A háború után A háború lecsengésével a Prága-Brünn szakaszt Humpolecig engedték a németek építeni. Az erre szóló engedélyeket 1945-ben adták ki. A Sudetenautobahn 28-kmes szakaszának építésével teljes mértékben felhagytak és a Breslau – Vienna 84 km-es szakaszát sem sikerült befejezni. Ezt egyébként nem egyszer bele tervezték venni az új munkálatok terveibe, amikor a D35-ös pályát építették. A 77 km-es Prága-Humpolec szakaszt sikerült befejezni, kivéve a nagy hidakat. A cseh kommunisták 1950-ben úgy döntöttek, hogy teljesen beszüntetik az autópálya építését. 1967 augusztus 8-án a Csehszlovák Köztársaság szocialista kormánya viszont ismét megpróbálkozott az utak építésével. Ekkor jelentek meg a Prága-Brünn közötti D1-es út építésének tervezetével és Brünn és Pozsony közötti is szerettek volna felhúzni egy utat. Cseh autópálya balesetek ma chance. Az 1950 előtt épült hidak egy részét is korszerűsíteni kellett. A cseh autópályák azóta sem épülnek valami nagy lendülettel. Az autósok sarcolására kidolgozott rendszer azonban egyre jobban működik és mára Csehországban kötelező autópálya matricát váltanunk.
Frissítve: 2018. 07. 09 15:02 Tömegkarambol történt ma 12:30 óra előtt a D2-es autópálya Rajkáról Pozsony irányába vezető szakaszán. Három kamion ütközött össze, az egyik jármű vezetője életét vesztette. Ma röviddel 12:30 óra előtt három kamion ütközéséről érkezett bejelentés a tűzoltókhoz a D2-es autópálya Rajkáról Pozsony felé vezető szakaszáról. Cseh autópálya balesetek ma vie. A karambol a D2-es autópálya Pozsony felé tartó szakaszán történt. A személyautót vezető 57 éves férfi a helyszínen életét vesztette. A mai D2-es autópályán bekövetkezett halálos balesetnek a körülményeit vizsgálják a malackai autópálya-rendőrség munkatársai. Az ütközést követően elhunyt egy furgon vezetője. Egy áruszállító furgon karambolozott a D2-esen Malackánál Jókút (Kúty) irányában – nekihajtott egy hídpillérnek. Egy személy a helyszínen életét vesztette, mentőhelikoptert is bevetettek a hatóságok. A rendőrség egy hátborzongató keddi balesetről adott hírt a Facebookon, amely a D2-es autópályán történt, Pozsony közelében. Baleset történt hétfőn dél körül a D2-es autópályán Lozornó (Lozorno) település irányából Malacka (Malacky) felé - egy személygépjármű lerepült az útról, majd többször megpördült.
Azbeszt pala bontás ár Azbeszt pala bontása > azbesztpalaveszely Azbesztes pala bontása Azbeszt hullampala bontása Magyarul Ettől függetlenül az azbeszt szigetelőanyagként és tetőként még számos helyen előfordul, ami azért jelent súlyos problémát, mert az egyébként rendkívül ellenálló anyag súlyos egészségkárosító hatású, a tüdőbe kerülő azbesztrostok ugyanis rákos megbetegedéseket is okozhatnak. Az azbeszt nálunk is leggyakrabban a jól ismert sík- vagy hullámpalatetőként, illetve a födémek, tartóoszlopok szigetelésében (úgynevezett szórt azbesztként) van jelen az épületekben. Míg a síkpala leginkább a családi házakat borítja, illetve középületek falburkoló elemeként is gyakran előfordul, addig a hullámpalát főleg ipari létesítményeken, illetve melléképületeken (tárolókon, garázsokon), valamint válaszfalakként, kerítésként alkalmazták. Az épületek szigetelésére használt szórt azbeszt 80 százalékban tartalmazza a rákkeltő anyagot. A Magyarországon többek között a dunántúli panellakásokban, ipari létesítményekben, sportcsarnokokban, irodaházakban a mai napig meglévő szigetelés ezért folyamatos veszélyt jelent, különösen akkor, hogyha falat fúrnak, átépítési vagy bontási munkálatokat végeznek az adott épületen.
Az azbesztpala egy keménykötésű anyag, mindössze 10-30 százalékban tartalmaz azbesztet, a nagy része cement, éppen ezért eddigi ismereteink szerint az azbesztrostok nyugalmi helyzetben kevésbé szabadulnak ki az ilyen felületekről. Az azbesztpala éppen ezért akkor jelenti a legnagyobb veszélyt, amikor szakszerűtlenül kezdik bontani, igaz, a hullám- és a síkpala esetében eltérő a környezetszennyezési kockázat és az egészségkárosodás esélye, mértéke – mondta el a Six Éva, a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. azbesztlaboratóriumának a vezetője. Hozzátette, hogy a hullámpalát általában raklapnyi alapterületű elemenként annak megsérülése nélkül le lehet szerelni a tetőről, majd egymásra rakni és elszállítani. A síkpalalapoknál azonban bonyolultabb a helyzet, ugyanis ezeket általában szegecseléssel, szögeléssel rögzítik a tetőn, az eltávolításukkor pedig a szögek mellett a palalapok elrepednek, eltörnek. Ilyenkor az azbesztrostok kikerülhetnek a levegőbe, ami már komoly veszélyt jelent a munkát végző munkások és a lakóközösség tagjainak egészségére egyaránt.