Szemünk ráadásul anatómiai okokból érzékenyebb a kék fényre, mint az ibolyára, ez szintén növeli az ég látszólagos kékségét. Az égbolt légkör nélkül fekete lenne, csak a Nap és a csillagok fehér fénye látszana. A repülőgép utasai is megfigyelhetik, hogyan változik át emelkedéskor a szóródást létrehozó gázréteg vékonyodásával az ég világoskék színe egy mélykék, fényszegényebb árnyalatba, s ha űrhajósok lennénk, felszállás közben lehetőségünk lenne rá, hogy megfigyeljük, hogyan változik át fokozatosan az ég színe koromfeketé pedig ennek igazán örült volna, Leonardo da Vinci, hiszen egy Alpokban tett kirándulása során már mintegy ötszáz éve megfigyelte, hogy, minél magasabbra ment, annál sötétebb kék lett az égbolt színe. Miért kék az ég a tudomány szerint? - NRGreport. Ezért kék színű a nappali égbolt! A legnagyobb elmék is gondolkodtak ezen! Elsőként Leonardo da Vinci (1452–1519), a híres itáliai reneszánsz polihisztor próbálta megfejteni, hogy miért kék színű az ég. Leonardo 1508-ban, az Alpokban tett hegyvidéki kirándulása során megfigyelte, hogy nagyobb magasságban sötétebb kékre vált az égbolt színe.
A fény valójában emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. (Persze hozzá kell tenni, hogy a hőrézékelésünk is képes elektromágneses sugárzást érzékelni, de most maradjunk a szemünknél. ) A Nap körül az égboltot kéknek látjuk. Minél messzebbre nézünk a Naptól, annál világosabb kéknek tűnik, mert azokban az irányokban több légkört (és ezért több kék fényt) láthatunk. Bármelyik irányba nézünk, láthatjuk a napfényből származó szórt fényt. Attól függően változik az égbolt színe, hogy hol van a Nap és hová nézünk. Miért kék azleg.state. Ha a Nap a horizont alatt van, a fénynek nagy mennyiségű légkörön kell áthaladnia. A kékebb fény minden irányba szétszóródik, míg a vörösebb sugárzás sokkal kevésbé szóródik, vagyis jut el a szemünkbe. Ha valaha is napnyugta után vagy napkelte előtt ülünk egy repülőn, nagyon látványos tud lenni. Az űrhajósok által visszaadott képek alapján, ez a látvány méginkább izgalmas. Napkelte/napnyugta vagy holdkelte/holdnyugta idején a Napból (vagy a Holdból) érkező fénynek hatalmas mennyiségű légkörön kell áthaladnia; minél közelebb van a horizonthoz, annál több légkörön kell áthaladnia a fénynek.
A Nap irányától távolodva egyre több hiányzik a napfény vörös, sárga, zöld komponenséből a Rayleigh-szórás miatt. Ez legjobban felhőtlen égen, páraszegény, pormentes levegőben, kevéssel naplemente előtt látható – ekkor a legpompásabban kék az ég. Az égboltot tehát azért látjuk világoskéknek, mert a tiszta, szórt színeknek a keverékeként ez a szín adódik. Ha a szóró részecskék nagyobb méretűek, a felületükről visszavert fény fehér lesz. Ilyen például az apró vízcseppekből álló hófehér gomolyfelhő. Most már tudom, hogy miért kék az ég, de miért vörös a naplemente?. Egészen nagy részecskék már nemcsak visszaverik, hanem el is nyelik a fény jelentős részét. A nehéz, esetleg jeget is tartalmazó esőfelhők ezért haragos szürkék, feketék. remélem kimerítő a válasz:) A fízikai magyarázat adott lejjebb, a metafizikai is egy szintig... Én viszont esténként szoktam beszélgetni azzal, aki kitalálta ezt az egészet - még szóban sosem vákaszolt ez igaz. De nyugi, ha egyszer válaszol tuti bekattanok, de utána megírom Nektek is mit mondott:-) nahat:D en is igy tudtam:) deistenbizony hát ez azért elég profán megközelítése a dolgoknak.... ez nem egészen van azért így!
