A Vigyél Haza Alapítvány bemutatkozása: Alapítványunkat hat éve hozták létre a kultúra, a művészet és az üzleti élet terén sikeres barátok, azzal a határozott céllal, hogy segítsék az Illatos úti Állategészségügyi Telepen lévő kutyák életkörülményeinek javítását, örökbefogadási esélyeinek növelését. Az elmúlt időszakban - lelkes önkénteseink és támogatóink segítségével - több mint 500 kutyát segítettünk szerető gazdához. Kiemelkedő művészek közreműködésével készült jótékony célú naptárainkat támogatóink segítségével közel 30. Vigyél Haza Alapítvány állás (18 db állásajánlat). 000 emberhez juttattuk el eddig. Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06 Az ebből befolyó összegből és egyéb támogatásokból valamennyi Illatos úti külső kennelt hőszigetelt gumiszőnyeggel tudtuk ellátni, orvosi ultrahang berendezést bocsátottunk az Ebtelep rendelkezésére, lehetővé téve ezzel a vemhesség és az idősebb kutyáknál a daganatos betegségek felismerését. 2010-ben elindítottuk Születésszabályozási Programunkat.
Jogállás: Közhasznú
Egy új teória szerint ez a látható anyagot transzformáló sötét anyag jelenlétének a következménye, amely magához hasonlóvá teszi a vele érintkező részecskéket. Mi az a sötét anyag 5. Az Oslói Egyetem professzora, Torsten Bringmann és kutatócsapata november elején publikálta azt a tanulmányt a Physical Review Lettersben, amelyben bemutatják az új modellt, ami az úgynevezett freeze-in (befagyásos) elmélet egyik verziójának vagy továbbgondolásának mondható: eszerint az univerzum születésekor a sötét anyag csak nagyon kis mértékben volt jelen a normál anyag mellett, de később a forrongó plazmából egyre több és több láthatatlan anyag alakult ki, míg a sűrűsége el nem érte a mai értékét. Bringmann változata ezen annyiban módosít, hogy a sötét anyag mennyiségének növekedését egyfajta "zombi" jelenséggel okolja: a sötét anyag részecskéi a körülötte lévő standard modell részecskéket átváltoztatják sötét anyaggá, így szaporodik a számuk exponenciálisan. A teória megválaszolja a kérdést, hogy hogyan lehetséges a sötét anyag gyors elterjedése a korai univerzumban és hogy miért állt meg egy bizonyos ponton a növekedés.
A mérések arra utalnak, hogy miközben a Naprendszer keresztülhalad a galaxis sötét anyag gyűrűjén, egy ponton több sötét anyag részecske érkezik a Földre, ilyenkor a detektor is jelentősebb mennyiségű interakciót észlel. A sötét anyag nyomában – tudományünnepi előadás az Akadémián | MTA. Más kutatók viszont cáfolják az elméletet, mondván, hogy a mért értékek magyarázata lehet a laboratóriumot körülvevő objektumok természetes radioaktivitása vagy más egyéb hétköznapibb tényező is, például a mérések metódusából következő hiba, elvégre nehezen érthető, hogy a számos sötét anyag kísérlet közül miért csak egy járt ilyen kiemelkedő eredményekkel, miközben a többi detektor mind néma maradt. A dél-koreai COSINE-100 projekt volt a legutóbbi azoknak a sorában, amelynek során időt és költséget nem kímélve megpróbálták amennyire csak lehet pontosan leutánozni a DAMA kísérlet felépítését, de a kutatók nem jártak sikerrel és nem tudták ugyanazokat az eredményeket produkálni. A láthatatlan anyag, úgy tűnik, továbbra sem fedi fel magát a kíváncsi tekintetek előtt. A gyakorlati megfigyelés (lehetséges) hiánya viszont nem zárja ki, hogy elméleti síkon magyarázatot adjanak a fizikusok a sötét anyaggal kapcsolatos kérdésekre, többek között arra, hogy jelenleg miért éppen a vélt arányban található normál és sötét anyag az univerzumban.
Más gondolat szerint végtelen sok Világegyetem létezik, szerintem ez egy szimpatikus ötlet! Így számomra kezd érthetővé válni a sötét anyag és sötét energia léte és működése. Sok milliárd fényévvel ezelőtt a "Nagy Bumm"-mal, óriási robbanással óriási energia keletkezett, amely létrehozta az atomok részeit, ezekből elsősorban hidrogén atomok jöttek létre, majd a Világegyetem atomjait, molekuláit, csillagait, csillagcsoportjait, galaxisait és hatalmas mennyiségű ködöket, melyekből új csillagok keletkeznek folyamatosan. De csillagok, supernóvák ma is jönnek létre, ha a csillag felrobban, anyagából új csillag keletkezik, és energiája jet formában szétsugárzik a Világegyetemben. Olyat még nem olvastam, hogy a Világegyetemben meglévő energiából spontán csillagkeletkezés történt volna! Mi az a sötét anyag 1. A Világegyetem üres részében folyamatosan keletkezik anyag és antianyag, de egyből találkoznak, és egy robbanás után visszaalakulnak energiává. A csillagoknak és galaxisoknak gravitációs vonzásuk van, mellyel létrehozták a galaktikus fizikát (Newton, Einstein).
