Félvilág után már nem is meglepetés, hogy az összeszokott páros újabb történelmi témából bontott ki igényes zsánerfilmet. Sőt, tulajdonképpen igencsak megnyugtató, hogy Szászban és Köbliben ennyire meg lehet bízni – bármihez nyúlnak, azt végig lehet nézni, mégpedig büszkén, hisz filmjeik tisztelettel, kellő intelligenciával, jó színészeknek pazar játéklehetőséget biztosítva szórakoztatnak nagykönyvszerűen. Most egy kicsit jobban tankönyvszerűen, hisz az Örök tél a Gulág Emlékbizottság támogatásával készült, így nyilván volt elvárás az alkotók felé. Akik úgy feleltek meg ezeknek, hogy a végeredményen kicsit sem érződik semmiféle görcsösség, kapkodás, felszínesség. Csak empátia. Abból meg sohasem elég. Az Örök tél a sváb Irén története (Gera Marináról sokat fogunk még hallani, legalábbis nagyon remélem), s még néhány nőé (Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Kurta Niké, Farkas Franciska), akikkel ugyanabba a munkatáborba kerül 1944. karácsonyán.
Szásznak és Köblinek most már a mozinak kell filmeket készíteniük, ők aztán tényleg kinőtték a képernyőt – alig várom az Apró meséket, amelyre, ha minden igaz, jövőre, nagyjából ilyenkor, végre jegyet válthatunk. Az Örök tél premierje február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, este 9-től lesz a Duna tévében.
Igaz, ezzel már bukik az, ami a korábbi fejezetek erejét adta, Irén és a többiek "általános egyedisége", de ez önmagában még nem is lenne akkora probléma, végül is két ember egymásba kapaszkodása a Pokol tornácán cseppet sem elképzelhetetlen, sőt, megindító is lehet. Az alkotók azonban sajnos nem állnak meg itt. Innentől az eddigieknél is SPOILEResebbek leszünk! Ha van valami, ami kilóg a Gulag világából, akkor az a napfényes derű és a viszonzott szerelem. Az Örök tél utolsó, a korábbiaknál évekkel később játszódó harmada tudatosan világosabb és mozgalmasabb szinte mindennél, amit addig láttunk, az igazán mellbevágó azonban nem ez, hanem a boldogan szaladgáló kisfiú látványa, aki egy ruszin nemzetiségű magyar nő és a táborparancsnok (! ) közös gyermeke. Biztosan volt rá precedens, hogy ilyen megtörtént egy munkatáborban, az összkép mégiscsak hamis, különösen ha a nő előéletét is figyelembe vesszük (szerelme kirúgta, mert rühes lett, és még Irénnek azt a vádját sem tagadja, hogy előtte összefeküdt volna fűvel-fával).
A halál küszöbén ismerkedik meg a táborban már régebb óta senyvedő, az életben maradás oltárán az ügyeskedés minden csínját-bínját kitanult Rajmunddal (Csányi Sándor), a férfi pedig első látásra beleszeret a nőbe, akivel a kegyetlen körülmények között egymásba kapaszkodnak. Köbli és Szász filmjeitől már megszokhattuk, hogy a casting remekül sikerül, nagy nevekben és tőlük szokatlan szerepekben visszatérő színészekben pedig ezúttal sincs hiány: az élete első főszerepében debütáló Gera Marina korát meghazudtoló, visszafogott színészi eszköztárral jeleníti meg az életért az utolsó pillanatig küzdő, korán megözvegyült asszony kálváriáját és jellemfejlődését, meggyötört pillantásai, szemének villanásai többet mondanak minden monológnál. Csányi Sándornak jól áll a tőle szokatlan, kérges szívű, szótlan figura alakja: játéka erőteljes, nyoma sincs a legtöbb filmszerepére jellemző amorózónak. Helyette ezúttal komplexebb, eszköztelenebb, hitelesebb karakterrel bizonyítja újra tehetségét. Kurta Niké, Farkas Franciska - fotó: Szupermodern Stúdió Kiss Diána Magdolna mélyen emberi a hamar az orosz kápók jobbik oldalára kerülő nő szerepében, Farkas Franciska remekül hozza az ártatlan, minden pórusával az életbe kapaszkodó cigánylányt, Für Anikó és Gáspár Tibor néhány perces játékidejük ellenére is érző-lélegző szülőpárként tűnnek fel, Kurta Niké jelenléte pedig a nyúlfarknyi szerep ellenére is erős.
