Az est során Wesselényi-Garay Andor többek között arra keres választ, hogy miképp tükrözte Szeged építészete a második világháború utáni politikai eseményeket, elképzelhető-e az, hogy a tégla a kortárs szegedi építészeti identitás részévé vált, illetve Vesmás Péter hogyan dolgozik együtt építészeti problémákon feleségével és alkotótársával, Zákányi Ildikóval. A beszélgetés június 2-án 18 órától élőben követhető lesz az Építészfórum stream felületén is.
A későbbi igazgató elmondta: a vállalat a hetvenes évek végén élte az aranykorszakát. Építész iroda szeged paprika. Abban az időben mintegy 400-an dolgoztak a Kelettervnél, számítógép híján klasszikus rajzasztalokon, vonalzóval folyt a tervezés. És ami ma már egy tervezőirodánál elképzelhetetlen: a házban rengeteg szakma képviselői dolgoztak együtt, a többi között építészek, belsőépítészek, statikusok, gépészek, külön személyzeti és pénzügyi osztály is volt, és saját fénymásolóüzemmel is rendelkezett a vállalat. Mint mondta, akkoriban külföldi megrendelések is szép számmal akadtak, a Kelettervnél készült például az ungvári szálloda terve, de több épületük áll az egykori NDK-beli Erfurtban, sőt készítettek szállodaterveket dél-amerikai országoknak is – igaz, ezek zöme végül aztán terv is maradt, a hotelek nem épültek meg. A szocializmus hanyatlása aztán a Kelettervet is elérte, egyre kevesebb lett a megrendelés, így a vállalat létszáma nagyjából a felére csökkent, majd a rendszerváltás idején újabb megszorítások következtek.
Ekkor eladták az ingatlant egy ír befektetőnek, akivel, Kováts András elmondása szerint, soha nem találkoztak, ügyvédeken keresztül tárgyaltak vele, viszont a vételárat kifizette az új tulajdonos. A cég innen az Arany János utcára költözött, ahol két helyen is működött, igaz, egyre kisebb létszámmal, míg végül 2020-ban végelszámolással megszűnt – ismertette Kováts András. Forrás: Méliusz Központ Egy nagy család A tájékoztatót követően az épület bejárásával folytatódott a program. Volt, aki a saját egykori szobáját kereste, mások szüleik, nagyszüleik irodájába szerettek volna bekukkantani. Varga Viktóriának például az édesapja, Varga Nándor dolgozott a székházban. – A grafikus csoport vezetője volt, és gyerekkoromban nagyon sokszor hozott be magával az irodába – emlékszik vissza. – Ma is élénken él bennem, ahogy a folyosókon jönnek-mennek a fehér köpenyes emberek. Az ebédlő szinte ugyanúgy nézett ki, mint ahogy most. HAON - Időutazás a Keletterv székházában – fotókkal. Csak a gyönyörűen megterített fehér asztalok hiányoznak. Sok kedves emlék fűz az épülethez, aminek volt egy jellegzetes szaga, amit csak azok ismernek, akik gyakran megfordultak itt.
Június 2-án az Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet III. – Fókuszban a vidék című online beszélgetéssorozat záróadásában Wesselényi-Garay Andor vendége Vesmás Péter építész, az MMA rendes tagja. Az Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet III. szemeszterében a házigazda Wesselényi-Garay Andor, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa azt a kérdést járja körbe beszélgetőpartnerével, hogy létezik-e ma vidéki építészet, és ha igen, akkor melyek a legfontosabb jellemzői. A vidéki építészetről szóló sorozat záróadásának vendége Vesmás Péter. Az aktuális adásban beszélgetőpartere Vesmás Péter, az MMA rendes tagja, akinek munkássága majdnem egészében szülővárosához, Szegedhez, illetve a tágabb régióhoz, a Dél-Alföldhöz kötődik. Ritka a mai magyarországi építészetben, hogy egy sokoldalú alkotó ilyen energiákkal, ráadásul egyszerre több szakterületen tevékenykedjen egy szűkebb régió érdekében. Vesmás Péter évtizedes oktatói munkássága és az építészeti tervezés mellett környezetrehabilitációval, designnal, városfejlesztéssel foglalkozik. Építi a 21. századi Szegedet, azt a várost, ahol egyik mestere, Plesz Antal szerint Vesmás Péter és munkatársainak tevékenysége "országos, vidéki és budapesti viszonylatban, szakmai igényesség és építészeti kultúra dolgában […] kibírja az összehasonlítást".