Ha csak a hullámhossz döntene, a még rövidebb ibolya fénynek kéne a legjobban szóródnia, így az ég lilás lenne, de ezt a színt egyrészt sokkal mohóbban nyeli el a légkör felső tartománya, másrészt a légkörben sok, a levegő gázmolekuláinál nagyobb molekulájú szennyeződés is található, ezek miatt pedig inkább a valamivel nagyobb hullámhosszúságú kék fény lesz a szóródásban a nyerő. Szemünk ráadásul anatómiai okokból érzékenyebb a kék fényre, mint az ibolyára, ez szintén növeli az ég látszólagos kékségét. Optikai magyarázata van a vöröslő égalja alkonyati színének is. Míg délben a Nap az égbolt tetejéről, a légkörön keresztül rövidebb utat megtéve süt ránk, este már a horizontról világít, így fénye rézsútosan éri el a felszínt. Ilyenkor vastagabb levegőrétegen kell keresztül jutnia, eközben a rövidebb hullámhosszak szinte teljesen elnyelődnek, s megnő a spektrum nagyobb hullámhosszú és kevésbé szóródó színeinek tartománya. Miért kék az eg.org. A megmaradt zöld, sárga és narancsszínű sugarak keverékeként pedig vörös színt látunk.
A fény, ami szükséges ahhoz, hogy színeket lássunk, egy fizikai energia, ami látható a szemnek. A fényt szokták jellemezni a hullámhosszával. Vannak rövidebb hosszúságú hullámok, meg vannak hosszabb hosszúságú hullámok. Csakúgy, mint a fürdőkádban és az óceánban a víz. A kádban rövidebb hullámok vannak, az óceánban meg jóval hosszabbak. És persze nagyobbak is! A szín pedig a dolgoknak azon jellemzője, amitől függ, hogy milyen fényt vernek vissza. Ha megnézzük a színskálát, a sárgától a narancson át a pirosig, aztán a lilán át a kékig, és aztán a zöldön át a sárgáig jutunk. Ez egy színkörben is bemutatható. Ha zöld füvet látunk, akkor elmondhatjuk, hogy az csak a zöld színt veri vissza. Így kerül a szemünkbe a zöld. Miért kék azleg.state.az. És a fű minden más színt elnyel. Megjegyzés: Pontosabban, nem a színt nyeli el, vagy veri vissza, hanem azokat a hosszúságú hullámokat, amelyeket a szemünk ilyen és olyan színeknek fordít le. A tenger is azért kék, mert minden színt elnyel, ami nem kék, és csak a kéket veri vissza.
Egészséges Amerikai Palacsinta cukor – glutén – laktóz mentes – Camelia Összetevők 1/2 db banán 1 db tojás 1-2 evőkanál növényi tej 3-4 evőkanál zabliszt 1 teáskanál sütőpor 1 db kis vanília kivonat/magpaszta 1/2 teáskanál fahéj Az elkészítés módja A banánt villával összenyomkodjuk, amíg pépes állagú lesz. Majd hozzákeverjük a többi hozzávalót. Ha túl híg a tészta, rakhatunk hozzá még pár ek zablisztet, ha túl sűrű akkor pedig növényi tejet. Egy serpenyőbe 7 cm átmérőjű korongokat kanalazunk és pár percig sütjük mindkét oldalát közepes lángon. Majd tálaljuk, tehetünk rá gyümölcsöket, házi lekvárt, joghurtot vagy mandulavajat.
