(1999) Studio Images 5 | Alexandre Films | Conseil Général de l'Indre | Dráma | Romantikus | 6. 3 IMDb A film tartalma Az évszázad gyermekei (1999) 135 perc hosszú, 10/6. 3 értékelésű Dráma film, Juliette Binoche főszereplésével, George Sand / Baroness Aurore Dudevant szerepében a filmet rendezte Alain Sarde, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Az 1830-as évek elején a gyönyörű Dudevant bárónő elhagyja férjét, és Párizsba költözik. Elvarázsolja a művészek világa, ezért elhatározza, George Sand álnéven írni fog. Megismerkedik a híres francia dekadens költővel, Alfred de Musset-tel, és a kezdeti barátságból viharos szerelem lesz. A férfi segítséget nyújt az írónőnek az első lépésekben. Feminista hangvételű, őszinte írásai felkavarják a kedélyeket, viselkedése és megjelenése is feltűnést kelt - férfiruhát hord és pipázik. A szerelmesek végül Velencébe kénytelenek menekülni, de itt sem számíthatnak nyugodtabb életre.
Arról sem feledkeznek meg, hogy e könyvek nem a legkisebbeknek valók, csak az óvodáskor kezdetétől ajánlott olvasásuk, lapozgatásuk. Felső korhatár viszont nincs. A többlépcsős képi és nyelvi poénok a nagyszülőket is szórakoztatják, figyelmük fenntartásával pedig biztosítják, hogy ne aludjanak el olvasás közben… Persze a kritikák az éppen megjelent kötetre vonatkoznak, nekünk viszont már lehetőségünk van összehasonlításokat is végezni. A könyvek felépítése, szerkezete ugyanis nem ugyanazt a koncepciót követi. Ez egyben azt is jelenti, hogy van bennük koncepció. Méghozzá átgondolt koncepció. Tatu és Patu fura masinái Az elsőként magyarul megjelent kötet 14 aprólékosan megrajzolt, különleges funkciójú szerkezetet mutat be. Kedvenc gépeim közül a reggelikészülődés-automata zseniálisan bonyolult, a pocsolyakészítő és a mumusriasztó pedig bájosan egyszerű szerkentyű. A gépezetek nevéből látható, hogy Aino Havukainen és Sami Toivonen a gyermekek legfontosabb problémáira teremtenek megoldást: a gépek tesznek róla, hogy ne legyen olyan macerás fölkelni, olyan félelmetes lefeküdni, az ébrenlét időszakában pedig legyen elég pocsolya tapicskolni.
A két veretlen bokszoló 1971. március 8 -án csapott össze és döntötték el, ki is az igazi bajnok (hisz Frazier Ali trónfosztását követően lett bajnok). Nagy meglepetésre Frazier nyert 15 menet alatt, egyhangú pontozással. Ekkor már verhetetlennek tartották. Frazier ezután még két évig megvédte övét, de aztán következett 1973. január 22., amikor is megküzdött George Foreman -nel. A meccset meglepetésre már két menet alatt elvesztette, s ezzel a világbajnoki címe is odalett. Frazier ezután kiütötte Joe Bugnert, majd kiállt Alival, hogy esélyt kapjon a cím visszaszerzésére (addig egyszer megmérkőztek, és akkor Frazier nyert). Ám most fordult a kocka, és Ali nyert 12 menet alatt, pontozással. Ekkor Frazier bejelentette, ha nem szerzi vissza övét, akkor egy éven belül visszavonul. A cím visszaszerzésének érdekében kiállt Jerry Quarry ellen, akit kiütött az ötödik menetben. Következő alkalommal kiütötte Jimmy Ellist. A győztes meccse után kiállhatott a világbajnokkal, Muhammad Alival (Ali időközben visszaszerezte világbajnoki övét, kiütötte Foremant).
Deeming apja, Thomas rendszeresen verte fiát, Fredericket, aki a negyedik fiú volt a sorban. Frederick szeretett édesanyja halála után a tengerre menekült, elkerülve ezzel apja rendszeressé vált ütlegeit. 1881-ben feleségül vett egy walesi nőt, Marie Jamest, és a pár hamarosan Ausztráliába utazott, ahol Frederick vízvezeték-, és gázszerelőként talált munkát. 1882 -ben hat hetet töltött börtönben lopás miatt, és néhány évvel később ismét ott találta magát, ezúttal azonban csalás volt az ok. Ekkor Marie terhes volt a pár negyedik gyermekével, és egy boldogtalan házasság csapdájába esett. Férje nagy nőcsábász hírében állt, aki több pincérnővel is viszonyt folytatott Sydney környékén, elárasztva őket azokkal a drága ékszerekkel, amelyeket ő maga lopott el. Deeming első felesége és gyermekei, miután megérkeztek az angliai Rainhillbe, beköltöztek egy bérelt otthonba. Deeming a helyi szálloda egyik szobájába költözött. A helyieknek azt mondták, hogy a látogatók a nővére és annak gyermekei, és csak rövid ideig tartózkodtak ott.
