(Fotó: A lakoma Minarik Edénél, ami tortacsatába torkollik. "Mindig elolvadtak a torták, ezért cérnával kötözték össze őket, de az sem segített. Egy beállításban akartam felvenni az egészet, de mindig elolvadt a torta. Le kellett állni a háromnegyedénél, és úgy oldottam meg, hogy kitaláltam, hogy a Garas menjen ki a díszletből. Kértem a Zsuzsát (Tóth Zsuzsa dramaturgot), hogy írjon neki egy mondatot, amit egy foncsorozott tükörben elmond közeliben, hogy közben ki tudják cserélni a tortákat. Zsuzsa tíz perc múlva jött a mondattal: legyen az, hogy "Kell egy csapat! ", mire a Garas mondta, hogy hadd mondja úgy, hogy "Mert kell egy csapat, kell". Mert kell egy csapat angolul. Mondtam Dezsőke, mondjad úgy nyugodtan. " (Fotó: Jávor István / FORTEPAN)
Európa legnagyobb ellenfele ugyanis nem a Donald Trump által fémjelzett, a világra egyre nagyobb veszélyt jelentő Egyesült Államok, nem a nagyhatalmi törekvéseit mind kevésbé leplező Kína, még csak nem is Oroszország, hanem saját maga. Az Európai Unió önmagát verheti meg, nem is azért, mert gyenge játékosokból áll, hanem mert mintha többen nem lennének érdekeltek egy erős európai gárdában. Ez a rendhagyó módon 27 játékosból álló csapat most széthúz, még jobban, mint a pénzügyi válság alatt – több játékosa fütyül arra, mit kíván a csapatérdek. Mert kell egy csapat - Dódity Gabriella. Egyikük már el is hagyta az együttest, de még most egyezkednek az átigazolás feltételeiről. Annyi kérdést kellene megoldania a második félévben a soros német uniós elnökségnek, hogy felsorolni sem könnyű. Ha sorrendet kell felállítani, amint azt maga Merkel is hangsúlyozta, a járvány nyomán kialakult helyzet megoldása a legfontosabb. Nem elég kifejleszteni a koronavírus elleni oltóanyagot, gondoskodni kell arról, hogy minden tagországnak igazságosan jusson belőle.
Viszont minden izraeli és zsidó, aki akkor Európában volt, megpróbált bejutni abba a tornaterembe, és ez sikerült is nekik. Nemcsak többségben voltak a szurkolóink, de a tornaterem mintegy 99%-a nekünk szurkolt, éljenzett – izraeli zászlókkal a kezükben. Ez lelket öntött belénk, önbizalmat és adrenalint adott. Az oroszok teljes sokkban voltak, ilyen légkört, mint ez, még sohasem láttak azelőtt. Mert kell egy csapat munka. " A Maccabi végül 91–79-re megnyerte a játékot, és Brodyt az őrjöngő rajongók a vállukon vitték le a pályáról. Mose Dajan kezet ráz a CSZKA Moszkva játékosaival. A jom kipuri háború ugyan Izrael állam győzelmével végződött, de a harcok során állítólag Dajan többször komolyan fontolóra vette a katonai megadást. A háborúban betöltött felelősségüket felvállalva 1974-ben Golda Meir kormánya Dajannal együtt lemondott. Menkin, a film rendezője Izraelben született és nevelkedett, ma Los Angelesben él. Így nyilatkozott a film hátteréről: "Én ezen a történeten nőttem fel. Ez a csapat olyan volt, mint egy reménysugár a jom kipuri háború után.
Természetesen az Energofish Kft. is így tett. Olyan csapat felállítása volt a cél, melynek tagjai már ismerik egymást (többé-kevésbé), illetve eltérő stílussal, személyiséggel, de kellő motivációval rendelkeznek a vélhetően sikerekben kevésbé gazdag első időszakra is. Mert kell egy csapat videa. Annyi biztos volt, hogy Lázár Józsi köré épül majd a csapat, hiszen ő már évek óta a cég kötelékébe tartozik, emellett nagy tapasztalattal rendelkezik a versenyhorgászatban is. Végül hozzá csatlakozott még régi barátja, a szintén kiváló horgász, Kovács Béla, Treznyák Tibi, akivel bizonyára már sokan találkoztak a Peca Plázában is, és aki egyébként gyermekként világbajnoki címet szerzett szeretett sportágunkban, illetve én, Szabó Bence. A sor viszont itt nem ér véget, hiszen csapatunk tagja Lukácsi Béla, aki háttéremberként, csapatvezetőként és "intézőként" biztosít olyan hátteret nekünk, hogy valóban csak a horgászatra kelljen fókuszálnunk a versenyek ideje alatt. Benzár Zsolt pedig mérhetetlen tudásával, tapasztalatával és kiváló termékeivel igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy eredményeink egyre szebbek és jobbak legyenek.