Csodálatos emberek dolgoztak a Kelettervnél, később, amikor nyomdásznak tanultam, sok segítséget kaptam tőlük. Lengyel István építész 1991-ben kapott Ybl-díjat a szerkezetében, anyaghasználatában és megjelenésében eklektikus nyíregyházi Hungária Biztosító épületének tervéért. Mint mondta, annyi helyen dolgozott már az elmúlt évtizedekben, hogy konkrétan az épületekhez nem kötődik, így a Keletterv székházának bejárására sem azért érkezett, hogy valamiféle búcsút vegyen tőle. Sokkal inkább azért, hogy találkozzon az egykori kollégákkal, hiszen ez a közösség attól kezdve, hogy 1981-ben belépett a vállalathoz, mintegy 20 évig meghatározó volt az életében. – Ez egy nagyon boldog korszak volt, mindig jó szívvel gondolok rá vissza – mondta. ZAOL - Hauszmann Alajosra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben. – Tulajdonképpen egy nagy család voltunk. A szocializmus ártalmas oldalát ekkor már nemigen lehetett érzékelni, nagy szerencsénk volt, hogy kizárólag a szakmára koncentrálhattunk. Fantasztikus emberi és szakmai kapcsolatok alakultak ki ebben a házban. Egymás közelében dolgoztak építészek, statikusok, gépészek, és ha valamit meg akartunk egymással beszélni, csak a szomszéd irodába kellett átmenni.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója az építész védett sírjánál tartott csütörtöki megemlékezésen kiemelte, hogy Hauszmann Alajos épületeivel, különösen a Budai Várnegyed megalkotásával Budapest mai arcának jelentős formálója lett. A 175 éve született Hauszmann Alajosra, a New York-palota, a Műegyetem központi épülete vagy például Budavári Palota átépítésének tervezőjére emlékeztek a Fiumei úti sírkertben csütörtökön. Mint rámutatott, Hauszmann Alajos nemcsak építész volt, de a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője is. Műegyetemi tanári tevékenysége révén nagy hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, építészeire. Műtermében tanult többek között Alpár Ignác, Lajta Béla, valamint Komor Marcell is. A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt feladatának tekinti, hogy bemutassa a Fiumei úti sírkert elhunytjainak életművét. A nemzeti panteont bemutató applikáció, a FiumeiGuide segítségével az itt nyugvó Hauszmann Alajos munkásságát is megismerhetik az érdeklődők - mondta Móczár Gábor.
És látjuk, hogy az anyának nagyon fontos elmondania a történetét, de az író-rendező azt már nem fejti ki, miért: mondjuk a múlttal való szembenézés fontossága miatt, netán a gyerek megóvása érdekében, esetleg a mesélés már maga a kudarc, mert az anya így máris traumákat okozott a gyerekének? Sokkal inkább a hangkulissza, a különös képi világ teremtette atmoszféra tud magával vinni, zsigerileg, és nem az értelemre hatva. Emellett Stefanovics Angéla és a kisfiút adó Sótonyi Bálint egészen természetesnek tetsző szövegmondása, a szó jó értelmében "civiles" játéka is sokat tesz azért, hogy működhessen a film. De ezzel együtt is paradox helyzet áll elő: mivel a film magáról a történetről nem mond el eleget, így az nem áll össze eléggé, inkább a metaforikus, leginkább képekre épülő szint viszi a prímet – csakhogy az viszont korántsem áll elég erős lábakon anélkül, hogy egy minden értelemben erős történetre támaszkodhatna. A Liliom ösvény t jobb szintjeire bontva boncolgatni, mint amilyen megnézni.
A legsúlyosabb horrort nem a filmekben, hanem a gyerekkorban érdemes keresni, annál úgysem kell félelmetesebb élményanyag. Így válik rémtörténetté Fliegauf Bence új filmje egy nagymama nehéz hagyatékáról, amely talán összeroppantja a lányt és az unokát is. MOZI Liliom ösvény színes, magyar játékfilm, 91 perc, 2016 írta és rendezte: Fliegauf Bence fényképezte: Lovasi Zoltán vágó: Budai Balázszene: Fliegauf Bence producer: Fliegauf Bence, Mesterházy Ernő szereplők: Stefanovics Angéla, Sótonyi Bálint, Székely B. Miklós, Gindert Mária, Balogh Maja, Somkúti Bence forgalmazza: Big Bang Media megjelenés dátuma: 2016. május 19. Ha van szerzői filmrendező, akinek lehetetlen lenne meghatározni a stílusát, az Fliegauf Bence: ő még soha nem csinált két hasonló filmet. Egy filmnovellákból álló kvázi-dogmafilm ( Rengeteg), egy kivételesen hosszú és lassú snittekből álló dráma ( Dealer), egy néhány statikus beállításból összeálló kísérleti film ( Tejút), egy hollywoodias, "klasszikus" sci-fi ( Womb) és egy dokumentarista szociotanulmány ( Csak a szél) után a Liliom ösvény minden eddiginél nehezebben megfogható, semmilyen skatulyába be nem illeszthető, a formai kísérletezést "hagyományos" elemekkel vegyítő hibrid lett.
A házasságból kilépő anya és fia történetét elmesélő film rendezőjét és a főszereplőt, Stefanovics Angélát faggattuk Berlinben a film fogadtatásáról, és arról, miért nem kell feltétlen filmet rendezni a menekültválságról. 2016. január. 19. 12:05 A Berlinalén mutatják be Fliegauf Bence új filmjét A Liliom ösvény azon a berlini filmfesztiválon mutatkozik be februárban, ahol a rendező korábban a Csak a szél című filmjével aratott nagy sikert.
