A közgyűlési határozat nyomán az MTA Elnöksége arról döntött, hogy a 2021‑2022. évi jótékonysági gyűjtésre beérkező felajánlásokat a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) számára juttatja el. Az indokolás szerint a COVID-19 embert próbáló kihívás elé állította az egész magyar társadalmat, de a legnagyobb teher talán az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárult. Az egészségügyi szakdolgozók munkája alapvető fontosságú, áldozatos és felelősségteljes tevékenységük nélkül egyetlen kórház vagy szociális gondozó intézmény sem működhetne. A MESZK a koronavírus-járvány ideje alatt kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó egészségügyi szakdolgozók közül összesen 210 egészségügyi szakdolgozót (10-10 főt a megyei szervezetekből és 20 főt a budapesti területi szervezetből) javasolt szakmai kitüntetésre és ezzel együtt az MTA jótékonysági gyűjtéséből és az MTA saját felajánlásából származó adományok átvételére.
A koronavírus okozta veszteségek enyhítése és az egészségügyben dolgozók támogatása – e két cél érdekében kezdeményezett gyűjtést 2021-ben az MTA 194. közgyűlése. A beérkezett egyéni felajánlások alapján összegyűlt több mint 12 millió, az MTA hozzájárulásával együtt 20 millió forintot az MTA Elnökségének határozata alapján a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara kapta. A jótékonysági gyűjtést az MTA Székházában rendezett ünnepség zárta, ahol több mint 200 egészségügyi szakdolgozó munkáját díjazták. Az MTA 186. közgyűlése még 2015-ben döntött arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia – társadalmi felelősségvállalása részeként – lehetőséget teremt az akadémikusok, illetve az MTA köztestületének minden tagja számára, hogy jövedelmük egy általuk meghatározott részét jótékonysági célra ajánlják fel. A beérkezett adományokat az MTA számláján elkülönítve tartják nyilván, a felhasználás célját minden évben a közgyűlés határozza meg a következő rendes közgyűlésig tartó időszakra. Ennek nyomán az MTA 194. közgyűlése 2021. tavaszán határozatot fogadott el arról, hogy a 2022. évi májusi közgyűlésig a gyűjtés célja a koronavírus okozta veszteségek enyhítése és az egészségügyben dolgozók támogatása legyen.
Balogh Zoltán szerint ezek olyan rendelkezések, amikor nem szakképesítések alapján határozzák meg a dolgozók létszámát, tehát ez egy puha intézkedés. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az ellátás biztonságossága érdekében az lenne fontos, hogy a szakképzett szakdolgozók ott legyenek a szükséges pontokon. Magyarország nagyon rosszul teljesít a halálozási mutatók terén, erre a szakértő azt mondta, hogy nagyon sok tényezőn múlik a halandóság. Nemzetközi ápolásszakmai szervezetek kérik, hogy csak a megfelelő létszámmal lehessen teljesíteni az ellátást, Azokban az országokban, ahol nincs meg ez a kellő létszám, ott rosszabbak lesznek a halálozási mutatók. Tragikus a helyzet Balogh Zoltán úgy látja, a magyar ápolói-orvoslétszám arány még rosszabbá vált a járványhelyzet miatt, ám még ezzel együtt is jobban aggódik a kamara elnöke azokért az ellátásformákért – például az otthoni szakápolás, az alapellátás vagy a krónikus betegellátás –, ahol egyenesen tragikussá vált a helyzet. Azért is növekszik a halálozási ráta Magyarországon, mert sok krónikus betegcsoportnak az ellátása gondot okoz, pedig a szakdolgozóknak nagy szerepe lehetett volna, ha vannak – összegezte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Az elismeréseket Erdei Anna, az MTA főtitkára és Balogh Zoltán, a MESZK elnöke adta át a díjazottaknak. Köszöntőjében Erdei Anna azt mondta, hogy az ünnepségen az Akadémia 18 ezer köztestületi tagja, vagyis lényegében az egész magyar tudós közösség fejezheti ki elismerését, nagyrabecsülését és háláját a magyar egészségügyi szakdolgozóknak a pandémia során tanúsított helytállásukért. Hozzátette, hogy a járvány nehéz hónapjai alatt a gyógyítók és a kutatók egyedülálló módon találtak egymásra. Páratlan gyorsasággal kerültek életmentő tudományos felfedezések a laboratóriumokból a rendelőkbe és a betegágyakhoz. A képgaléria az MTA Székházában tartott ünnepségről ide kattintva nézhető meg A cikk az eseményről az oldalán itt érhető el Fotó: / Szigeti Tamás
