Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17. napját. A pártok honlapjait szemléztük. "Meggyőződésünk, hogy a szegénység ellen Magyarországon a családok terheinek csökkentésével, segély helyett munka biztosításával, a bérek és a nyugdíjak megőrzésével lehet küzdeni. Az elmúlt három év intézkedéseit tekintve hazánk ezeken a területeken egyértelműen jobban teljesít" – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella. A Fidesz szóvivője emlékeztetett, a kormány az elmúlt három év folyamán csökkentette a családok adóterheit és a rezsiköltségeket. Hozzátette, 2011-től lépett életbe a családi adórendszer, Európa egyik legalacsonyabb, 16 százalékos adókulcsával, amely közel egymillió gyermeket nevelő család számára hozott érdemi jövedelemnövekedést. 180 milliárd forint maradt így a gyermeket nevelő családok zsebében. A szegénység elleni küzdelem világnapja 2021. Mesterházy Attila az MSZP elnöke szerint "Október 17-e a szegénységellenes küzdelem világnapja. Sajnos Magyarországon ez a nap ma különös aktualitással bír.
A szegények iránti szeretet teszi az egyházat katolikussá, vagyis egyetemessé. " "A szegények nem függeléket jelentenek, hanem teológiai kiindulási pontot" az egyház megújulásához – ezt hangsúlyozta a II. vatikáni zsinat, és ezt emeli ki Ferenc pápa is, amikor azt mondja, egy "szegény és szegényekért élő egyházat" szeretne – tette hozzá a bolognai érsek. Október 17. – A szegénység elleni küzdelem világnapja | Obuda.hu. A konferencián a peremvidékeken, a rászorultak között szolgáló katolikus szervezetek tagjai arról tettek tanúságot, mit jelent számukra az az egyház, amely engedi, hogy a szegények tanítsák, neveljék. Előadások hangzottak el az irgalmasság evangéliumáról, Ferenc pápa egyházáról. Délután a résztvevők az Evangelii gaudium és a Laudato si' pápai dokumentumok által felvetett kérdésekről, kihívásokról beszélgettek. Forrás:; Fotó:; Magyar Kurír (tzs)
Az adatok értékén túl azok frissessége is árulkodó lehet. Egy állam gyermekszegénység elleni elkötelezettsége megmutatkozik abban is, hogy mekkora figyelmet szentel arra, hogy hogyan változik a gyermekek helyzete. A naprakész adatok hiánya pedig komoly következményekkel járhat. A gyermekszegénység és depriváció rendszeres monitorozása többféle okból is fontos. A szegénység ellen való küzdelem világnapja - SuliHáló.hu. A kormányzat számára lehetővé teszik a tapasztalaton alapuló politika kialakítását, a politikai döntések alátámasztását, értékelését, és a közpénzek hatékonyabb felhasználását eredményezik. A társadalom és a civil szféra számára pedig biztosítja a kormányzattal szembeni elszámoltathatóságot, és hatékonyabb jog- és érdekérvényesítésre ad lehetőséget. A naprakész és pontos információ megléte tehát egyaránt elengedhetetlen a politikai döntésekhez és a közvélemény megnyeréséhez is. Annak érdekében, hogy a lehető legjobb élményt nyújtsuk neked, sütiket használunk weboldalunkon. A sütikkel kapcsolatos beállításaidat a későbbiekben bármikor módosíthatod.
Idézet (thunderbird @ 2012. 05. 08. 17:48) Én amerikaiaktól is nem egyszer hallottam már a yest, britektől meg annál is többször a yeaht. A yeah kábé olyan, mint nálunk az aha, kicsit komolytalanabb, és ezt nemzettől függetlenül mindenki használja nem formális szituációkban. Szerintem. A Yeah nem egyelő a yes-szel. A Yeah oké, a yes igen, de szerintem manapság oly mindegy, mert mindkettőt megértik. Nézzetek meg egy Rupert Grint interjút. Egyfolytában annyit hallasz, hogy 'Yeah. That's good.. yeah'. Hogy magához a topikhoz is hozzászóljak, amióta szlengesedik a brit és amcsi angol is, nehéz meghúzni a vonalat. Én sokáig abban a tudatban éltem, hogy a pissed off mérgeset jelent az amcsiknál is, míg kiderült, hogy brit angol nyelven pissed off részeget jelent. A két angol közt ha úgy vesszük, sok a különbség de könnyen meg lehet különböztetni a kettőt. Nekem személyszerint az amerikai angol nem tetszik, mert igénytelen és lerövidít sok mindent, a whaddaya think eredetileg szlenges formájából hétköznapi szófordulatba megy át, a falat tudom kaparni tőle.
A kezdetek óta amerikai angolt tanulok a saját módszeremmel, mellyel a következőket értem el: 90%-os felsőfokú nyelvvizsga 1 év alatt: Nulláról 1 év alatt tettem közel 90%-os felsőfokú nyelvvizsgát Meglepődött emberek mindenhol: Az egyetemen például az első angol nyelvű órán a nemzetközi dékán kikerekedett szemmel dicsére a kiejtésem, de ez csak egy eset volt a sok közül. Amerikai munkavállalás, nem is akárhogy: Az amerikai nyári munkámhoz az állásinterjún 9/9-es értékelést kaptam, míg az anglisztikát tanuló kollégák 5-6 pontot értek el, ennek köszönhetően kiemelt pozícióban dolgozhattam. Nemzetközi értékesítői prémium állás: Nemzetközi (angol nyelvű) értékesítői (az átlag diákmunkák fizetésének kétszeresét kínáló) pályázaton több 100 jelentkezőből én voltam az egyik, aki a 2 nyitott pozícióra bekerült Folyamatos elismerés: Nemzetközi tudományos versenyen és az egyetemi mesterszintű felvételin is az értékelő bizottság megkérdezte, hogyan tanultam így meg angolul. Szinte bármit megértek: Gond nélkül olvasok bármilyen témában angolul, bármilyen filmet megértek felirat nélkül és egyenrangú félként tudok kommunikálni anyanyelvűekkel, akár akadémiai környezetben is.
