Élvezd az életet, használd a lehetőségeket, boldogulj. Az eredeti mű tulajdonképpen egy filozófiai kísérlet bűnről és erényről két nővér életútján, választásain keresztül. Miért döntöttél úgy, hogy egy 18. századi kalandregényből kvázi musicalt készítesz? K. : Nagyon fontosak a regényben a filozófiai gondolatok, tézisek. Monológ formájában lehet őket színházilag használni, de úgy is nagyon tömörek. Szerettem volna eltartani ezeket a történettől formailag, így lettek belőlük songok. Aztán teltek múltak a hetek, és egyre több recitativot kívánt a szöveg, majd dallamos narrációkat, és végül két kiemelt részt kivéve nem maradt benne próza. És miért éppen a 80-as évek látványvilágába helyezted a darabot? K. : Egyrészt emblematikus korszak, a popműfaj virágzása, a végletesség korszaka, a szexuális forradalomé. Madonnáé. Távol van már annyira, hogy kellő cinizmussal és derűvel tekintsünk rá. A forma és színvilága pedig lenyűgöző számomra, ebben is a végletesség tetszik nagyon. Új értelmet nyert, hogy megtanultunk olvasni – könyváradás 1989-ben - Helsinki Figyelő. A popkultúra, a giccs elfed minden hibát, mázzal önti le a nehézségeket.
A szerző nem kíméli meg az olvasót Pamela lelki szenvedésének részleteitől, a történetet bizonyos morális érzelgősség hatja át. Pedig Pamela alakjából hiányoznak a női vonások: okos, bátor, törhetetlen, tisztában van kötelességével. Ebben az első szentimentális hősnőben szinte nincs is érzelem, inkább csak önsajnálat. Szíve az erkölcsi parancsnak engedelmeskedik: a könyv első részében a csábítót megveti, de amint a második részben a csábító hősszerelmessé válik és tisztességes szándékkal közeledik hozzá, egyszerre hűséges szerelem ébred benne és a házasság után gondos feleség lesz. Pamela alakja az idők folyamán sokat vesztett vonzerejéből, története érdektelenné vált. A regénynek ma már csak irodalomtörténeti értéke van, de a maga korában irodalmi iskolát teremtett. Kult: "A 80-as évekből sugárzik a nyers szexualitás, az ízléstelenség" | hvg.hu. A szentimentalista irányzat elindítója volt, amely azután Rousseau-val és Goethe Wertheré vel folytatódott és emelkedett magasabb szintre. Irodalmunkban elsősorban Kármán József Fanni hagyományai képviselte a regényben ezt az irányzatot.
Asszonyként Pamelának fokozatosan sikerül elismertetnie magát a nemesi körökben. Műfaja, irodalomtörténeti jelentősége A Pamela az első igazi levélregény. Richardson a történetet levelek formájában adja elő, amelyeket Pamela ír ősz szüleinek. A levélforma adja a lehetőséget a hős érzelmeinek, gondolatvilágának ábrázolására. Ez a módszer a maga korában teljes szakítást jelentett a kalandos regény addig uralkodó formájával. Itt már nem az esemény lett a regény lényege, hanem a lélek reagálása az eseményekre. A könyvben fontos szerepet kapnak a tárgyak, a mindennapok apró jelenségei Az író hosszasan, kitérőkkel mutatja be alakjait és a környezetet. "Ez a bőbeszédűség a titka módszerének. Minden cselekedet, érzés, gesztus apróra megvizsgáltatik. Justine - avagy az erény meghurcoltatása - Tabu könyvek - Tabu - Antikház Antikvárium. Hősei, hősnői egyebet sem csinálnak, mint elemzik, regisztrálják hangulataikat, érzéseiket…" [1] Szentimentalizmus, Pamela alakja Egy 1741-es kiadás illusztrációja Itt már teljes vértezetben jelenik meg az angol szentimentalizmus; ez segítette a regényt diadalra.
És hát az előző évi kasszarobbantó Bűn az élet je után ott volt a sikerlistán, és mindjárt az első helyen Moldova György az életművén belül egy nem túl jelentős szatíraválogatással, meg Leslie L. Lawrence, azaz Lőrincz L. László, akinek akkoriban bontakozott ki máig tartó különös kultusza. Mint látható, szó sincs arról, hogy az 1980-as évek végén még ugyanaz a választék lett volna, mint az 1950-esekben. Változtak az idők, így például a világirodalomra szakosodott Európa Könyvkiadónál kihozott szovjet, illetve angol nyelvű könyvek számában korán elindult és monoton folytatódott a kiegyenlítődés. 1976-ban az angol-amerikai címek száma utolérte a szovjetet, hogy aztán 1984-ben kétszer, 1990-ben már hatszor több angolból fordított könyv jelenjen meg, mint szovjet. Az előzetes könyvcenzúra azonban tényleg 1989-ben szűnt meg, bár formálisan nem létezett 1956 után. Ettől még a cenzúra a korszak végéig kitartott, csak a szorítása tetszett egyre gyengébbnek. A tabutémákról nem készült tiltólista, mégis tudta mindenki: 1956, a szovjet megszállás, a párt vezető szerepe, Trianon, a környező népek érzékenysége, magyar kisebbségek, egy ideig a vallás, a trágárság vagy a direkt szexualitás.
