Petőfi Sándor Írd meg a véleményed Petőfi Sándor című verséről!
"Minek nevezzelek, / Ha rám röpíted / Tekinteted, " Szendrey Júlia születésének napján, Petőfi Sándor születésének hetén a magyar szerelmi költészet egyik legszebb versével zárjuk az óévet és üdvözöljük az újat. "Minek nevezzelek, / Ha ajkaimhoz ér / Ajkadnak lángoló rubintköve, " – írta Petőfi Sándor Szendrey Júliának 1848 januárjában. "Hogyan tudnék elélni szerelem nélkül? ollyan szerelem nélkül, mint millyen az ő szerelme volt! " – írta Szendrey Júlia Petőfi halála után, 1848 novemberében. Minek nevezzelek… Olyan egyszerű és olyan természetes kérdés. És mindjárt leköt. Saját életére gondolva az olvasó maga is felteszi a kérdést és keresni kezdi a választ. Petőfi Sándor: Minek nevezzelek. A világirodalom egyik legnagyobb lírai művésze, Petőfi Sándor sorai a "nőhöz", a "szerelemhez" íródtak, ám mindaz, amit a költő a nőről gondolt, az tulajdonképpen az egész női nemnek szóló gyönyörű bók. Petőfi szerelmi költészetéről többek között ez olvasható Szerb Antal Irodalomtörténetében: "A feleségéhez írt versek annál csodálatosabbak, mert a legritkább eset a világköltészetben, hogy valaki jó verseket írjon a saját feleségéhez, többek közt Himfy is itt mondott csődöt.
A címben foglalt kérdés az egyes versszakok elején és végén fordul elő. A versszaknyitó kérdések a megnevezhetőség sikerében való bizakodást fejezik ki, a versszakot zárók lemondásról, a megnevezési kísérlet kudarcáról vallanak. A várt megnevezés elmaradása és az újrapróbálkozások késleltetést eredményeznek. Ez a retorikai fogás fenntartja, illetve fokozza a feszültséget, ami a zárlatban sem oldódik, hiszen a nyitva hagyott kérdés a versolvasót további gondolkodásra készteti. Petőfi Sándor: MINEK NEVEZZELEK? | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Az első négy versszak egy-egy kis emlékkép a fiatal házaspár eddigi közös életének hétköznapjaiból. Témája egy olyan szerelem, amelynek nagyságát lehetetlen szavakkal kimondani, a költő mégis vágyik arra, hogy kifejezze valahogy. Keresi a legméltóbb kifejezést, azt a szót, azt a megnevezést, amely legjobban illik felesége szépségéhez, de nem találja, ezért teszi fel újra meg újra a kérdést: "Minek nevezzelek? " A cím témajelölő: a vers kezdő sora, egy kérdő mondat, amely a költő szándékát jelzi, hogy találjon egy olyan képet, egy olyan szót, amellyel méltóképpen ki tudja fejezni Júlia iránti érzelmeit.
Először a nő szemeinek csillogásából próbál ihletet nyerni. Egyik metaforát a másikhoz kapcsolja: a szemek ragyogásáról a csillagokra, azokról a sugárra asszociál, majd újabb képre, a szerelem patakjára, végül a lélek tengerére. A második versszakban újabb metaforalánc következik: a tekintet galambjáról a békesség olajága jut a lírai én eszébe. A harmadik versszak metaforáit a nő hangja ihlette. Petőfi minek nevezzelek elemzés. Csalogányhangok zengnek fel a nő szavaival, amitől még a téli fák is zöld lombot hoznak. A költemény csúcspontján szerelme ajkait lángoló rubintkövekkel láttatja a költő. Az utolsó versszakból kiderül, nincs szó Júlia szépségére, így maradnak a legtisztább, legegyszerűbb szavak: "édes, szép ifju hitvesem". Petőfi Sándor még egy témát ajándékozott a magyar költészetnek: a családi lírát. Személyes, családi kapcsolatairól is közvetlen stílusban beszélt, ahogy azt az Egy estém otthon című költeményében is tette. Arany János költészetében is találhatsz hasonló példákat! Petőfi a boldog élet háttereként csakis a családi kört tartotta elképzelhetőnek.
Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először... E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál - Minek nevezzelek? Petőfi Sándor: Minek nevezzelek (elemzés) – Oldal 2 a 3-ből – Jegyzetek. Minek nevezzelek, Ha megzendűlnek hangjaid, E hangok, melyeket ha hallanának, A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz, Az ő régen várt megváltójok, Mert énekel a csalogány - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj, S eltűn előlem a világ, Eltűn előlem az idő, S minden rejtélyes üdvességeit Árasztja rám az örökkévalóság - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek? Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek?
Azt tudod, hogy a költő Júliával való megismerkedésük évfordulóján feleségül vette kedvesét, akivel mindössze 3 esztendőt tölthetett együtt. Arról is tudomásod lehet, hogy az özvegy férje eltűnésének első évfordulója előtt 10 nappal új frigyre lépett Horvát Árpáddal. Ezért az irodalomtörténet mind a mai napig gyarló asszonyként tartja számon Júliát, aki nem maradt hű férje emlékéhez. De vajon igazuk van a Júlia hírnevét megtépázóknak? Lássuk, mi az igazság! Petőfi Sándor az első magyar költőnk, aki Szendrey Júliához írt verseivel megteremtette a hitvesi költészetet. Ebben majd Radnóti Miklós követi őt a XX. században. Szerelmével 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg a nagykárolyi megyebálon. Petőfire nagy hatást gyakorolt az irodalomkedvelő, művelt lány. Ez időtől számítom életemet, a világ lételét, azelőtt nem voltam én, nem volt a világ, semmi sem volt... Mindezt Juliskámnak egy pillantása teremté... írta egy barátjának. A lány kétségek közt hagyta kedvesét, csak mikor Petőfi Reszket a bokor, mert című költeményét olvasta, akkor érezte meg a férfiban a lemondást: Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg!
Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először... E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly - Minek nevezzelek? Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó!
,, Vágyak és korlátok között. Borsa Brown - Gyalázat és szenvedély - Második rész | 9786155763922. " Dorothy Millert, a fi atal amish lányt vétkei miatt Pennsylvaniába, egy, a sajátjánál sokkal szigorúbb közösségbe száműzik. A lázadó lány nehezen viseli az új szabályokat, és nem sejti, hogy e helyen maga az ördög és a pokol lakozik. A Dorothy száműzetéséért felelős jóképű, gazdag üzletember, Gregory Hamilton azon... bővebben Szállítás: e-könyv: perceken belül A termék megvásárlásával kapható: 299 pont Eredeti ár: 4 799 Ft Online ár: 4 559 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 455 pont 6 999 Ft 6 649 Ft Törzsvásárlóként: 664 pont 4 499 Ft 4 274 Ft Törzsvásárlóként: 427 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Új regényeiben a közösség nyomását, a hit hatalmát és a vágy mindent elsöprő erejét veszi górcső alá. A trilógia első kötete, a Gyalázatés hit után a Gyalázat és szenvedély című részben kiderül, hogyan folytatódik Dorothy, Gregory és Samuel története. _x000D_ _x000D_
Az írásmódra továbbra sem lehet panasz, nagyon olvastatta magát a könyv, imádtam a már említett vicces, odamondogatós párbeszédeket. Az első résszel kapcsolatban láttam olyan véleményeket, hogy bizonyos részek, ahol az írónő az amishok szokásait, életét ecsetelte, túl hosszúak, részletesek, szerintem itt minden a helyén volt. Összegzés: Imádtam ezt a kötetet, nagyon kíváncsi vagyok, Borsa hogyan szövi tovább a szerelmi szálakat, és mit tartogat még a szereplők számára. Borsa brown gyalázat és szenvedély teljes film. Gregory és Samuel között pedig egyelőre képtelen vagyok "dönteni". :D Sőt, Joshua is nagyon belopta magát a szívembe. " Sok minden ellen harcolhat az ember, de a saját szíve ellen nem. Abban úgyis alul marad… " Neked melyik férfi szereplő a kedvenced? Gregory, Samuel, esetleg Joshua? :)