A zeneszerető gazdagokra jellemző módon a gitárok kezdetben rendkívül díszes hangszertesttel rendelkeztek. A hanglyuk helyét például rozettás fafaragások töltötték be, a tetőn és a hátlapon pedig díszes festések, faragások, intarziák, bizonyos esetekben fémből készült motívumok kaptak helyet. A hangszer méreteinek, hangolásának szabványosodása csak a 16. századtól indult meg, a nyomtatásban terjedő tabulatúrák korában. Ekkoriban a gitár négy "kórusos" volt, leggyakrabban három dupla és egy szimpla húrral volt felszerelve. A hangolás legtöbbször a tenor lant középső négy húrját követte, vagyis c – f – a – d' volt. A század vége felé még egy mélyebb húrpárt kapott, és szokássá vált az összes húrt egy hanggal följebb hangolni. Ekkor alakult ki a napjainkban is használatos hangolás, hiszen az öt húr hangmagassága megegyezett a mai klasszikus hangolás felső öt húrjával, azaz: A – d – g – h – e'. A 18. század közepén kezdődött meg – először Spanyolországban – a hangszer hatodik húrpárral történő kiegészítése.
A legmélyebb húr a mély E hangra lett hangolva. A század végétől kezdett elterjedni a dupla húrok helyett a szimpla húrozás. Ekkor jelentek meg a gitárra kevéssé hasonlító, inkább a hárfára emlékeztető lyragitárok, melyek már többnyire hat húrral készültek, de előfordultak több, akár kilenc húros, vagy hat dupla húrral rendelkező változatok is. A 19. század közepe táján Antonio de Torres sevillai hangszerkészítő megnövelte a hangszer méreteit, tökéletesítette konstrukcióját, és az általa kifejlesztett gitártípus vált általánossá. A fémhúros, ma akusztikus gitárnak vagy folk gitárnak nevezett hangszer a 19. század végétől kezdve, a domború tetejű archtop gitár a 20. század elején, az elektromos gitár az 1950-es években alakult ki. ]
Előállításuk a javarészt kézzel való gyártásból fakadóan alacsony darabszámban történik. Zömében a '80-as évek vége óta ugyanazok a mesteremberek készítik a hangszereket a mai napig. Egyedi, kézzel készített prémium gitárok A válogatott, prémium faanyagoknak köszönhetően a gitárok lenyűgöző játékérzetben és zenei élményben részesítik használóikat. A Made in Japan modellcsaládot azoknak ajánljuk, akik egy életre szóló hangszert keresnek. Akiknek célja a kompromisszummentes csúcsminőség.
Ott a modern gitár új formát öltött és új helyet kapott a történelemben, a lapos felső, az archtop és a modern elektromos gitár feltalálásával. A modern gitárok a lapos felső Akusztikus gitár továbbra is az akusztikus gitár legnépszerűbb formája, közel két évszázaddal a találmány után., A német születésű amerikai gitárkészítő, Christian Frederick Martin készítette a lapos tetejét. Martin felváltotta a régimódi ventilátor merevítő x-merevítő, hogy segítsen a gitár test kezelni az extra stressz a modern acél húrok, ami problémát okozott a régi Torres-stílusú gitár. A szűk acél húrok a lapos tetején is szükséges a gitárosok, hogy változtatni a stílusát, majd használja a választ gyakrabban, amely alapvetően megváltoztatta a típusú zenét játszott ezek az eszközök., A klasszikus gitárok dallamai precízek és finomak, míg az acélhúrok és pengetők fényes, akkordvezérelt zenét alkottak. A csákányok közös használata a koptató fejlődését is kiváltotta, most a legtöbb lapos gitáron lévő hanglyuk alatt látható.
"- Már megint mit csináltál?! - förmedt rám édesanyám az ajtóban állva, pofonnak is beillő hangsúllyal. - Itt voltak az omegások. Téged kerestek valami üzleti ügyben. Egy órán át vártak, aztán elmentek, de azt mondták, holnap visszajönnek. " Így indult a legendás gitáros, Molnár György Elefánt pályafutása az Omegában 1967 augusztusában, a folytatást pedig az egész ország ismeri: elsöprő magyar és nemzetközi sikerek, a magyar rockzenét örökre megváltoztató slágerek és lemezek, az alkalmankénti összezördülések ellenére is összetartó alkotóközösség. A sokórányi beszélgetésen alapuló és több mint száz korabeli fotóval illusztrált Omega a gitár mögül nem Molnár György önéletrajza, és nem is az Omega története, de egy kicsit talán mindkettő. Pillanatfelvételek egy páratlanul gazdag, s ma már alig elképzelhető korszakból, életből, amely a szocializmus szűkös keretei között szökkent szárba és virágzott ki, és a vadkapitalizmusban ért a tetőpontjára. Kötelező olvasmány a zenekar rajongóinak - és azoknak is, akik hiteles nézőpontból szeretnék megismerni a magyar rockzene történetét.
