Az első magyar kontingens 1942. július 7-én érte el a Dont, ahol védekező állásokba rendeződtek a Voronyezs és Pavlovszk közötti 208 kilométeres szakaszon. A 2. hadseregben magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A fegyverzet és felszerelés (a németekéhez képest) hiányos és korszerűtlen volt. A nyár folyamán a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolására tett sikertelen kísérletek során mintegy 26-27 ezer magyar katona vesztette életét. A tisztikar 20 százaléka, a legénység 15 százaléka és a munkaszolgálatosok 6 százaléka esett el, halt meg, került hadifogságba vagy sebesült meg október 1-jéig. Hírklikk - Titokban Ukrajnában járt a Magyar Honvédség parancsnoka – fotók. Az ígért fegyverzet és felszerelés a tél beálltával sem érkezett meg a németektől, akik 1942 novemberében a sztálingrádi csata miatt elkezdték csapataik kivonását a doni térségből. A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én, –30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat és 8-12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törték át a védelmet.
Január 14-én a voronyezsi front középső és déli részén is támadás indult, a 3. harckocsi-hadsereg a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a magyar védelmet. Az első napokban a magyar csapatok szívósan ellenálltak, de mert a hivatalosan Jánynak alárendelt német hadtest vezetését Hitler magának tartotta fenn, Jány csak tétlenül szemlélhette a mind rosszabbra forduló helyzetet. Már január 15-én elrendelhette volna ugyan a visszavonulást, amivel a hadsereg egy részét megmenthette volna, de nem merte megszegni a kitartást előíró parancsot. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a hadsereget, az arcvonal felbomlott, eluralkodott a pánik. Jány január 17-én hajnalban rendelte el a VII. hadtest visszavonását, az elvágott, és német alárendeltségbe került III. hadtest még harcolt és csak január végén sikerült kijutnia a szovjet gyűrűből. A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én "vált ki az arcvonalból". Jányt a jórészt fegyvertelen, demoralizált katonák nyomorúságos látványa e napon késztette hírhedt hadiparancsának megfogalmazására: "... a 2. A második magyar hadsereg a Donnál - Támadás előtt - YouTube. magyar hadsereg elvesztette becsületét".
2018. január. 04. 11:31 Dercsényi Dávid Itthon Történelmi felelősség kontra jogi bűnösség – vita a Magyar Időkben a doni hadsereg parancsnokáról A jogi értelemben vett bűnösség és a történelmi felelősség, értékelés szempontjai csúszkálnak a Magyar Idők hasábjain folyó történészi vitában, amely Jány Gusztáv, a 2. magyar hadseregparancsnok bűnösségéről szól. 2013. 25. 2 magyar hadsereg nevsora. 17:39 "Százezreket kerítettek be, pusztítottak el" - a doni katasztrófa végnapjai Megindul a kapkodó visszavonulás, a tisztek zavarodottak, a németek lefoglalják a vonatokat, a magyarokat hátrahagyják. A magyar főparancsnok koncolással fenyegeti a kétségbeesett, visszavonuló honvédokat. A harcoló alakulatok hátországában állomásozó Lindner László hét nappal a pusztító szovjet offenzíva után szerez tudomást a fronti borzalmakról és ő is megkezdi visszavonulását Kijevbe. Eddig kiadatlan második világháborús naplóból közöl töredékeket a 2013. 23. 18:52 Tífusz, -28 fokos fagy, fanyar bor - a doni katasztrófa hétköznapjai A környéken pusztít a tífusz, ezért a honvédek nem hagyhatják el a körletet, közben beköszönt Tél Tábornok is: a lövészárkokban -28 fokos a hideg.
Jány Gusztáv Vezérezredesi rangban a II. világháború alatt a 2. magyar hadsereg parancsnoka. 1942 őszén felmentését kérte Horthy Miklós kormányzótól, tiltakozásul a német hadvezetés által a magyar hadseregtől megkövetelt, végrehajthatatlanul nehéz feladatok miatt. Kérelmét Horthy elutasította. Jány bátor katona volt, azonban hiányzott belőle a körülmények megkövetelte politikai érzék. Közvetve és közvetlenül is felelősség terheli a hadsereg rendkívül súlyos veszteségeiért a sztálingrádi csatához kapcsolódó hadműveletekben. január 24-én, hadseregének felbomlása után kiadta hírhedt, "A 2. magyar hds. elvesztette becsületét…" kezdetű parancsát. Hazatérése után visszavonult, további harcokban nem vett részt. A szovjet megszállás elől családjával Németországba távozott. A háború végén az amerikaiak felajánlották neki, hogy a Horthy-csoporttal menjen spanyol-portugál területre, de a következőt mondta: ha egyetlenegy magyar, ártatlanul vádolt katonának könnyíti a sorsát azzal, hogy odahaza megtudják az igazságot a második hadsereggel kapcsolatban, akkor bármi történjék is vele, azt szívesen és örömmel vállalja.
