Faunisztikai, rendszertani és környezettani tanulmány. Egy. doktori értek. Balogh János Iván néven. (Bp., 1935) Magyarország hangyabolyban élő atkáiról. (Folia Entomologica, 1938) Magyarország páncélosatkái. Conspectus Oribateorum Hungariae. Monográfia. (Bp., 1943) A zoocönológia alapjai. Doktori értek. is. (Bp., 1953) A talajzoológiai kutatások eredményei és feladatai hazánkban. (MTA Biológiai Csoport Közleményei, 1958) On Some Problems of Production Biology. (Acta Zoologica, 1958) Lebensgemeinschaft der Landtiere. (Bp., 1958) A talajzoológiai kutatások eredményei és feladatai hazánkban. (Bp., 1958) Állatközösségek vizsgálatának fontossága Magyarországon. Dr. Balogh János emlékhely, Túrkeve. (Rovartani Közlemények, 1963) A talajzoológia feladatai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1967. 19. ; MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1967) The Oribatid Genera of the World. (Bp., 1972) Data to the Oribatid Fauna of Australia. Mahunka Sándorral. (Bp., 1978) A Gondwana-elemek és az óceániai fauna kialakulása. (Elhangzott: 1978.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Balogh János ( Nagybocskó, 1913. február 19. – 2002. augusztus 15. ) zoológus, ökológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Tartalomjegyzék 1 Jelentősége 2 Élete 3 Díjai, kitüntetései 4 Forrás 5 Lásd még 6 Külső hivatkozások Jelentősége A nemzetközi zoológia és ökológia kiemelkedő személyisége, a zoocönológiai és trópusi ökológiai kutatások hazai elindítója. Élete A Pázmány Péter Tudományegyetem elvégzése után, 1935 -ben, egyetemi doktorátust szerzett, majd 1937–1946 között a dr. Dudich Endre professzor által vezetett Állatrendszertani és Állatföldrajzi Tanszéken kezdte meg tevékenységét, eleinte mint fizetés nélküli gyakornok, majd tanársegéd, később adjunktus. 1944 -ben habilitált. Ezután a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott, majd 1951 -ben tudományos kutatóként visszatért a tanszékre, ahol Talajzoológiai Kutatócsoport egyik alapítója és vezetője lett (1960–1980). Európai viszonylatban elsők között foglalkoztak az erdőtalajok szervesanyag dekompozíciójának zoogén faktoraival.
Kiemelkedő jelentőségű eredményeket ért el a talajban lejátszódó biológiai folyamatok zoogén fázisainak feltárása terén, vizsgálta a talajban lévő életközösségek szerkezetét, a talaj anyagforgalmát és nitrogénforgalmának zoológiai vonatkozásait. Monográfiában dolgozta fel Magyarország páncélosatka faunáját. A Föld trópusi őserdeiben végzett kutatásai eredményeit nyolc kötetben tette közzé; az expedíciók eredményeképpen ma Magyarországon van a legteljesebb ilyen tárgyú tudományos gyűjtemény. Tudományos tevékenységéhez szorosan kötődött tudománynépszerűsítő munkássága: számos népszerű rádió- és tv-műsor szerzője, ill. szerkesztője (pl. : Muzsikáló természet, A napsugár nyomában, Megsebzett bolygó). Emlékezet Hamvait gyermekkora legkedvesebb helyszínén, a Berettyó mentén meghúzódó Egrespusztán, a Putri-dűlőben kanyargó folyó gátjának tövében helyezték el. Itt állítottak emlékére kőobeliszket is. Túrkevén emléktáblát avattak és utcát neveztek el róla, ill. szobrot állítottak (portrédombormű, Györfi Sándor alkotása, 2003).
Acer palmatum `Atropurpureum` (Vörös levelű japán juhar) - Enciklopédia Elérhetőség: A növény jelenleg nem rendelhető Leírás Rendkívül elegáns megjelenésű fácska, vagy nagy cserje, mely 6 méteres magasságot, és 5 méteres szélességet érhet el. Karéjos, vagy szeldelt levelei kihajtástól lombhullásig sötétvörösek. Lilásvörös virágzatát a tavasz közepén hozza. Japán Juhar "Fireglow" 150 cm "Acer palmatum" Piros levelű japánjuhar - Koronakert Kertészet. A kert lenyűgöző szépségű színfoltja. 6a USDA-zóna Fényigény: Nedvesség: pH: pH semleges Méret: 30-50
Azonban helyét nagy körültekintéssel érdemes kiválasztani: inkább az árnyékos helyeket kedveli, mészérzékeny, a savanyú talajokat részesíti előnyben, emellett pára és vízigényes. Hát igen, ő nem annyira a könnyen gondozható eleme a listámnak. 🙂 Vörös levelű japán juhar Bordó levelű selyemakác (Albizia julibrissin 'Summer Chocolate ') A selyemakác is igen közkedvelt fafajta, köszönhetően a nyáron megjelenő és sokáig díszítő virágainak. A nevelése – főleg fiatalabb korában – nagyobb odafigyelést igényel, ilyenkor gyakori öntözésre van szüksége és a fagyra is nagyon érzékeny. Az utóbbi években pedig egy korábban még nem elterjedt kártevő, a selyemakác levélbolha támad meg sok növényt, amely egy ragacsos nedvet választ ki, beborítva ezzel a fa alatti területet, nem kis bosszúságot okozva a kerttulajdonosnak. Acer Palmatum dissectum Garnet / Vörös szeldelt levelű Japán juhar. (Felvenni a harcot ellenük permetezéssel lehet. ) Bordó levelű selyemakác Vérszilva (Prunus cerasifera) Családi házak kertjében remekül megfér ez a díszfa, amely 4-8 méter magasra nő meg.