A műtéti asszisztencián kívül a sürgősségi ellátásban és a képalkotói diagnosztikában vannak jelentős gondok. 180 ezer dolgozó viszi hátán az egészségügyet, és közülük a legtöbben a szakdolgozók hagyták el a rendszert – húzta alá az elnök. Pótlásuk erősen kétséges szerinte, mert amíg a járvány előtt tízből 8–9 nyugdíj előtt álló szakdolgozó kérte a továbbfoglalkoztatását, addig most csak egy-kettő kéri közülük. Hogy hány dolgozó maradt a rendszerben, a Covid utáni visszarendeződéskor lehet majd pontosabban látni. Elképzelhetőnek tartják, hogy lesznek olyan osztályok, amiket nem tudnak újranyitni a visszarendeződés után, mert nem lesz elég egészségügyi dolgozó – sem orvos, sem szakdolgozó. Kik az egészségügyi szakdolgozók? Egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők, akiknek nem orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus végzettsége van. Szakdolgozók például az ápolók, az asszisztensek, a műtősök és a beteghordók. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Nem csoda, hogy hihetetlen rossz lelki állapotba kerültek a szakdolgozók, és erre számokat is hozott a MESZK területi elnöke. A szakdolgozói kamara 2001-es felmérése szerint a dolgozók 35 százaléka érezte kiégettnek magát, 2021-ben már 69, 9 százalék. A súlyos, krízis szintű kiégettség 2001-ben a szakdolgozók 17 százalékára volt jellemző, 2021-ben 46, 7 százalékára. Irinyi Tamás szerint vétek, hogy ilyen állapotban kell dolgozniuk, és így nem is lehetne betegágy mellé rendelni őket. A felmérésben megkérdezték azt is, mi okozza a legnagyobb stresszt. A legtöbben a szolgálati jogviszony okozta bizonytalanságot említették, második legnagyobb stresszforrásként pedig a járványt jelölték meg a legtöbben. Irinyi Tamás ezért is tartja hibának a törvény járvány alatti érvénybe léptetését, amivel úgy gondolja, ezzel még egyet belerúgtak a szakdolgozókba. Azt, hogy óriási problémák lesznek a szakdolgozók csökkenő létszámából, már húsz évvel ezelőtt megjósolta Irinyi Tamás. A 80-as években és a 90-es évek elején évente még 6–7 ezer ápoló végzett, most évi 300, de volt olyan év, hogy száz alatt maradt a végzett szakdolgozók száma.
"Az esetszámok növekedése időről időre nagy terhet rótt az ellátórendszerre. Az ellátást nehezítették a későn és nem konzekvensen érkező intézkedések, protokollok, valamint az adatok nyilvánosságának hiánya. Ugyanígy aránytalan terhet rótt az elöregedő háziorvosi/alapellátó rendszerre is a járványügyi feladatok teljesítése. Mindez a magánellátás szerepének erőteljes növekedését hozta magával. " Az egészségügyi ellátórendszer működőképességének megőrzése, az ellátás minőségének és biztonságának javítása érdekében álláspontjuk szerint elengedhetetlenek az alábbi lépések: A szakdolgozók bérének érdemi emelése az orvosok béréhez arányaiban illeszkedő módon. Ez növeli a szakdolgozók társadalmi megbecsülését és biztosítja az utánpótlást. Kiszámítható jövőkép az egészségügy minden dolgozója számára, ehhez szakdolgozói életpályamodell bevezetése. A járványkezelés eddigi gyakorlatának szakmai szervezeteket bevonó elemzése. Fontos az őszinte, szembenéző és nyilvános elemzés a hibák feltárása, és jövőbeni elkerülése érdekében.
