Jó sós vízben megfőzzük 15 perc alatt Amikor a krumpli megfőtt, leöntjük a levét, s hagyjuk kihűlni Ezután bekapcsoljuk a sütőt 200 °C-ra, hogy a kiszaggatás végeztével a pogácsa egyből mehessen be az előmelegített sütőbe. Kimérjük egy keverőtálba a lisztet, s hozzáadjuk a só. Ezután a meghűlt krumplihoz egyenletesen hozzáadjuk a zsiradékot, s krumplinyomóval jól összetörjük a krumplit. Majd az összetört krumplit hozzáadjuk a liszthez és a sóhoz, s az egészet jó alaposan összedolgozzuk (átgyúrjuk), hogy egy homogén tésztát kapjunk. Hajtogatott krumplis pogácsa Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. A retro krumplis pogácsatészta kiszaggatása A pogácsatésztát, miután megkelt, meglisztezett gyúródeszkán sodrófával ujjnyi vastagra kinyújtjuk. A pogácsaszaggatót kezünkbe véve először a lisztbe mártjuk, majd utána a tészta szélétől kezdődően kör alakú pogácsákat szaggatunk ki a tésztából. Minden egyes szaggatás előtt újra mártsuk bele a szaggatót a lisztbe, hogy ne ragadjon hozzá a szaggató a tésztához. Igyekezzünk a pogácsát úgy kiszaggatni, hogy a pogácsák helyei "érintkezzenek", mert így marad ki a legkevesebb tészta a szaggatás során.
És azt hiszem én sem, imádom! A mérce a szokásos 2, 5 dl-es bögre! 🙂 Hozzávalók: – 5 bögre fehér finomliszt (62, 5 dkg) – egyharmad bögre 2, 8%-os tej – egy kocka friss élesztő (5 dkg) – egy mokkáskanál kristálycukor – 35 dkg főtt, áttört burgonya (nyersen kb. szűk fél kg krumpliból érjük el ezt a mennyiséget) – 2 egész tojás – 1 csapott evőkanál só – 4 púpos evőkanál zsír ( 15 dkg, vajjal is helyettesíthető, de zsírral az igazi) – 4 púpos evőkanál 20%-os tejföl + víz és egy csapott evőkanál só a burgonya főzéséhez + 1 tojás sárgája elkeverve egy teáskanál tejjel és egy csipet piros, őrölt fűszerpaprikával Elkészítése: 1. A krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, és forrásban lévő, lobogó vízben puhára főzzük, majd áttörjük, és picit hűlni hagyjuk. Érdemes a klasszikus burgonyanyomót használni, azt a karos fajtát, gyönyörű, laza lesz a végeredmény, és mindössze néhány száz forintért beszerezhető. 2. A tejet meglangyosítjuk, belekeverjük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és felfuttatjuk, majd az összes hozzávalóval együtt lágy tésztát gyúrunk/dagasztunk.
Akkor nyugodtan szaggassuk ki az egész tésztát 2 cm-es pogácsaszaggatóval. Gyönyörű gyűszűnyi pogácsákat fogunk kapni ilean módon, amiből 2-3 pogácsa is simán belekerülhet a tarisznyába, nem lesz tőle nehéz, nem fogja a tarisznyát eldeformálni. Az persze tény, hogy ilyen kicsikre kiszaggatni ennyi tésztát el fog tartani egy darabig 🙂. Jó étvágyat a retro krumplis pogácsához!
A közömbös (flegmatikus) Érzékeny emberek, a munkahelyi konfliktusokat nehezen kezelik. Viszont ugyanilyen mélyen élik meg a jó dolgokat is, így azokból erőt tudnak meríteni. Másmilyennek hisszük az introvertált embert, mint amilyen valójában - Dívány. Hangulatemberek, így kétszer is meg kell gondolni, mikor mit közlünk velük. Bár első pillantásra és talán másodikra is, nagyon zárkózottnak tűnnek, valójában segítőkész emberek, akik hajlandóak kiállni a kollégáikért is. Könnyű őket kihasználni. Velük szemben nem árt nyitottnak és türelmesnek lennünk!