Csillagokból születnek az élőlények, füst borítja a képernyőt, az éjszakai tetőtéri párbeszéd a fennen világító holddal lélekemelő pillanat, az ilyen epizódok révén állítható, Fliegauf valóságos tündérmesét jegyez. Nem tűnt el a korábbi művein végigvonuló atmoszféra sem: csakúgy, mint a Dealer ben vagy a Csak a szél ben, újfent élet és halál között táncolunk, meditatív-merengő hangulata szinte tökéletesen kommunikálja a film témáit tragédiáról, majd újrakezdésről. Ezt sugallják a Liliom ösvény ben felbukkanó színek (gyakoriak a zöldben játszó természetsnittek vagy a feketébe, szürkébe burkolt emlékfoszlányok az elhunyt nagymamáról) is, amelyek szintén remekül nyomatékosítják a film keserédes hangvételét. Festői szépségű vágóképek áramlanak csónakázásról, parki együttlétről, mi több, Fliegauf meséje annyira költői regiszteren játszik, hogy még a nagymama halálát örökítő sötét látomás is kiválóan beleágyazódik a mű szövetébe. Sőt, a Liliom ösvény káprázatos vizualitását a képminőség ugyancsak erősíti: szemcsés home video felvételek (melyeket maga a direktor rögzített) követnek álomszerűen színekben ragyogó snitteket – Lovasi Zoltán operatőr hibátlan munkát végez.
Igaz, a Fliegauf Bencétől megszokott remek színészválasztás miatt még a kissé unalmas, önismétlő, szájbarágósan mesélős jelenetek sem bántóan rosszak, sőt. Stefanovics Angéla jelenléte nagyon erős, egyszerre gyermeki és megtört arca tökéletesen alkalmas ennek a "szülőkomplexusos", helyét kereső karakternek a megformálására. Sótonyi Bálint, a kisfiút alakító gyermekszínész hasonlóan magával ragadó. A Liliom ösvény nem Fliegauf Benedek eddigi legjobb műve, de minden szempontból érdekes és egyedi munka. Nem könnyű befogadni, de kitartásunkért elgondolkodtató filmélmény a jutalmunk. Pontszám: 8/10 Liliom ösvény Színes, magyar dráma, 91 perc, 2015 Rendező: Fliegauf Benedek Operatőr: Lovasi Zoltán Szereplő(k): Rebeka (Stefanovics Angéla), Dani (Sótonyi Bálint), Rebeka apja (Székely B. Miklós), Rebeka édesanyja (Gindert Mária) Bemutató: 2016. május 16. (Forgalmazó: Big Bang Media Kft. ) 16 éven aluliak számára nem ajánlott
Series Filmvetítés, előadás és beszélgetés a Magyar Filmtörténeti Kutatócsoport (ELTE) és a Metropolis folyóirat szervezésében, minden hónapban az Urániában. Filmekről mindenkinek, akiket komolyan érdekel. Mi komolyan gondoljuk! A következő alkalommal, június 7-én 18 órakor Fliegauf Bence Liliom ösvény (16) című filmje lesz a filmklub témája. Részletek honlapunkon: A Liliom ösvény egy anya és kisfia utazását kíséri végig egy mesékkel, emlékekkel és belső démonokkal övezett úton. Rebeka a képzeletbeli világán át tárja fel saját és elhunyt édesanyjához kötődő múltjának részleteit Dani előtt, aki a meséken keresztül szembesül az élet és halál legfontosabb kérdéseivel. Liliom ösvény dvd release 1kw hány forint 2017 pdf Liliom ösvény dvd film Opel astra j kormány átmérő Ciprus utca kiadó lakás Liliom ösvény – Filmek Állás budapest Liliom ösvény dvd download Creative Cloud az oktatásban | Oktatási intézmények Linkek: IMDb Mozipremier: 2016. május 19. Liliom ösvény (2016) előzetes Hasonló filmek Ehhez a cikkhez: Liliom ösvény jelenleg nincsennek további képek.
A gyerek számára a sztori pedig világteremtő erő: előbb létrejön egy félelmetes mesevilág, miközben – az épp most haldokló nagymama és az ő hagyatéka után kutatva – ez a fikció a gyerek számára összeér a valósággal. És Fliegauf mindezt a vásznon is leképezi. Ahogy a mesemondásnak is háromféle hatása van, úgy a film képei is háromféle módon születnek meg. Az egyik a "szokásos", a jelen, az anya és fia hétköznapjai, amelyekben elhangzik a történet. A másik formanyelv a gyerek mint a szocializációjának állomásait éppen végigjáró lény számára megszülető világ képei: ezek roncsolt, kézi kamerás felvételek, amelyek hol a még gondtalan és minden negatív hatástól mentes eddigi évekről szólnak az anyaméh biztonságától kezdve a még boldogan együtt élő szülők életén át egészen a mese hatására leképeződő, új, "felnőtt" – azaz a külvilág árnyaitól már megfertőzött – univerzum számtalan képéig. A gyerek megpróbálja ugyanis megépíteni legóból és más tárgyakból azt, amit hall - ezzel metaforikusan interiorizálva mindazt.