Előfordul ugyanis, hogy a késznek tűnő képet úgy ahogy van, lekaparom és az egészet újrakezdem. - Mikor, hol láthatók Határ János képei? - Nincsenek kiállítás terveim, s mivel igen távol áll tőlem a menedzsment elvű világ, nem is tudom lesz-e idehaza tárlatom. - Határ Jánost a szaksajtó "Négy kontinens festőjének" hívja. Elhunyt Fajó János festőművész | CIVILHETES. Szeretnénk, ha az öreg földrész "Határral lenne határtalan. " Gáspár - Kerepesi Újság
Egy Kossuth-díjas keramikus Göcsejben "Az én fejemben soha nem fordult meg, hogy el kellene menni. Nem is mentem, de még Egerszegről sem. Ez az én hazám. Itt volt már nagyapám, édesanyám sírja. Itt nyugszik majd jó apám és talán én is, de addig is rám köszönnek az emberek és én visszaköszönök. Itthon vagyok. " A Páterdomb Zalaegerszeg egyik kitüntetett pontja. Nemcsak a kilátás miatt, amely Kelet felé enged kitekintést a dombok gyűrűjéből, hanem mert a legmagasabb pontján – egy tágas kert ölelésében – két ház emelkedik, az egyik emeletes, a másik elnyúló, ikerház. Határ János Festőművész: Határ János (1924 - ) - Paksi Halászbárkák | Műtárgyak, Festmények, Bútorok | Antik City | 2005. 10. 27. Csütörtök 17:00 | Axioart.Com. Műtermes lakásokat a rejtenek a tágas épületek, amelyek a hetvenes években készültek el, a város ambíciójának és az állami támogatásnak köszönhetően. A valamikor jobb napokat látott együttes körül bokrok, fák nőnek, egy hatalmas, öreg gesztenyefa viszi a prímet, s mellette egy nyári szilvafa ontja sárgás gyümölcseit, amelyet nem szed le senki, az udvar gyepébe rothadnak bele. S van egy különösen magas fenyőfa, amely már szinte belenőtt a házba, s a házigazda, Németh János keramikusművész meséli: a kis fenyőt ő ültette el vagy negyven éve.
2021. aug 28. 18:26 Elhunyt Szabados János festőművész / Illusztráció: Pexels Nyolcvannégy éves korában elhunyt Szabados János, Munkácsy-díjas festőművész - tudatta az alkotó családja szombaton az MTI-vel. Szabados János 1937-ben Kaposváron született, ahol hosszú és gazdag művészi pályáját is töltötte. Korai rajzai, vízfestményei a táj, a somogyi dombság változatosságát, a Kecel- és a Róma-hegy Rippl-Rónai révén ismertté vált arcát jelenítették meg. Határ János. ( A legfrissebb hírek itt) Édesapja címfestő műhelyében fogott először ecsetet, majd mesterei mellett, Z. Gács György és Miháltz Pál műtermében vált képzőművésszé. A múlt század hetvenes éveiben nagyméretű mozaikok készítése közben sokat változott művészi gondolkodása. "A korábbi zártabb képi világ motívumait, felületmegoldásait a képtérben megnyíló terek szabadon kezelt közegébe helyeztem, így a gesztusok véletlenszerűségét kibontva vagy elfedve, nagyobb szerepet kapott a rajz is" - vallotta erről. Munkái gyakran szerepeltek felesége, Weeber Klára szobrászművész alkotásaival közös tárlaton.
A milánói (1954) és a pratói dóm (1960) üvegablakaitól kezdve a római Rebibbia börtönéig (1973) a magyar egyházművész alkotásai ellepik Itáliát. Hajnal 180 négyzetméteres üvegablaka díszíti a Vatikán területén a VI. Pálról elnevezett audiencia-termet, a szintén római Santa Maria Maggiore bazilika rózsaablakát (1995), a római Pápai Magyar Intézet kápolnáját (2002). Vatikáni bélyeget is rajzolt, könyvillusztrációt is készített. Halálának híre azonnal megjelent az olaszországi művészeti portálokon, hiszen azon magyarok egyike volt, akiknek Itália nemcsak szavakban jelentette második hazájukat. Giovanni Hajnalt olaszok és olaszországi magyarok egyaránt gyászolják. Gyászolják a Róma közeli Arcinazzo fennsíkján is, ahol ingyen üvegablakokkal ajándékozta meg az itt álló apró kápolnát. Hajnal János festőművész
1973-ban Bécsbe települt át és magánrajziskolát nyitott. Hat év után megkapta az osztrák állampolgárságot. Távollétében itthon két év négy hónap börtönbüntetésre ítélték. 1982-ben hazatért. Hazatérését követően ismét tevékenyen részt vett a hazai művészeti életben. A Művészeti Alap tagja, 1986-ban sikeres gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban. 1987-ben megalapította az Óbudai festőiskolát. Stílusa 1989-es amerikai útja után vált oldottabbá. Ekkor nagyméretű képeket festett. Nevezetesek dzsessztárgyú képei, számos híres dzsessz-, illetve rockzenészről készített portrét. Gyémánt László szívesen festi művésztársait. Például Darvas Ivánt és Garas Dezsőt, azaz Vladimirt és Estragont a Darvas rendezte, emlékezetes Godot-ban. Ennek az előadásnak Gyémánt László volt a díszlet- és jelmeztervezője. De készített portrét – többek között – Amerigo Totról, Frank Jánosról, Határ Győzőről, Kállai Ferencről, Menzelről, Kertész Imréről, Faludy Györgyről, Markó Ivánról, Psota Irénről, Székhelyi Józsefről, Eszenyi Enikőről és Szabó Istvánról is.