A "nagy öt vonás" mindegyikének, a nyitottságnak, a tudatosságnak, az extraverziónak, az elfogadhatóságnak és a neurózisnak van egy sor kapcsolódó vonása, amelyek alakítják érzelmeinket, reakcióinkat. A személyiségvonások kialakulása A felnőttkori személyiségjegyek általában abból a temperamentumból alakulnak ki, amely már csecsemő- és kisgyermekkorban jellemző volt ránk. Csakúgy, mint a felnőtt személyiségtényezők (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus), különböző típusú temperamentumok is léteznek, amelyek úgy tűnik, hogy a genetikánk és a gyermekkorban kapott nevelésünk kölcsönhatásából fakadnak. Számtalan személyiségtípus – Egy munkahely - Karrier Trend. A temperamentumbeli különbségek befolyásolhatják, hogyan bánnak a gyermekekkel a gondozók vagy a saját korú gyermekek. Ami olyan élettapasztalatokhoz juttatja az adott gyermeket, amelyek megerősíthetik a korai temperamentumbeli különbségeket, és meghatározhatják a felnőttkori személyiségtípust. Ugyanakkor ez diszfunkcionális személyiségminták kialakulásához is vezethet, amelyek később az életben személyiségzavarokká fejlődhetnek.
(credit b: a Wellcome Library, London művének módosítása) A Galen után következő évszázadokban más kutatók is hozzájárultak a négy elsődleges temperamentumtípus kidolgozásához, a legjelentősebbek Immanuel Kant (a 18. században) és Wilhelm Wundt pszichológus (a 19. században) (Eysenck, 2009; Stelmack & Stalikas, 1991; Wundt, 1874/1886) (3. Kant egyetértett Galénussal abban, hogy mindenki besorolható a négy temperamentum valamelyikébe, és hogy a négy kategória között nincs átfedés (Eysenck, 2009). Kidolgozott egy listát azokról a tulajdonságokról, amelyekkel a négy temperamentum mindegyikéből leírható a személyiség. Wundt azonban azt javasolta, hogy a személyiség jobb leírását két fő tengely segítségével lehetne elérni: érzelmi/nem érzelmi és változékony/ingadozó. Az első tengely elválasztotta az erős és a gyenge érzelmeket (a melankolikus és a kolerikus temperamentumot a flegmatikustól és a szangvinikustól). A második tengely a változékony temperamentumokat (kolerikus és szangvinikus) a változatlanoktól (melankolikus és flegmatikus) választotta el (Eysenck, 2009). "
Sokszor magányos, és hajlamos az önmarcangolásra, saját maga hibáztatására. Bár képességeik kiemelkedőek, mégis bátortalanok a döntéshozásban, inkább előkészíteni szeretik a döntést más számára. Kevés az önbizalmuk. Az érzelmek esetükben a munkára is erőteljesen rányomják a bélyegüket – ha nincs a melankolikus jellemek számára egy ideális munkakörnyezet megteremtve, nem lesznek hatékonyak. Ezzel pedig ördögi spirálba kerülhetnek, hiszen magukat fogják hibáztatni. A melankolikusok számára minden hosszú ideig tart: negatív tulajdonságaik közé tartozik ezért, hogy haragtartók, nehezen bocsátanak meg. Kritizálnak másokat, ezért néha, ha csapatmunkában kell dolgozni, megakasztják azt, inkább önállóan szeretnek haladni a munkával. Kattints ide, ha érdekel a többi személyiségtípus is! A SKOLL-nál kiemelt figyelmet kap a különböző oktatási anyagok célközönségének elemzése. A különböző személyiségtípusok ismerete segíthet a megfelelő taneszközök és oktatási formák kiválasztásában – pl. a melankolikus személyiségtípusú emberek feltételezhetően "magányos farkasok", kevésbé vagy egyáltalán nem vágynak csoportos feladatokra, ezért érdemes lehet önálló feladatok kiosztásával ösztönözni őket.