"Tudd meg: szabad csak az, akit / Szó nem butít, fény nem vakít, / Se rang, se kincs nem veszteget meg, " Ezen a héten gyönyörű versével a 60 éve elhunyt Heltai Jenőre emlékezünk. A nyolcvanas években jelentkezik első verseivel. Az első igazán városi költő, a polgári világ eredeti, eleven típusainak megrajzolója, aki könnyedén szellemes, bájosan pajzán kabaré-dalaival iskolát teremtett – új színt, sajátos hangulatú költői arculatot jelentett a kor epigon irodalmában. Vers a hétre – Heltai Jenő: Szabadság - Cultura.hu. Heltai versei annyi mélységet, finoman árnyalt humanizmust, mosolygós-könnyes életszeretetet sugároznak, hogy méltán soroljuk őket nagy élményeink közé. Egyszerre jeleníti meg a jóságot, a meleg emberei érzést, a humanizmust és az átélt és megélt emberei valóságot. Ezen a héten a 146 éve, 1871. augusztus 11-én született és 60 éve, 1957. szeptember 3-án elhunyt Heltai Jenőre emlékezünk. HELTAI JENŐ: SZABADSÁG Tudd meg: szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít, Se rang, se kincs nem veszteget meg, Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, A látszatot lenézi, meg nem óvja, Nincs letagadni, titkolni valója.
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy, Te sem vagy még szabad, te is csak… Gyáva rab vagy. Köszönjük, hogy elolvastad Heltai Jenő költeményét. Mi a véleményed a Szabadság verséről? Írd meg kommentbe! The post Heltai Jenő: Szabadság appeared first on. Hirdetés
Ínség, veszély, kín meg nem tántorít És lelki béklyó többé nem szorít. Hiába őrzi porkoláb s lakat, Az sose rab, ki lélekben szabad. Az akkor is, ha koldus, nincstelen, Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen. Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják, Hol áldozat nincs, nincs szabadság. Ott van csupán, ahol szavát megértve Meghalni tudnak, és élni mernek érte. De nem azért dúlt érte harc, Hogy azt csináld, amit akarsz, S mindazt, miért más robotolt, Magad javára letarold, Mert szabadabb akarsz lenni másnál. A szabadság nem perzsavásár. Nem a te árud. Milliók kincse az, Mint a reménység, napsugár, tavasz, Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva Ráönti illatát a szomjazó világra, Hogy abból jótestvéri jusson Minden szegénynek ugyanannyi jusson. Míg több jut egynek, másnak kevesebb, Nincs még szabadság, éget még a seb. Amíg te is csak másnál szabadabb vagy, Te sem vagy még szabad, te is csak... Gyáva rab vagy. /Heltai Jenő: Szabadság/ Szabad az aki a lelkében szabad... azaz mindenki az, ugyanakkor mégsem... ez is attól függ éppen kihez viszonyítjuk magunkat... ...: Heltai Jenő: Szabadság. vannak egyéni különbségek attól függően, hogy magunkat és másokat mennyire korlátozunk közvetlen, vagy közvetetten, szándékosan, vagy tudat alatt.
Tudd meg: szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít, Se rang, se kincs nem veszteget meg, Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, A látszatot lenézi, meg nem óvja, Nincs letagadni, titkolni valója. Tudd meg: szabad csak az, kinek Ajkát hazugság nem fertőzi meg, Aki üres jelszókat nem visít, Nem áltat, nem ígér, nem hamisít. Nem alkuszik meg, hű becsületéhez, Bátran kimondja, mit gondol, mit érez. Nem nézi azt, hogy tetszetős-e, Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse, Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre S embernek nézi azt is aki pőre. Tudd meg: szabad csak az, aki Ha neve nincs is, mégis valaki, Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos, Tüzet fölöslegesen nem harangoz, Van mindene, ha nincs is semmije, Mert nem szorul rá soha senkire. Heltai Jenő verse: Szabadság. Nem áll szemébe húzott vaskalappal, Mindég kevélyen szembe néz a Nappal, Vállalja azt, amit jó társa vállal, És győzi szívvel, győzi vállal. Helyét megállja mindég, mindenütt, Többször cirógat, mint ahányszor üt, De megmutatja olykor, hogy van ökle.... Szabad akar maradni mindörökre.