Egy hónappal az építési munkálatok befejeződése után hivatalosan is átadták a tokiói Olimpiai Stadiont. "Ez az aréna beilleszkedik a környezetbe és a természetbe is" - hangsúlyozta a vasárnapi ünnepségen Abe Sinzo miniszterelnök, míg Koike Juriko, a főváros kormányzója a zöld elemeket emelte ki, mivel a létesítményben sok virág, bokor és fa található. Impozáns lett, az biztos Forrás: AFP/Behrouz Mehri Az 1, 25 milliárd dolláros (380 milliárd forint) stadionban – melyet 2016 decemberében kezdtek el építeni – újévkor kerül sor az első sporteseményre, amikor a labdarúgó Japán Kupa döntőjét rendezik meg benne. A 60 ezer fő befogadására képes aréna az 1964-es Olimpiai Stadion helyén épült, itt tartják majd a nyitó- és a záróünnepséget, az atlétikai versenyeket, valamint a futballtorna néhány mérkőzését. Az olimpia után az épületet 68 ezer férőhelyesre bővítik. Tokiói olimpiai station météo. A jövő nyári ötkarikás játékokra július 24. és augusztus 9. között kerül sor a japán fővárosban. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
A bevonulók sorát a hagyomány szerint Görögország indította, majd jött a menekültek csapata. A mieink a japán ABC szerinti 143. helyen érkeztek. A zászlót a magyar rekorderként hetedik olimpiáján szereplő vívó, Mohamed Aida, valamint a négyszeres olimpiai ezüstérmes úszó, az olimpia után visszavonuló Cseh László vitték. A felvonulók között cselgáncsozókat, női kézilabdázókat, női vízilabdásokat láthattunk, de a teniszező Fucsovics Márton is feltűnt, miközben a kamera a tapsoló Gyurta Dánielt, a NOB sportolói bizottságának tagját mutatta. A NOB tájékoztatása szerint mintegy 6000 sportoló és sportvezető, 900 meghívott vendég, valamint 3500 újságíró és tévés vett részt a megnyitón, bár az is igaz, hogy előbbiek közül sokan nem maradtak a küzdőtéren, hanem miután megtették a kötelező félkörüket, elhagyták a stadiont. Még idén megnyitják a tokiói olimpia központi stadionját | M4 Sport. A végén jött az amerikaiak és a franciák nagyobb számú küldöttsége, majd utolsóként a házigazda Japán, amely nagy tapsot kapott a jelenlévőktől. Oszaka Naomi a lánggal (Fotó: Getty Images) OSZAKA NAOMI GYÚJTOTTA MEG A LÁNGOT "Gyorsabban, magasabbra, erősebben – együtt": idézték fel az olimpiai mozgalom közelmúltban kibővített jelszavát.
Ha elkötelezett sportrajongóként minden nap hajnalban kelsz, hogy szurkolj a legjobb magyar és nemzetközi versenyzőknek, az elmúlt másfél hétben bizonyára könnyedén felismered már a tokiói helyszíneket. Amennyiben viszont inkább a verseny, mint az aréna, stadion érdekelt, íme: az idei olimpia helyszínei. Az idei ötkarikás játékokat összesen 42 helyszínen vezénylik le, melyek nagy része két nagyobb zónában található. Tokió, mint már rutinos olimpiarendező város, természetesen kihasználta a régebbi, 1964-es játékokra és korábbi világversenyekre épült helyszínek nagy részét is, ezek az úgynevezett Örökségi Zónában találhatóak (persze itt is épült új létesítmény). Az újabb helyszínek többnyire a Tokiói-öböl zónájában kaptak helyet, ahogyan az újságírók, közvetítők is; a két nagy zóna pedig az olimpiai falut fogja közre. Magyar Olimpiai Bizottság - Tokió 2020: Vita a stadion körül. Tudatos tervezés eredménye, hogy a két zóna térképre rajzolt, egymáshoz képest vett elhelyezkedése fektetett nyolcast, vagyis a végtelen jelét mutatja. Összesen nyolc új helyszín épült a mostani versenyekre.