Tömeghiány a galaxisban, kilökődést okozna a csillagok pályájáról intergalaktikus térbe. Ebben az értelemben Oort azt feltételezte, hogy a galaxis tömege nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a csillagok illékony mozgását. De akkor miért tartották meg a viselkedésüket? Alapvetően az a következtetés, hogy a látható és ismert anyag nem az egyetlen elfogadható elem. Valójában az univerzum egyfajta "nem látható anyagból" áll, amely kiegészíti vagy "kitölti" a hiányzó teret. A kifejezés konszolidációja Fritz Zwickynek köszönhetően Nem sokkal később Fritz Zwicky folytatta a sötét anyag feltevését, de más szemszögből. Ugyanazt a tanulmányi feltevést alkalmazta, mint Oort, hanem a Coma galaxishalmazra irányul. Mi az a sötét anyag angolul. Röviden, hozzáfogott a halmaz galaxisai közötti keringési sebesség, valamint az egyes galaxisok közötti tömeg becsléséhez. Hasonlóképpen, mindegyikük ragyogó képessége alapján arra a következtetésre jutott, hogy hiányzik egy darab a kirakóból. Alapvetően Zwicky megállapította, hogy a galaxisok keringési sebessége nem ért egyet azzal, ami várható.
Ezen utóbbiak az ún. WIMP-ek (Weakly Interacting Massive Particle), vagyis a gyengén kölcsönható nagy tömegű részecskék, amelyek megtalálása és tanulmányozása többek között a CERN részecskegyorsítójának is egyik fő prioritását képezi. Mi az anyag fekete? A sötét anyag elmélete. A CERN Nagy Hadronütköztetőjének ATLAS detektora többek között WIMP-ek létezését is kutatja. Forrás: CERN Lehetséges ugyanakkor, hogy a sötét anyag ugyanolyan barionikus anyagból épül fel, akárcsak a csillagok, bolygók vagy a gázfelhők, sőt, ezek akár makroszkopikus formában is előfordulhatnak. Ehhez rengeteg nagy tömegű és kompakt objektumnak, vagy az angol betűszó szerint MaCHO-nak (Massive Compact Halo Object) kellene tanyáznia a galaxisok külső részében, amelyek nem termelnek energiát, és a hőmérsékletük is rendkívül alacsony, ezáltal nem mutatnak detektálható sugárzást. Amennyiben valóban rengeteg hideg szikla, bolygó, barna és vörös törpe rejtőzködne a mi Galaxisunkban, azt az infravörös tartományon működő vagy gravitációs lencsézésekre vadászó égboltfelmérő programok már jó eséllyel kimutatták volna.
Hacsak a MaCHO-k nem a méretükhöz képest rendkívül nagy tömeggel bíró objektumok, amelyek ténylegesen semmiféle sugárzást nem bocsájtanak ki – vagyis fekete lyukak. Az egyébként láthatatlan objektumok kimutatására is alkalmas gravitációs mikrolencsézés sematikus vázlata. Forrás: Nature Manapság már csak nagy tömegű csillagok halála után keletkezhetnek új (makroszkopikus) fekete lyukak. A kozmológiai modellek azonban egyáltalán nem zárják ki azt a feltevést, hogy a fiatal (és ezáltal rendkívül sűrű) Univerzumban tömegesen keletkeztek önnön gravitációjuk miatt összeomlott objektumok. Ezek az ún. primordiális fekete lyukak, amelyek kisebb-nagyobb méretben mind a mai napig jelen vannak. Mi a sötét anyag? »Meghatározása és jelentése - Tudomány 2022. Ha közvetlen környezetükben nincs semmi, ami keringene körülöttük, úgy jelen technológiánkkal gyakorlatilag lehetetlen felfedezni ezeket a távoli fekete lyukakat. Lehet, hogy ott vannak kint mindenütt, csak túl apróak ahhoz, hogy észrevegyük őket: egy tíz földtömegű fekete lyuk átmérője például csak 5 cm! A nem túl távoli jövőben azonban ez is megváltozhat.
Mi a sötét anyag, milyen objektumok alkotják, és miért láthatatlan? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásában november 8-án Dávid Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének oktatója. 2016. október 24. A csillagászok már a 20. század harmincas éveiben gyanították, hogy az általunk látott (csillagokba, bolygókba, gáz- és porfelhőkbe tömörült) anyagon kívül még másfajta, nem látható, "sötét" vagy "láthatatlan" anyag is lehet az Univerzumban. Az ezredforduló körül végzett precíziós méréssorozatok aztán megállapították, hogy ez a sötét anyag kb. ötször nagyobb tömeget képvisel, mint a látható anyag. (Ezen felül egy másik, még rejtélyesebb, a sötét anyagnál kb. háromszor nagyobb mennyiségű anyagfajta, az ún. "sötét energia" avagy "kvinteszencia" is jelen van. ) Az általános relativitáselmélet által megjósolt gravitációs lencsehatás felhasználásával később sikerült feltérképezni a galaxisok és galaxishalmazok körül tömörülő sötét anyag eloszlását, mintegy lefényképezni a láthatatlan anyagot.