Az előző részben már egy globális rálátást kaphattál arról, hogy milyen különbségek vannak a brit és az amerikai angol között, de a részletekbe még nem mentünk bele. Most viszont egy utazásra invitálnálak, hogy megmutassam, milyen fő kiejtésbeli eltérések vannak a brit és az amerikai angol között (de nem a teljesség erejével, mert arról külön könyvet lehetne írni…). Szóval, velem tartasz? De előtte egy hasznos információ: Amikor a brit angolról beszélünk, akkor a standard brit angolt értjük ezalatt, amit hívnak "Queen's English"-nek és "Oxford English"-nek is, de tudd, hogy a teljes UK (Egyesült Királyság) lakosságának csupán nagyon alacsony százaléka beszéli ezt, hiszen a brit angolon belül rengeteg akcentus, dialektus van régióktól függően. Az amerikai angol esetében viszont "general American English"-ről beszélhetünk, azaz egy általános amerikai angolról, amit rengetegen beszélnek, de régióktól függetlenül itt is vannak eltérések és dialektusok is. Nézzük akkor az eltéréseket: 1. A brit angol talán kicsit artikuláltabb, mint az amerikai angol (és itt most nem az egyes akcentusokra gondolok! )
Bizonyos országokban például többen beszélnek brit angolt, de ha az iskolákban amerikai angolt tanítanak, akkor az adott ország piros színű lesz, és fordítva. Érdemes tehát megjegyezni, hogy csak azért, mert egy országot egy bizonyos módon színeznek, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott ország minden angolul beszélője az angol megfelelő változatát beszéli. Voltak kínos országok, amelyek látszólag nem részesültek preferenciában, mint például Kína és Brazília, ezért azt a változatot választottam, amelyet a legtöbbször említettek az ottani emberek. Vannak olyan országok, mint Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Írország, ahol az angol nyelvet anyanyelvi szinten tanítják, és ezért saját változataik vannak, de az iskolákban tanított típus mindegyik országban a brit angolon alapul. Ezenkívül Kanada, Ausztrália és Új-Zéland mind a nemzetközösséghez tartozik, ahol általában a brit angol a szabvány, Írország pedig az EU-hoz tartozik, ahol a brit angol a szabvány.
Jó, jó, Tünde, de mi az, hogy "artikuláltabb "? A z amerikai angol sokszor gyorsabb és a betűk kiejtéskor jobban összeolvadnak, mint a brit angol esetében, más szóval a brit angol kiejtése egy kicsit tagoltabb, persze a "standard" brit angolra gondolok, és nem az egyes akcentusokra (pl. Newcastle-i, Liverpool-i akecentus). Viszont az is igaz, hogy a britek hajlamosak elharapni jobban a szavak végét, főleg amitt, hogy jó pár hangot nem ejtenek ki (pl. 'r' hang szó végén, de néha a 't'-t is lecsalják). Valójában mind a kettő jól érthető egy idő után, csak az egyes kiejtési mintákra rá kell álljon a füled és itt jön képbe a gyakorlás! Minél többet hallgatsz egy-egy kiejtési mintát, annál jobban kezded érteni és a füled is megszokja! Szóval nem győzőm hangsúlyozni a 4 lábú asztal fontosságát az angolban, emlékszel? A négy alapkészséget MINDIG párhuzamosan fejleszd (beszéd, hallott szövegértés, írás, olvasás), ahhoz, hogy stabil angolod legyen! Gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj! Ahhoz, hogy hozzászokj akár a brit, akár az amerikai angol kiejtési mintáihoz, sokat kell hallgatnod, ez a titka.
Ma már inkább a brit angollal beszélek, mert nagyon át lehet venni mind a kettőnek a hanglejtését, kiejtési finomságait és árnyalatait, de ha amerikaiakkal beszélek könnyen átváltok arra a kiejtésre is. A 90-es évek elején, mikor fellendült az iskolákban az angoltanítás, a nyelvtagozatos osztályok tagjai olykor-olykor oly szerencsések voltak, hogy anyanyelvi tanárt kaptak. Egy teljesen kezdő, első osztályos csoporthoz érkezik egy szép napon a tantestületi bizottság, az anyanyelvi angoltanár munkáját ellenőrizendő. Felállnak a kis hetesek jelenteni, s az ellenőrző bizottság bizony már az első szónál sokkot kap. "Today is Monday" mondja ügyesen a hetes, a 'day' szócskát következetesen 'dáj'-nak ejtve. A bizottság tátott szájjal csodálkozik, egymás között pusmognak: "te, emlékszel, hogy honnan jött ez a srác? " "Ausztrál. " "Az ausztrálok így beszélnek? Mi lesz így velünk, hogy küldjük a gyerekeket a kerületi versenyre? " Ma már persze jobban tudatában vagyunk annak, hogy az angolnak sokféle dialektusa van, tudatoasbban tudunk választani.