A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le Mohács környékén a II. Lajos király vezette Magyar Királyság és az I. Szulejmán szultán vezette Oszmán Birodalom hadai között. A csata elsöprő oszmán győzelemmel zárult, emiatt a későbbi történetírásunk úgy emlegette, mint "nemzeti nagylétünk nagy temetőjét". A magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett ütközete. A vereség okai és jelentősége a mai napig éles viták tárgya. Egyesek szerint a vereség okai a széthúzó magyar nemesség és Szapolyai János, a későbbi I. János király szándékos késlekedése, míg mások szerint azon körülmények között az akkori világ legmodernebb és legfelszereltebb haderejével rendelkező Oszmán Birodalommal szemben nem lett volna esélye a győzelemre egyetlen európa i államalakulatnak, így Magyarország nak sem. Európai folyamatok Amerika 1492-es felfedezése után az európa i kereskedelem súlypontja a Földközi-tengerről fokozatosan az Atlanti-óceánra helyeződött át. Az Újvilágból beáramló hatalmas nemesfémmennyiség a magyarország i arany- és ezüstbányák jelentőségét csökkentette.
Briliáns szultán I. Szulejmánt a török birodalom legnagyobb uralkodójaként tartják számon, Mohács után nyugaton elfoglalta Budát, és Bécsig nyomult, keleten Mezopotámiát és Bagdadot. A Szulejmán című tévésorozat is róla készült. II. Lajos holttestének megtalálása Székely Bertalan festményén / Fotó: Archiv Rejtélyes királyhalál II. Lajos király a legendák szerint menekülve a Csele-patakba esve fulladt meg – bár ezt máig sokan vitatják. Az tény: 28 báró, 7 főpap, a megyés ispánok többsége életét vesztette a csatában. Ezzel az államvezetés legfelső és középszintje gyakorlatilag kihalt. Így került előtérbe Szapolyai. Minden évben ünnepelték A törökök számára szerencse- és ünnepnap lett augusztus 29., hiszen ezen a napon vették be 1521-ben Nándorfehérvárt, majd 1526-ban Mohácsnál elsöprő sikert arattak. Hadjárataik során minden évben megemlékeztek erre a napra. mohácsi csata mohácsi vész
Joó István javaslatára hozták létre a Kozmikus Geodéziai Albizottságot, melynek 1969 és 1980 között első elnöke. Joó István a Nemzetközi Geodéziai Szövetség Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke volt több cikluson keresztül. 1975 és 1990 között tagja az American Geophysical Unionnak. Oktatói tevékenysége [ szerkesztés] 1965-ben csatlakozott a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karán ( 1972 -ig Felsőfokú Földmérési Technikum [3]) folyó oktatói munkába, ahol a felsőgeodéziáról tartott előadást. A tananyagot folyamatosan fejlesztette. Munkahelyi terhei ellenére az előadásait mindig megtartotta. Index - Mindeközben - A vakvezető kutyák is home office-ban gyakorolnak. 1986-tól a Soproni Egyetemre egyetemi tanárrá nevezték ki és a székesfehérvári GEO [4] vezetésével is megbízták. A Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karának 1994 -ig két cikluson keresztül vezetője és 1996-ig egyidejűleg a Geodéziai Tanszék vezetője is. Halála [ szerkesztés] Joó István 2007. augusztus 5 -én hunyt el váratlanul, sírja Székesfehérvárott, a Béla úti köztemetőben lett elhelyezve.
2022. 02. 14. 20:46 Áder János: külön siker, hogy a cégek itt tárgyalhattak a fél világgal A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó gazdasági hasznáról beszélgetett a köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának legújabb adásában. 2021. 09. 03. 17:55 Planet Budapest: a MÁV monstrumai hirdetik a grandiózus rendezvényt Fenntarthatóság témakörben még soha nem volt ilyen nagyságrendű rendezvény Közép-Európában, mint a Planet Budapest 2021 - Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó - hangsúlyozta Joó István, a rendezvény lebonyolításáért felelős kormánybiztos pénteken Budapesten a Keleti Pályaudvaron, ahol a MÁV a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM) együttműködve bemutatta a világesemény népszerűsítésére felmatricázott TAURUS mozdonyt.
Neve mindannyiszor el fog hangozni a jövőben, ahányszor csak Magyarország egységes vetületének, egységes térképrendszerének bevezetéséről beszélünk; valahányszor a hazai asztrogeodézia elindulását; vagy az állami földmérési kutatóbázis létrejöttét említjük. Őrizni fogja a nevét a rengeteg általa jegyzett publikáció is: könyvek, jegyzetek, disszertációk, térképművek, tanulmányok és kiadványok. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen jelentős személyiségnek és egy ilyen jelentős pályának miért van szüksége kőből-bronzból készült emléktáblára. Nincs neki. Nekünk van rá szükségünk, nekünk fontos, hogy kifejezzük általa nagyrabecsülésünket, tiszteletünket, hogy legyen egy tárgy, ami kézzel foghatóan őrzi emlékét, amire rámutathatunk, ha a felnövő nemzedékeknek mesélünk róla - akkor is, ha ő, aki földön, égen egyaránt jól tájékozódott, már a csillagok közt talált lakhelyet. A tábla hirdeti a műszaki tudományok fontosságát, nélkülözhetetlenségét; és bármely ránéző egyházashollósi fiatalt biztosíthatja, hogy a legkisebb faluból elindulva is lehet teljes életet élni, és fontos beosztásokban helytállni.