Receptek Egészséges édességek, finomságok Amerikai palacsinta Hozzávalók: 40 dkg finomliszt (vagy fele teljes kiőrlésű, fele finom liszt) 10 dkg vaj 6 dl tej 2 tojás 1 csomag sütőpor 2 evőkanál barnacukor/méz csipetnyi só Elkészítés: A lisztet szitáld egy tálba, majd keverd össze a sütőporral és a csipetnyi sóval. Olvaszd meg a vajat, majd öntsd a lisztes keverékhez a langyos tejjel együtt. Ezután üsd bele a tojásokat. A forró vaj ne érintkezzen közvetlenül a tojásokkal, mert megsütheti őket. Keverd csomómentesre a tésztát, és hagyd állni tíz percet. Kenj ki olajjal egy serpenyőt, majd hevítsd fel jó forróra, és kis adagokban süsd ki a tésztát. Nem kell annyit a serpenyőbe önteni, mint a hagyományos palacsintánál. KIS LÁNGON süsd! (mivel vastagabb a sima palacsintánál és át kell sülnie rendesen) Lekvárral, juharsziruppal, gyümölcsökkel tálald. Küldje el ismerősének! Kapcsolódó cikkek Mi hasznunk származhat a korán kelésből? Nincs olyan sikeres sportoló, aki ne mondaná el egy-egy interjúban, hogy a felkelő nap általában már az uszodában, az edzőteremben vagy a sportpályán találja.
Egy serpenyőben, ha szükséges, egy késhegynyi kókuszolajat olvasztunk, és belekanalazunk egy adag masszát (alacsony lángon sütjük). Amikor kis buborékos a teteje, megfordítjuk, és a másik oldalát is megsütjük. Ebből az adagból kb. 10-12 db kisebb amerikai palacsinta lesz. 3. Banános paleocsinta (4 db paleocsinta) 1 db banán (ne legyen zöldes, de plöttyedt se) serpenyő kikenéséhez kókuszzsír extra: késhegynyi fahéj, vanília aroma, rumaroma A tojást és a banánt jól dolgozzuk össze, én botmixert szoktam használni, de nem kell túl simára. Ebből kapunk egy viszonylag híg, de picit darabos tésztát. A serpenyőt ecsettel kenjük ki kókuszzsírral, és öntsünk bele egyszerre annyi tésztát, hogy nagyobb tenyérnyire terjedjen szét, és kb. fél cm vastag legyen. Közepes lángon süssük meg egyik oldalát pár perc alatt, majd ügyeskedve fordítsuk át valami spatulával, vagy csúsztassuk bele egy fedőbe és határozott mozdulattal fordítsuk vissza a serpenyőbe, és süssük meg a másik felét is. 4. Rost palacsinta (teljesen szénhidrát mentes 3-4 db palacsintához) 10gr NoCarb rost sütőmix 10gr szőlőmagolaj 2 tojás 150ml bubis víz só, édesítő Mindent dolgozz össze, hagyd egy 5-10 percet pihenni.
Ha nincsen tapadásmentes konyhai felszerelésed, egy nagyon kevés kókuszzsírt vagy olívaolajat használj. Az ilyen módon elkészíthető összesen hat pici palacsintát tálald frissen, egymásra halmozva. A rétegek közé és a palacsinták tetejére tegyél lekvár helyett friss, szeletelt vagy villával pépesített bogyós gyümölcsöket. Tápérték A hat palacsinta olaj nélkül sütve, a bogyós gyümölcsöket még nem számolva összesen 284 kalória. Az adagban nagyjából 15 gramm fehérje található, ami a napi ajánlott mennyiség több mint 20%-a, míg rostból 4 grammot tartalmaz az étel, ami az ajánlás 15%-ának felel meg. Támogatják a fogyókúrád Ezeket a zsírégető zöldségeket is iktasd be a mindennapi menüdbe, hiszen rostjaikkal és zsírégető hatóanyagaikkal rengeteget segítenek a fogyásban. Tudj meg tóluk többet!
Egy másik tálban kimérjük a mandulalisztet, tápiókát, kókuszlisztet és szódabikarbónát. A száraz hozzávalókhoz öntjük a kókusztejes keveréket, majd csomómentesre keverjük. A masszát 10-15 percig szobahőmérsékleten pihentetetjük. Közepes lángon felhevítekünk egy serpenyőt és eloszlatunk benne 1 evőkanálnyi masszát. (Egy serpenyőben kb 2-3 palacsinta sülhet egyszerre kényelmesen) A palacsinta mindkét oldalát aranybarnára sütjük majd tányérra csúsztatjuk. A megmosott gyümölcsökkel együtt tálaljuk. "Egy jobb dolog van a palacsintánál, a még több palacsinta! "