Tovább… Horányi Attila: Formabontogatás Műértő, 2007. december. Tovább… Pfisztner Gábor: Szemben a képmutató képtelenséggel Fotóművészet, 2007/4. Tovább… Böröczfy Virág: Formabontó monográfia Artmagazin, 2008/1. Tovább… Forgács Éva: Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben, 1965–1984 BUKSZ, 2008/1. Tovább… Perneczky Géza: A magyar fotóművészet emancipálódása Holmi, 2008. február. Tovább… Péntek Orsolya: Húsz év múlva Magyar Hírlap, 2014. február 6. Tovább… Függelék Meghívó Tovább… Library of Congress levelek Levél 1 Tovább… Levél 2 Tovább… Perneczky Géza e-mailje Szilágyi Sándornak Köln, 2007. október 24. Tovább… A kötet angol nyelvű kiadása Art+Text Budapest – Fotókultúra, Budapest, 2017. Fotóművészet, fotóalbumok - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Letöltés… Video Könyvbemutató (Einspach Gábor, Rieder Gábor és Szilágyi Sándor) Ludwig Múzeum, 2017. november 5. Tovább…
A romantikában, a neoavantgárdban és más területeken; Ictus–JATE Irodalomelméleti Csoport, Szeged, 1998 ( deKON-KÖNYVek) A magyar neoavantgard első generációja, 1965–72. Szombathelyi Képtár, 1998. január 15. –március 15. ; katalógusszerk. Reczetár Ágnes; Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1998 ( A Szombathelyi Képtár katalógusai) Husz Mária: A magyar neoavantgárd textilművészet; Dialóg Campus, Bp. –Pécs, 2001 ( Dialóg Campus szakkönyvek) Né/ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből; szerk. Deréky Pál, Müllner András; Ráció, Bp., 2004 ( Aktuális avantgárd) Avantgárd: underground: alternatív. Popzene, művészet és szubkulturális nyilvánosság Magyarországon; szerk. Havasréti József, K. Könyv: Szilágyi Sándor: Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben 1965-1984 - 1. kötet. Horváth. Zsolt; Artpool–Kijárat–PTE BTK Kommunikációs Tanszék, Bp. –Pécs, 2003 Havasréti József: Alternatív regiszterek. A kulturális ellenállás formái a magyar neoavantgárdban; Typotex, Bp., 2006 ( Kommunikációkutatás) Szilágyi Sándor: Formabontók 1. Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben, 1965–1984; Fotókultúra–ÚMK, Bp., 2007 + CD-ROM Havasréti József: Széteső dichotómiák.
Olyan kategóriák ezek, mint például a geometrikus, az organikus és a léptékváltó Absztrakt, a Fotóakciók, a lineáris és mátrixba rendezett Szekvenciák, a Térkonstrukciók, a Városvíziók, a Fényrajzok vagy az Önarckép- és a Portrékonceptek. A látogató így összehasonlíthatja egymással az érdekesebbnél érdekesebb alkotói koncepciókat, s nem utolsósorban megismerheti vagy újra láthatja a műveket, amire ilyen széles merítésben legutóbb tizennyolc éve, 1989-ben az Ernst Múzeum-beli "Más-kép" című kiállításon volt lehetőség. Szilágyi Sándor: Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben 1965-1984 | könyv | bookline. A kiállítás megtekinthető 2007. szeptember 16-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.
Kapcsolatfelvétel, aminek sikeressége döntő ebben a szakmában. Egyszer majd megpróbálom összerakni, és valahogyan hozzáférhetővé tenni a forgatásokhoz kapcsolódó képeimet. New Yorkban, a Tiszta Amerika című film forgatókönyvének írása előtt koffernyi portrét, utcaképet készítettem. Ezeknek köszönhetően már az előkészületek első fázisában kívülállók számára is körvonalazódott egy film – a sorozat sokat segített a külföldi partner meggyőzésében, később a forgatás előkészítésében is. – Elsősorban az operatőrnek kell megmutatni a lehetséges helyszíneket? – Neki is, meg azoknak az embereknek, akiknek a feladata egy-egy helyszín, engedély megszerzése a forgatás számára. New York egyébként megváltozott a film óta eltelt tíznél több évben. Más lett az állaga, másféle arcokat lehet látni, racionálisabb, fegyelmezettebb város lett. A fénykép állapotot és helyszínt rögzít, és rögzíti a képkészítő állapotát is. Ez a lényeg. Vágyom újra fölkeresni azokat a helyeket és elkészíteni megint a képeket ma, ugyanabból a szemszögből.