E két munkajogi intézmény elnevezése hasonló, tartalmilag azonban semmi közük egymáshoz. A gyakorlatban ezért nem szabad szinonimaként, vagy egymást feltételező fogalmakként kezelni őket – írja az. A készenléti jellegű munkakör lényege, hogy a feladatok sajátos jellege folytán ebben a munkakörben az általános teljes munkaidőnél, napi nyolc óránál több, akár napi 12 órás munkaidő teljesítésére is szerződhet a munkavállaló. Ezt nevezzük hosszabb teljes munkaidőnek. Ennek az a jelentősége, hogy a munkavállaló ilyenkor hiába dolgozik többet napi nyolc óránál, neki ez a teljes munkaideje, tehát hosszabb ideig kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie, ugyanazért a fizetésért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Például, ha a felek minimálbérben állapodnak meg, akkor ezért hosszabb teljes munkaidő esetén nem napi nyolc, hanem akár napi 12 órát kell dolgozni. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy mely munkakörök minősíthetőek készenléti jellegűnek. A törvény ennek két esetét ismeri.
A gyakorlatban készenlét elrendelésére szokott sor kerülni pl. karbantartók, tűzoltók esetében. Készenlétet követően a munkavállalónak nem kell kötelezően pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló annak tartama alatt ténylegesen nem végzett munkát [Mt. 104. § (5) bekezdés]. A munkavállalónak beosztott készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában kell figyelembe venni [Mt. 112. § (1) bekezdés]. Mindemellett a munkavállaló számára készenlét heti pihenőnapja, illetve heti pihenőideje tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal osztható be [Mt. § (2) bekezdés]. A készenlét elrendelését egyes munkavállalói csoportok esetében kizárja a törvény (várandós és három évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák, három évesnél fiatalabb gyermeküket egyedül nevelő szülők, egészségkárosító kockázat fennállása mellett dolgozók), a jogszabály azonban nem zárja ki, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakörében a fenti körülmények fennállása esetén is tovább foglalkoztatásra kerüljön.
A munkavállalónak munkaidejére (12 órára) a rendes bére jár. A munkaközi szünet munkaidőnek minősül, melyre munkabér jár. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A munkavállaló részére ugyanúgy heti 2 pihenőnap jár, mint nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatóak, azonban ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló részére 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A készenlét egy olyan időszak, amelynek során a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül, egy általa választott helyen áll a munkáltató rendelkezésére. Ez megvalósul pl. egy informatikus esetében, aki a munkaidő végét követően hazamegy és igény szerint otthonról dolgozik. A készenlét ideje alatt a munkavállaló köteles munkavégzés céljából rendelkezésre állni, munkaképes állapotát köteles megőrizni. A készenlét lényege tehát a rendelkezésre állási kötelezettség, amely szükség szerint járhat együtt konkrét munkavégzéssel.
A munkavállaló munkaköre valójában készenléti jellegűnek minősül, mert a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Kötelesek lettünk volna megállapodni vele a hosszabb teljes napi munkaidőben - például tíz vagy tizenkét órában? Ha igen, kell-e módosítani a munkaszerződését ennek érdekében? Részlet a válaszából: […].. szerint a készenléti jellegű munkakör egyik esete az, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére [Mt. 91. § a) pont]. Mivel... […] 3. cikk / 48 Készenléti jellegű munkakör - napi kilencórás részmunkaidőben Kérdés: Készenléti jellegű munkakör ben van-e mód napi 9 órás részmunkaidőben foglalkoztatni telepőrt, és a minimálbér, 161 000 Ft arányos részében, azaz 120 750 Ft alapbérben megállapodni? A munkaidőkeret 6 havi, és rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva úgy, hogy egy nap munkavégzést követően 2 nap pihenőnap következik.