Hatása Fieldingre A Pamela tette regényíróvá a Richardsonnál sokkal jelentősebb Henry Fieldinget, aki addig korábban csak színműveket közölt. Fieldinget ugyanis felbőszítette a Pamela érzelgőssége, könnyes képmutatása. Előbb pamfletje jelent meg a félreérthetetlen nevű Shamela Andrews életéről (1741), majd egy igazi ellenregényt írt: a Joseph Andrews t, Pamela erkölcsös fivérének történetét. Magyarul A' magyar Páméla / Versek, karcolatok, 1. ; in: Flóra, vagy Szívreható apró románok, erköltsi mesék, versek..., 1-4. ; szerk. Kis János; Kiss, Pest, 1806–1808 Jegyzetek ↑ K. Kocztur Gizella i. m. Források Szerb Antal: A világirodalom története (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1962) A felvilágosodás / Angol klasszicizmus c. fejezet, 392–393. oldal K. Kocztur Gizella: Az angol regény kialakulása In: Világirodalom II. Reneszánsz XVII-XVIII. század (Szerk. Kardos László) Tankönyvkiadó, 1963 (Kézirat, ELTE BTK egyetemi jegyzet, 300–303. oldal) This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
Juliette története, avagy a bűn virágzása Szerző Donatien Alphonse François de Sade márki Eredeti cím Histoire de Juliette, ou les Prospérités du vice Ország Franciaország Nyelv francia Műfaj erotikus regény Előző Justine, vagy az erény meghurcoltatása Kiadás Kiadás dátuma 1797 Magyar kiadás dátuma 1990 [1] Média típusa könyv Oldalak száma 194 (2002) ISBN 963-9416-31-2 (2002) A Juliette története, avagy a bűn virágzása De Sade márki regénye, amit először 1797 -ben adtak ki. Testvértörténete a Justine című munkájának. Mind a Juliette -et, mind a Justine -t névtelenül adták ki. I. Napóleon császár elrendelte a szerző letartóztatását és De Sade-ot végül élete utolsó 13 évében eljárás nélkül tartották fogva. " Justine és én a Panthémont-zárdában nevelkedtünk. Ismerik ezt a híres apátságot, tudják, hogy évek óta az ő televényéből sarjadnak Párizs legszebb és legszabadosabb asszonyai. [2] " A regény eredeti címe az Histoire de Juliette, ou les Prospérites du vice. Az angol változata a Juliette, or Vice Amply Rewarded.
Ez Justine világára is igaz. A mi előadásunk is cinizmussal kezel minden helyzetet, és a korszakot is. A 80-as évekből sugárzik a nyers szexualitás, az ízléstelenség. Szerintem ez működik a sade-i történet aláfestéseként. Azt mondtad, hogy a videó, a fény, a jelmez, a mozgások, a zene és a szöveg egyenrangú alkotóelemek az előadásban. Mi az oka annak, hogy ilyen sok elemet használsz a Justine-ben? K. : Én képekben gondolkozom, és a színházi eszközök számomra ugyanolyan fontos elemei egy előadásnak, mint a színészek és a szöveg. Számomra teljesen evidens, hogy egy világot, egy közeget ezeknek az elemeknek a használatával építsek fel. A zene és a színészek éneke ezt gazdagítja, kiemeli, körvonalazza, árnyalja. Mindig más az arányuk, de végig egységet alkotnak. Elsősorban látványtervezőként váltál ismertté független színházi körökben. A rendezés vagy a díszlettervezés inspirál jobban? K. : Mindkettőt másért szeretem. Tervezőként nagyon szeretem azt a periódust, amikor egy rendezői koncepcióra teljesen rá kell hangolódnom, át kell vennem a ritmusát, hangulatát, és abban alkotni valamit úgy, hogy magamat is belegyúrom, adaptálom magam más víziójához.
Ebben segített az is, hogy mindenki számára érthető példákat hozott fel annak alátámasztására, hogy miért is forradalmi módon fejlődik (persze a könyvet olvasva már ez a fejlődik szó is más értelmet nyer) a tudomány. Számomra pedig a kritikák egyik legfőbb pontja, a tudomány (illetve a tudósok) irracionális elemeinek a kihangsúlyozása is pozitívum volt, csakúgy mint az összes felhozott pszichológiai, történelmi példa, illetve a hagyományos pozitivista felfogás megkérdőjelezése is. Mondhatni a könyv után egy jó tudományos forradalomhoz hasonlóan, már én is máshogy látom a világot. pjanos >! Kuhn thomas a tudományos forradalmak szerkezete 2. 2020. szeptember 27., 14:17 Sok évvel ezelőtt szereztem meg a könyvet, bár időnként beleolvastam, mindig halogattam az olvasását. Nagyon más nézőpontot kínál a tudományhoz, mint amit az iskolában vagy akár az egyetemen megszoktunk. csobi P >! 2009. január 21., 19:46 Már kétszer is sikerült "profitálnom" belőle, legutóbb éppen ma. Úgy gondoltam, hogy feltöltöm, mert – még ha ilyen formában is – de megérdemli, hogy kapjon egy kis kuckót itt a molyon.
SZAKTÁRS Osiris kiadó Kuhn, Thomas S. : A tudományos forradalmak szerkezete (Osiris könyvtár - Filozófia, 2000) THOMAS S. KUHN A tudományos forradalmak szerkezete Next Elrendezés Igazítás Forgatás
Országos Széchényi Könyvtár - Digitális Könyvtár 0. 10