Jól tűri a szárazságot, de az első évben azért gondoskodjunk a rendszeres öntözésről. Törpe vérszilva Bordó levelű bodza (Sambucus nigra 'Black Lace', 'Thundercloud' vagy `Black Tower`) 3-5 méter magasra növő, lombhullató cserje, melynek létezik szeldelt levelű ('Black Lace'), valamint oszlopos (`Black Tower`) változata is. Május-júniusban nyílnak illatos, fehér-rózsaszín virágai, melyekből finom bodzaszörp készíthető, de az augusztusra beérő termése is sokféleképpen felhasználható. (Figyelem! Ezeken kívül a többi része mérgező! ) Napos helyet kedvel, de egyébként igénytelen, kevés gondozást igénylő cserje. Vörös levelű japán juhar. Bordó levelű bodza Évelők: Vörös horgas sás (Uncinia rubra 'Firedance' vagy 'Everflame') Feltűnő, törpe fűféle, amely a 30-40 cm-es magasságra nő meg. Napos, félárnyékos fekvést kedvel, vízigénye közepes, tűző napon akár sűrűbb öntözésre is szükség lehet. Vörös horgas sás Bíborlevelű tűzeső (Heuchera micrantha 'Palace Purple' vagy 'Melting Fire') Félárnyékos helyet kedvelő, alacsony növekedésű évelő, melynek 'Palace Purple' változata bordó leveleivel díszít, de kaphatóak sárga, zöld, világosbarna színű változatok is.
Acer Palmatum dissectum Garnet / Vörös szeldelt levelű Japán juhar. Kiszerelés: konténeres 4L 40-50cm Leírás Az Acer Palmatum dissectum Garnet / Vörös szeldelt levelű Japán juhar, 2-3 méter magas, lassú növekedésű kis fa, vagy bokor. A levelei finoman szeldeltek, kihajtáskor vörös, ősszel karmazsin vörös színűek. Koronája ernyő formájú, többnyire szabálytalan. Az agyagos, homokos talajt kedveli. Napra, vagy félárnyékba ültessük. Nagy melegben sok vizet igényel, szereti a páradús környezetet. Japán díszkertek kedvelt növénye. Szoliterként ültessük, szép szeldelt leveleivel díszít. Télállóság: Zóna 6a -23. 3 °C.
A japán juhar igazán lenyűgöző megjelenésű, viszonylag lassú növekedésű díszfa. A japánkert egyik meghatározó növényfaja. Különleges külleme miatt igen kedvelt dísznövény. Lombkoronája kerekded, vagy szabálytalan ernyős forma, de igazi értékét káprázatos őszi lombszíne adja. Előszeretettel nevelik bonszájként is. A cserje vagy kisebb méretű fa nemigen nő 3-5 méternél magasabbra. Ez a vékony ágrendszerű fa, mely fontos eleme a japánkerteknek, bármilyen kertben előkelő helyet foglalhat el. Igen sok változata létezik, akadnak köztük világossárga, halványzöld, bordó szélű, de teljesen sötétbordó levelűek is. Színes lombú fajtái zöld fák előtt nagyon kontrasztosak. Tenyeresen összetett levelei 4–12 cm hosszúak, öt-, hét- vagy kilencujjúak lehetnek. Színüket évszakonként és variánstól függően változtathatják (pl. a nyáron zöld levél ősszel bordóra vált). Mészkerülő, a savanyú kémhatású (pH 6, 1–6, 5) jó vízvezető vályogtalajt kedveli. Olyan helyre ültessük, ahol a nappal nagy részében árnyékban van.
Mivel eredeti élőhelyén enyhébbek a telek, nálunk érdemes pár centi fenyőkéreggel betakarni, hogy a fagy ne érjen a gyökeréig. Nagy melegben sok vizet igényel; akár mindennap is öntözhetjük. Szereti, ha a levegő a párás, és vigyázni kell, hogy a leveleit a hőség ne perzselje meg.