Hát akkor kié? És mit sugall ez a mondat? Hogy mindössze a minimumot vagy hajlandó elvégezni a fizudért cserébe. Fejlődni nem akarsz, és lehet, hogy csak melegedőnek használod a munkahelyedet. Pedig, ha okos vagy, akkor adott esetben azt is megcsinálod, amit egyébként nem kéne. Ezzel felhívod magadra a főnökeid figyelmét, jó pontokat szerzel, és talán előléptetést, meg magasabb fizetést is. "Ezt így szokták csinálni. Mindig. Okos ember azt mondja amit en español. " Sokan az állandóságot kedvelik igazán, de most pláne egy olyan világban élünk, ahol sűrűn változnak a dolgok. Fejlődnek. Például egy munkahelyen is. Az ilyen reakció viszont azt sugallja, hogy pesszimista vagy, nem hiszel a változásban, a fejlődésben, nem látsz más alternatívát, csak azt, amit már megszoktál. De akkor hogy leszel így innovatív? "Lenne egy hülye kérdésem…" Ja, akkor fel se tedd. Mert még fel se tetted, de máris minősítetted önmagad és a véleményed. Méghozzá lefelé, és tudjuk hová: a béka alá. Azt sugallja a mondat, hogy te sem bízol eléggé magadban és az ötletedben.
- No, az éppen úgy is lesz! hagyta helybe a szolga s ő is elkezdett ordítani. Odafenn pedig csak várják a bort. Hiszen várhatták. Mondja az asszony az urának: - Hallá-e, menjen le kend, mert ezeknek valami bajuk eshetett, hogy még mindig nem jőnek. Lemegy az ember, hallja az éktelen sírást, rívást, kérdi az okát, mondja okos Kati, nosza! az apja is leül közéjük s ordít, mintha megverték volna. Várják, várják odafenn a bort, de várhatták. Mit volt, mit nem tenni, lement az asszony is, egyedül maradt a vőlegény. - Hát ti mit csináltok, mért sírtok ilyen keservesen? Okos ember azt mondja amis en france. - kérdezte az asszony. No, mindjárt meghallotta, hogy mért s ő is leült közéjük, sírt, jajveszékelt a többivel. A vőlegény várhatta a háznépét, egy lélek sem jött fel. Egyszer aztán ő is megunta a várakozást, lemegy a pincébe, hallja az éktelen ordítást, sírás-rívást, jajgatást, megijed szörnyen, kérdi, mi történt, mondják mind ahányan, hogy mi. - Na, mondta János - sok országot bejártam, de ilyen okos lányt még nem láttam, ez éppen nekem való!
— Köszönöm, barátom — mondja az uraság. — De aki ludat ajándékoz, ossza is el igazságosan. Ha el tudod osztani közöttünk hiba nélkül, megjutalmazlak, de ha nem, huszonöt bot a jutalmad. Csak áll ott az ostoba ember, próbálgatja így is, úgy is, de sehogy sem jó. Elküldi egyik szolgáját a földesúr a szegény emberért, és az persze mindjárt ott is van. — El tudnád osztani ezt az öt ludat hatunk között úgy, hogy hiba ne legyen? — El én, nagyságos uram, miért ne tudnám? Az okos ember felesége. Egy ludat az úrnak meg a feleségének ad: — Ketten vagytok, a lúddal hárman lesztek! A másikat a két fiú kapja: — Így most ti is hárman volnátok. — A harmadik a lányoké: — Ti is hárman vagytok a lúddal. — A megmaradt kettőt magának adja: — Mi is hárman vagyunk. Senki sem rövidült meg. Tetszett az uraságnak a tréfa, megkínálta az okos parasztot borral, egy szekér lisztet adott neki, a gazdag is megkapta, amit érdemelt: huszonöt botot.