januári szovjet offenzíva alatt többek között ezért kellett ragaszkodniuk első vonalaik megtartásához, ebből és a hátsó védőállások hiányából következtek a visszavonulás jelentős veszteségei. Az élelmezési és ruházati ellátás a szállítási nehézségek miatt teljesen lehetetlenné vált, miközben számos téli ruházattal és élelmiszerrel teli raktár készlete maradt kiosztatlanul. A szálastakarmány és a lótáp hiánya miatt legyengült 60 ezres lóállomány 80 százalékát kivonták a védőkörletből. A csapatok erőállapotának fokozatos romlásáról, az elhasználódott felszerelésről és ruházatról egyre aggasztóbb jelentések jutottak el a hadsereg-parancsnokságra. Koppányi Sebestyén főhadnagy a katonák nyomott hangulatáról az alábbiakat írta visszaemlékezésében: "A mindennapok kérdése lett, hogy támadnak-e az oroszok és ha igen, mikor? A parancsok egyre-másra érkeztek. Megerősíteni az állásokat, felkészülni egy esetleges szovjet támadás visszaverésére. De hogyan? A védőállásokban fázó, didergő katonák bújtak össze, s legtöbbjében a bénult fásultság, a céltalanság félelme lett úrrá.
Csak így tapasztalhatjuk meg mindazt, ami szép és szabaddá tesz bennünket. Ez a Krisztussal való barátság kincs, fontos számunkra. Jézus búcsúbeszédében ismeretről, barátságról, szeretetről szól – nem úgy tekint ránk, mint szolgákra. De az is világos, hogy ő a kezdeményező, Jézus teszi meg az első lépést. Nem mi választjuk Krisztust, az Egyházat; ő hívott minket, ez minden megkereszteltre érvényes. Az emberi barátságok olykor kizárnak másokat, de Krisztus baráti köre más. Lehet erre igent és nemet is mondani. Az apostolokat is más és más helyről hívta el, mindenki a barátja lett, s ők közösséget alkottak. A szerzetesek is Isten barátai. Szent Ferenc Kisnővérei tudatosan ápolják Jézus Krisztushoz fűződő jegyesi elkötelezettségüket, barátságukat. Jézus ma is hív barátokat, erre ti vagytok a példa – fordult az örökfogadalmat tevő nővérekhez az érsek. Nem szabad, hogy a világ befolyásolja Jézushoz fűződő kapcsolatunkat. Nektek is megvan a saját történetetek, ápoljátok ezeket az élményeket, és ha kísértések érnek benneteket, legyen a meghívásotok története erőforrás.
Alapítványunk Kuratóriuma ezúton is szeretné megköszönni támogatását, mellyel hozzájárult, hogy a keresztény világnézetű és értékrendű közösségépítést folytathassuk, és kérjük, hogy a jövőben is segítse alapítványunk működését. Hálánk kifejezéseként adományozó testvéreinkért és családjukért továbbra is rendszeresen imádkozunk és szentmisét mutatunk be. Istentől megáldott és kegyelmekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk! 2021. december A Magyarok Nagyasszonya Evangelizációs Alapítvány Kuratóriuma A Magyarok Nagyasszonya Evangelizációs Alapítvány számlaszáma: 10700086 - 42938905 - 51100005 2018. 07. 05. Hittantábor Harsányban - 2018. 2018. június 26 és 30. között az idén is megtartottuk az immár hagyományos hittanos tábort az általános iskolás gyekekek számára a harsányi plébánián. A néha zord időjárás ezúttal sem szegte kedvét a táborozók jókedvének és örömteli együttlétének. A képre kattintva galéria nyílik! 2017. 08. 05. Ferences tanya - 2017. 2017. július 10. és 15. között a ránk bízott egyházközségekből a Nagykanizsa melletti Ferences tanyán töltöttek néhány feledhetetlen napot.