110. § (6) bekezdés]. Fontos megjegyezni, hogy a két fogalom teljes mértékben független egymástól, nem attól minősül készenléti jellegűnek egy adott munkakör, hogy az azt ellátó munkavállaló számára készenlétet rendel el a munkáltató, illetve nem csupán akkor rendelhető el a munkavállaló számára készenlét, ha munkaköre készenléti jellegű. A két fogalom sajátosságai nem kapcsolódnak egymáshoz automatikusan, sőt, a gyakorlatban ritkán jellemzi egy munkavállaló munkáját mindkét kategória. Készenléti jellegű munkakörről a törvény kimerítő felsorolása alapján akkor beszélhetünk, ha az adott munkakört ellátó munkavállaló feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy akkor, ha a munkavégzés – különösen, de nem kizárólag a munkakör sajátosságaira, a munkavégzés feltételeire tekintettel a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár [Mt. 91.
chevron_right Munkáltatói tévedések: nem ugyanaz a készenlét és a készenléti munkakör hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 04. 01., 12:49 Frissítve: 2021. 01., 10:22 A hétköznapi használatban gyakran keveredik egymással a készenlét és a készenléti jellegű munkakör. Cikkünkben tisztázzuk, mi a kettő közötti különbség munkajogi és bérezési szempontból. Míg készenlét alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül áll a munkáltató rendelkezésére, egy általa választott helyen, addig a munkakör akkor készenléti jellegű, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
Szakértő: Dr. Tihanyi Tamás, munkajogi szakjogász, Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft. #munkajog #keszenlet #keszenletijellegumunka #ber #munkavallalo #berpotlek
Fotó: HuHa A Magyar Közút Nonprofit Zrt. évente egy kisebb megyeszékhely kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű, illegálisan kidobott szemetet gyűjt össze az országos közutak mentén. Az illegális út menti szemét összegyűjtése és biztonságos lerakókba szállítása a közútkezelőnek – és így az adófizetőknek is – évente mintegy 1-1, 5 milliárd forintjába kerül. Ebből a pénzből 15-20 kilométer mellékúthálózatot újíthatnának fel, vagy más olyan üzemeltetési feladatot tudnának ellátni, ami fontosabb lenne. Autósvilág - Magyar Közút dolgozói – Vigyázzunk rájuk az utakon. A közútkezelő amellett, hogy átlagosan évi 10 ezer tonna szabálytalanul kihelyezett hulladékot gyűjt össze az utak mellől, rendszeresen csatlakozik az illegális hulladéklerakás elleni küzdelemhez. Ezen a héten a Kormány Tisztítsuk meg az országot! programjához csatlakozva a Magyar Közút 94 üzemmérnökségének dolgozói az illegális hulladékhalmok megszüntetésére fókuszáltak. A pápai mérnökség munkatársai 360 kilométer hosszú közutat kezelnek, az elmúlt napokban ezeket járták végig és tisztították meg a szeméttől.
Európában összesen kilenc ilyen készlet létezik, ebből öt a Magyar Közút tulajdonában van, melyek az M0-s autóúton és az M1-es autópályán… Önműködő terelőrendszerrel a biztonságért Újabb szintre emeli a Magyar Közút az úton dolgozók biztonságát az úgynevezett "drop and pick" előjelző készletekkel, amely egy önlerakó rendszerű, változtatható jelzésképű táblával működő terelőrendszer. Európában összesen kilenc ilyen készlet létezik, ebből öt a Magyar Közút tulajdonában van, melyek az M0-s autóúton és az M1-es autópályán… Önműködő terelőrendszerrel növeli a Közút dolgozói biztonságát Újabb szintre emeli a Magyar Közút az úton dolgozók biztonságát az úgynevezett "drop and pick" előjelző készletekkel, mely egy önlerakó rendszerű, változtatható jelzésképű táblával működő terelőrendszer. Európában összesen kilenc ilyen készlet létezik, ebből öt a Magyar Közút tulajdonában van, melyek az M0-s autóúton és az M1-es autópályán…
Egy személyautó a leállósávon dolgozó munkagépébe rohant, majd összeütközött egy másik gépkocsival is. Az ötödik baleset az M1-es autópályán, a Hegyeshalom felé vezető oldalon történt, ahol a közúton dolgozókat és a munkagépet biztosító ütközési energiaelnyelő berendezésnek ütközött egy személygépkocsi sofőrje.
Kezdőlap Népszerű álláskeresések További lehetőségek megjelenítése Betöltés... Találatok 1 – 1 / 1 1 / 1 oldal Magyar Kzt Karrier 1 / 1 oldal