Jakováli Hasszán pasa dzsámija A dzsámi a Kórház tér felől Település Pécs Ország Magyarország Vallás iszlám Irányzat szunnita Névadó Jakováli Hasszán pasa Építési adatok Típus dzsámi, minaret Stílus Törökország építészete Építés kezdete 16. század Rekonstrukciók évei 1702 – 1732 1956 - 1975 2010 Építtető Jakováli Hasszán pasa Mai rendeltetése imaház Alapadatok Minaret 1 Magassága 22 m Elhelyezkedése Pozíció Pécs térképén é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 18° 13′ 15″ Koordináták: é. 18° 13′ 15″ A Wikimédia Commons tartalmaz Jakováli Hasszán pasa dzsámija témájú médiaállományokat. Jakováli Hasszán dzsámija Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke Pécsett, az egyetlen, amelynél a dzsámi és a hozzá csatlakozó karcsú minaret majdnem változatlanul őrizte meg az eredeti tömegcsoportot. Evlija Cselebi leírásából tudjuk, hogy Jakováli Hasszán pasa építtette, feltehetően a 16. század második felében, akkor, amikor Pécs többi jelentős török épülete, közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is készült.
Ismét látogatható a pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete. Az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát, Pécs… Újra nyitva a pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete. Megújult kiállítással nyit újra a pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára a három évnyi szünet után… Megújult kiállítással nyitott meg az évek óta nem látogatható pécsi dzsámi A négyzet alaprajzú, téglából és kőből emelt, kupolával fedett, minarettel rendelkező Jakováli Hasszán dzsámi - az oszmán kori emlékekben leggazdagabb magyarországi településnek számító - Pécs egyik emblematikus épülete a Széchenyi téren álló, Gázi Kászim pasa 2014-ben renovált dzsámija…
A kiállítás három helyiségében nem csupán az oszmán kori Pécsről, de a magyar– török kulturális kapcsolatokról is benyomásokat szerezhetünk. A Jakováli Hasszán-dzsámi a Pécsen megtelepedő mevlevi dervisek központja volt, őket hívják táncoló vagy kerengő derviseknek. A kiállításon rövidfilm mutatja be a pécsi derviseket, a diorámában pedig jellemző ruházatuk, hangszereik is megtekinthetők. A magyar–török kulturális kapcsolatokról szól a második tematikai együttes, ahol a látogatók megtudhatják, hogy az izniki török kerámia miként hatott a pécsi Zsolnay-porcelánra, hogy melyek a magyar kávékultúra oszmán gyökerei vagy éppen miként jelennek meg a török motívumok az úri hímzésben és az ormánsági református templomok kazettáin. Az Érzékek Termébe lépve az érdeklődő a látás, hallás, ízlelés, tapintás során különleges kapcsolatba kerülhet a 16–17. századi hódoltságkori élettel. A fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. (NÖF) ügyvezető igazgatója, Glázer Tamás elmondta: az általa vezetett társaság az értékmentés, -közvetítés és az örökségvédelem mellett a kiemelt, állami tulajdonban lévő örökségvédelmi helyszínek vagyonkezelését, üzemeltetését és a helyszínek turisztikai attrakcióként való újragondolását végzik.
Az Érzékek Termébe lépve az érdeklődő a látás, hallás, ízlelés, tapintás során különleges kapcsolatba kerülhet a 16–17. századi hódoltságkori élettel – tette hozzá Füleky Zsolt. A fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. (NÖF) ügyvezető igazgatója, Glázer Tamás elmondta: az általa vezetett társaság az értékmentés, -közvetítés és örökségvédelem mellett a kiemelt, állami tulajdonban lévő örökségvédelmi helyszínek vagyonkezelését, üzemeltetését és a helyszínek turisztikai attrakcióként való újragondolását végzik. Kiemelte, hogy az általuk üzemeltetett közel száz műemlék közül egyedülálló Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámija, hiszen Magyarországon ez az egyetlen török kori műemlék, amely minarettel is rendelkezik. A dzsámihoz tartozó minaret (Wikipedia / Váradi Zsolt / CC BY-SA 3. ) Adnan Polat, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Magyarország és Törökország kapcsolatai nemcsak gazdasági, de kulturális tekintetben is jelentős erősödésen mentek keresztül.
Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete - adta hírül az MTI. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára a három évnyi szünet után újranyíló dzsámi előterében található megújult kiállítás hétfői átadásán kiemelte: az oszmán kultúra Magyarországon fennmaradt és "műemlékként megbecsült épületei az ország építészeti örökségét gazdagítják, növelik annak sokszínűségét, és egy viharos történelmi korszak pozitív produktumaiként állnak ma előttünk". A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett a török kori műemlékek méltó fenntartásáért, megőrzéséért, felújításáért és bemutatásáért, amellyel egyúttal szolgálta "a népek közötti békét" és a "kulturális hidak emelését" is. A kiállításról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát, Pécs hódoltsági történelmén keresztül a város török építészeti emlékeit és az egykori "titokzatos Kelet" hatását a mai iparművészetre, zenére, kultúrára.
Kritikai értékeléséből [ szerkesztés] Az elveszett alkotmány Arany János első nagyobb elbeszélő költeménye, csipős gúnnyal megírt komikus eposza. Hiányosságait maga a költő is érezte, különösen a kompozícióval volt elégedetlen. "Az egész valami elnyúló, s mint egész, kiállhatlan valami lőn. Nincs kerekdedség, nincs a kellő emelkedés és elfogyás; epizódjaiért látszik élni" – írta 1846. februárban kelt egyik levelében. Ezt a véleményét később is többen osztották. Kivonatok a későbbi kritikákból: [2] Toldy Ferenc kedvezően nyilatkozott az eposzról: "Bár nyelv és vers sok kívánandót hagyott, tekintve a komoly alapot s a szatirai ér gazdagságát és csípősségét, e mű meghaladott mindent, mit gúnyköltészetünkben eladdig bírtunk. " (1868, idézi Pintér Jenő). Riedl Frigyes szerint a költemény hangja Vörösmarty Mihály pátoszára emlékeztet. A hexameteres bőbeszédűség, az allegorizálás mind a Vörösmarty-eposzokra vallanak, mint a torzkép az eredetire. Az eposznak nincs cselekménye, világos meséje. E-ötvös Az elveszett alkotmány. Istenei lelketlen gépek, emberei unalmasak… Tréfái egészben véve hidegek.
Sőt: mi is a remek ellentéte? De ne engedjük, hogy elborítson bennünket a szokásos magyar honfibú, talán e kötet jó kiindulópont lehet az alkotmányos károk reménybeli felszámolása felé vezető hosszú úton. AZ ELVESZETT ALKOTMÁNY 1845 | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. És ez nem kevés! " Vágvölgyi B. András (író, filmrendező)"Ennek a kötetnek a szerzői egyrészt úgy kénytelenek őrködni jogállamunk állapota felett, hogy 2010 májusától folyamatosan annak csorbulásáról, fogyatkozásáról muszáj beszámolniuk, másrészt fogalmaink eredeti értelme szerint mint velejéig alkotmánysértő folyamatot kell, hogy bemutassák az alkotmányozásnak az új alaptörvényig vezető útját. "Závada Pál (író, szociológus)
A modern élet töredezettség-élményét, az én és a világ megbomlott harmóniáját, az eszmény és a valóság egyensúlyhiányának tapasztalatát mutatja fel. Téma: egy megyei választás korteshadjáratát, a maradiak és a haladók egyként hazug jelszavakkal folyó küzdelmeit mutatja be és gúnyolja ki. A megyei pártharcok, a viszálykodás következtében elvész az alkotmány. Tulajdonképpen egy paródiáról van szó, Arany a korteshadjáratot parodizáló ál-hőskölteményt írt, melynek középpontjában egy reformkori kérdés áll: maradás vagy haladás. A költő maga nem tartozott a kiváltságos osztályhoz, és a politikai helyzettel való elégedetlenségét, bosszúságát öntötte ki a műben, elmondva benne a maga politikai hitvallását. Később is csak művészi értelemben bírálta munkáját, politikai tartalmát soha nem tagadta meg. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Az elveszett alkotmány műfaj. Oldalak: 1 2 3 4
Környezetükben megjelenik a kisebb szereplők tarka sokasága, az alakokat hol komikus leírások, hol csak a "beszélő nevek" egyénítik (Hangady táblabíró, Doronghy nevelő, gróf Telivér, Maradossy, Nemadózy). A két párt ádáz küzdelmébe – amint egy eposzban illik – beleszólnak a túlvilági vagy mesés hatalmak, különösen Armida, a maradiak, és Hábor, a haladó pártiak védőszellemei. Maga a történet elvész a részletekben és a humoros leírásokban, az eposznak szinte nincs is cselekménye. Rák Bende állás után néz, korteskedni jár a megyében, ez tartja össze valamennyire a részleteket. Előbb a megyei tisztújítás képei, majd a korteskedés országos ügyei következnek: a védegyleti gyűlés (Nemzeti ünnep lész itten: Védegyleti Gyűlés. ), a nemesi kiváltságok, a képviseleti rendszer, a házi adó. Az elveszett alkotmany arany janos. A vármegyei urak ezekhez való önző, kiváltságokat féltő viszonyulását a költő gúnyos mosollyal mutatja be. Armida kívánságára például Rák Bende elmeséli életét, de ez inkább az elmaradottság és a politikai élet szatirikus rajza.