A kérdés tehát az, hogy te magad a lelkedben szabadnak érzed-e magad, függetlennek bármitől, bárkitől... csak ez számít! Akkor fog ez bekövetkezni, amikor önmagadtól sem függsz... a megrögzött gondolatmintáidtól, tanult elégedetlenségeidtől, szenvedésmintáidtól... stb! A szabadság nem azt jelenti, hogy mindig azt csinálod amit akarsz... ezt talán rosszul gondoltam eddig. Néha a többség érdekét kell elsősorban szem előtt tartani (bár mindig lehetne tudni mi az) és néha a többség nem törődik a te érdekeiddel... ez már csak így van... mindennek ellenére szabad akkor vagy, ha belül annak érzed magad függetlenül minden mástól. Ez pedig csakis rajtad múlik, neked kell dolgoznod magadon, hogy ezt elérd! Lehet sokkal szabadabb az, aki élete nagy részét rabságban tölti, mint az, aki világ életében azt teheti amit csak akar. A szabadság nem csak azon múlik, hogy hol vagy és kikkel, nagy részt tőled függ, attól, hogy miként éled meg az adott helyzetet és, hogy hű maradsz-e önmagadhoz, a szíved szavához, a lelkedhez, a szeretethez... azt hiszem... Valahogy, valamilyen szinten köze van az önmagunkba vetett hithez, az önbizalomhoz.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd; szép, komoly fiadat! József Attila, 1935. november 21. Ábrányi Emil:Örök haladás Szerkesztés Mint az égbolt ragyogása fenn, Múló élet tündöklő eszményi: Hit, szabadság, lángész, szerelem! Batsányi János: A látó Szerkesztés Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, Törvény s egyenlőség, s te, áldott szabadság! "
Nem áll szemébe húzott vaskalappal, Mindég kevélyen szembe néz a Nappal, Vállalja azt, amit jó társa vállal, És győzi szívvel, győzi vállal. Helyét megállja mindég, mindenütt, Többször cirógat, mint ahányszor üt, De megmutatja olykor, hogy van ökle.... Szabad akar maradni mindörökre. Szabadság! Ezt a megszentelt nevet Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd! Tudd meg: szabad csak az, Aki oly áhítattal mondja ki, Mint Istenének szent nevét a jó pap. Szabad csak az, kit nem rettent a holnap. Ínség, veszély, kín meg nem tántorít És lelki béklyó többé nem szorít. Hiába őrzi porkoláb s lakat, Az sose rab, ki lélekben szabad. Az akkor is, ha koldus, nincstelen, Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen. Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják, Hol áldozat nincs, nincs szabadság. Ott van csupán, ahol szavát megértve Meghalni tudnak, és élni mernek érte. De nem azért dúlt érte harc, Hogy azt csináld, amit akarsz, S mindazt, miért más robotolt, Magad javára letarold, Mert szabadabb akarsz lenni másnál. A szabadság nem perzsavásár.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. márc 1. 20:01 Rófusz Ferenc, filmrendező / MTI Soós Lajos Nagyon örül az új magyar Oscar-díjnak az első díjazott rendezőnk, Rófusz Ferenc (69), aki A légy című animációs filmért érdemelte ki az amerikai filmakadémia elismerését 1981-ben, és akit a Blikk a II. Magyar Filmhét vetítése után ért el. A Saul fia nagyon tetszett a szakembernek, aki 10 éve tért haza Kanadából, s jelenleg a köztévé két sorozatán dolgozik. Hogy tetszett a film? – Nagyon tetszett, különösen a technikai megoldások. Nagyon jó ötlet a háttér elhomályosítása és a közeli képek használata. Hasonlóság is van a Saul fia és A légy között. Az én filmemben egy légy szemszögéből láttatom a számára félelmetes világot, itt pedig a főszereplő bőrébe bújhat a néző. BAMA - Rófusz Ferenc szerint A légy és a Saul fia között sok a párhuzam. A sok közeli miatt lett ilyen drámai a hatása, ezt díjazta a zsűri is. Nagy botrány volt belőle annak idején, hogy nem ön vette át az Oscar-díját. Hogyan emlékszik vissza erre?
Bill Littlejohn, a Disney utolsó élő animátora kitörő lelkesedéssel fogadta az akkor 34 esztendős rendezőt. A személyes ismeretségnek köszönhető, hogy később, az Oscar-díjátadón Littlejohn észrevette, hogy nem ő veszi át a szobrocskát. Miután szólt a szervezőknek, a rendőrség a díjátadó gála után nem sokkal szállodai szobájában elkobozta a szobrot Dósai Istvántól, a Hungarofilm akkori igazgatójától. Ő ugyanis kérvénye ellenére nem kapott engedélyt annak átvételére. Az amerikai sajtó, persze, a botránytól volt hangos. A rádióból tudta meg Rófusz Ferenc így emlékezett az akkor történtekre: "Egy szaklapból tudtuk meg, ami a Pannónia Filmstúdiónak járt, ahol dolgoztam, hogy a kisfilmünket Oscarra jelölték. Rófusz ferenc a légy 2. Egyből rohantam a stúdióvezetőhöz, majd közölték velem, hogy esélytelen vagyok a másik két kanadai jelölttel szemben. Csalódott voltam, de bíztam valami csodában, hogy mégis kijutok az Oscar-gálára valahogy. Aztán megtudtam, hogy kiutazott egy magyar delegáció, mert Szabó István Bizalom című filmjét is jelölték a díjra a külföldi filmek kategóriájában.
A legyet tehát agyon kellett csapni. Mert a kommunisták nem tűrték, ha valaki nem engedett a negyvennyolcból.
Hozzátette, a kiállítás anyagát a rendező párjával, Hajdú Zsófia keramikussal állította össze. Rofusz Ferenc alkotásai mélyenszántó, tragikus művek, legtöbbjük a kilátástalanság drámai megfogalmazása Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló Az alkotó vallotta, hogy filmjeiből válogatta a rajzokat, amelyek még szerencsésen fennmaradtak. Nem engedni a negyvennyolcból. Ugyanis sok elveszett az esztendők során. Nem önálló grafikák, hanem illusztrációk, dizájnok, storyboardok láthatók a tárlaton, köztük sok eredeti A légy rajzzal. A kiállítás szeptember 5-ig látogatható. Forrás:
A következő tíz évben talán pontosabb tudásunk lesz arról, hogyan és miként jött létre a galaxisunk. Sok mindenben hasonlít a hajdani szamizdat és a mai online sajtó Szarvas György | 2022. január 2. 13:15 Éppen negyven éve jelent meg a legrangosabb hazai szamizdat folyóirat, a Beszélő. Rófusz ferenc a légy 2020. Haraszti Miklós, a lap egyik korabeli szerkesztője ebből az alkalomból érdekes összevetést tett a nyolcvanas évek és a mostani nyilvánosság szerkezetével kapcsolatban. A nyilvánvaló különbségek mellett komoly hasonlóságok is tetten érhetők a két korszak között.