Molnár György - Omega a gitár mögül (Ahány kép, annyi történet) A könyv megvásárlása után automatikus e-mailt küldünk a részletekkel! "- Már megint mit csináltál?! - förmedt rám édesanyám az ajtóban állva, pofonnak is beillő hangsúllyal. - Itt voltak az omegások. Téged kerestek valami üzleti ügyben. Egy órán át vártak, aztán elmentek, de azt mondták, holnap visszajönnek. " Így indult a legendás gitáros, Molnár György Elefánt pályafutása az Omegában 1967 augusztusában, a folytatást pedig az egész ország ismeri: elsöprő magyar és nemzetközi sikerek, a magyar rockzenét örökre megváltoztató slágerek és lemezek, az alkalmankénti összezördülések ellenére is összetartó alkotóközösség. A sokórányi beszélgetésen alapuló és több mint száz korabeli fotóval illusztrált Omega a gitár mögül nem Molnár György önéletrajza, és nem is az Omega története, de egy kicsit talán mindkettő. Pillanatfelvételek egy páratlanul gazdag, s ma már alig elképzelhető korszakból, életből, amely a szocializmus szűkös keretei között szökkent szárba és virágzott ki, és a vadkapitalizmusban ért a tetőpontjára.
Történelem A szivardoboz gitár története A szivardoboz gitár egy olyan hangszer, ami a húrok rezgését a rezonátorként működő üres szivardoboz által felerősítve képez hangot. A legkorábbiaknak 1 vagy 2 húrjuk volt, a mai modelleknek általában 3 vagy ennél több. A legegyszerűbb megvalósításúaknál egy seprűnyelet vagy egy lécet erősítenek a szivardobozra és erre feszítik ki a húrokat. Eleinte a szivarokat nagyobb dobozokban, ládákban szállították, melyekben 100 vagy több szivar fért el. A manapság ismert kisebb szivardobozokat az 1840-es évektől kezdték el gyártani és a szivarok csomagolásaként, tárolójaként használni, 20-50 szivar kapacitással. A szivardoboz hangszer alapanyagként való felhasználása már a kezdetektől ismert. Az első dokumentált szivardoboz hangszerábrázolás egy 1876-ban közzétett rézkarcon látható, melyen két amerikai polgárháborús katona látható egy sátortáborban, egyikük egy Figaro feliratú szivardobozból készített hegedűn játszik. A rézkarcot a francia Edwin Forbes készítette, aki a hadsereg hivatalos művészeként dolgozott.
A múlt év végén kihirdették a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításról szóló rendeletet. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat. A hivatkozott rendelkezés alapján 2009. december 31-ét követően korengedményes nyugdíj csak akkor állapítható meg: - ha a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 2010. évben a munkáltatók az 1953-ban született nőkkel és férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltésétől, míg az 1953. évet megelőzően, azaz az 1952-ben született nőkkel és az 1952-ben, az 1951-ben, valamint az 1950-ben született férfiakkal legfeljebb az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor (nők esetében az 59., férfiak esetében a 60. életév) betöltését megelőzően köthetnek megállapodást korengedményes nyugdíj igénybevételére. / - a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központban bejelentette.
A korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11. )
Továbbra sem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti. Változatlanul jogosultsági feltételnek minősül a biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tg munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszony) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése. A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettség vállalásáról a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2010. december 31-ig köteles értesíteni az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. A jelenleg hatályos szabályozás figyelembevételével 2010-ben a munkáltatók az 1951-ben született férfiakkal az 57. életévük betöltésétől köthetnek megállapodást a korengedményes nyugdíj igénybevételére.
Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis és a korengedményes nyugdíjat megállapító határozatot az újabb biztosítási jogviszony létrejöttének napjával vissza kell vonni. Az ismertetett kötelezettségvállalási nyilatkozat kitöltésének hiányában az ellátás nem állapítható meg. A korengedményes nyugdíjban részesülő személy – új általános bejelentési kötelezettségként - köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a biztosítással járó jogviszony létesítését, az annak létrejöttét követő 10 munkanapon belül bejelenteni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a bejelentés megtételéről és annak tartalmáról értesíti az Adó – és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal regionális igazgatóságát, valamint a regionális munkaügyi központot. Az új szabályozásnak megfelelő "Megállapodás" nyomtatványok, nyilatkozatok az ONYF honlapján () a Nyomtatványok → További nyomtatványok →Nyugdíjigénylés menüpontban találhatóak.
9. §-ában vagy a 10. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idővel. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíjra vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult. A munkáltató - legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel - megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti, továbbá rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. törvény nek (a továbbiakban: Tny. ) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseiben az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt szolgálati idővel. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti.