Kulcsszavak: kertkapcsolat / saját kert, régi polgári, új, újszerű, luxus, lift, terasz, panoráma, 4 vagy több háló, garázs Exkluzív klasszikus villa eladó XII. kerületben, XX. század elején épült, néhány éve korszerű technológiák alkalmazásával igényesen felújított és eredeti hangulatában restaurált, 5200 m2-es parkosított kerttel rendelkező klasszikus villa eladó. Külön vendégház (408 m2), őrszolgálati helyiség, gondnoki lakás, 5+4 db garázs, további 20 db külső parkoló. A villa: Összesen 527 m2-es, 3 lakószintes, belső liftes, nappali + 8 szobás, 5 fürdőszobával rendelkezik a ház. Villák Olaszországban | Lionard. - Földszint (175 m2): nappali-szalon (47 m2) étekezővel (24 m2), a nappalihoz kapcsolódik egy 26 m2-es, részben fedett terasz is, amelyből a kertbe juthatunk, konyha (24 m2), dolgozó (20 m2), két garderobe, előszoba, közlekedők. - I. emelet (175 m2): 3 szoba (33-27-13 m2), óriási garerobe beépített bútorokkal (32 m2), 3 fürdőszoba, panorámás terasz (22 m2), háztartási helyiség. - II. emelet (140 m2): 4 szoba (18-18-14-14 m2), 3 fürdőszoba, garederobe, erkély (3, 4 m2), háztartási helyiség - Alagsor (36 m2): kazánház, trezor helyiség Vendégépület: 3 szinten összesen 408 m2-es, liftes épület (építés éve: 2011), saját garázzsal - Földszint (119 m2): nappali (35 m2), étekező-konyha (21-17 m2), terasz (25 m2), garderobe, lépcsőház, kamra - Alsó szint (140 m2): nappali (23 m2), 3 külön szoba garderobe helyiséggel és fürdőszobábal, közlekedő, lépcsőház - Pince (150 m2): konditerem (21 m2), garázs (84 m2), szauna, wc, zuhanyozó, kazánház.
Egyedi luxusingatlanok A nálunk megtalálható luxusingatlanok sehol máshol nem lelhetők fel. Érdemes velünk kapcsolatba lépni, hiszen olyan lehetőségeket kínálunk, melyeket máshol nem talál meg. Ha elege van a hirdetések böngészéséből, valamint abból, hogy ugyanazokat az ingatlanokat látja folyton, akkor nálunk a helye. Itt olyan luxusingatlanokat kínálunk, amiket még biztos nem látott máshol. Válassza az egyediséget! Diszkréció A diszkréció mindenki számára fontos, azonban luxusingatlan esetén ez fokozottan érvényes. Bármilyen luxusingatlan is az igénye, adatait, igényeit diszkréten kezeljük. Számunkra ez legalább olyan fontos, mint az orvosi titoktartás. Eladó régi villa de vacances. Egy luxusingatlan vásárlási folyamata az ember privát életének része, és mi eszerint járunk el minden esetben. Ha Önnek is fontos a diszkréció, akkor a legjobb helyen jár. Bizalom Napjainkban a bizalom drága kincs, hiszen az emberek alapvetően bizalmatlanok egymással szemben. Luxusingatlan tekintetében azonban mindenképpen bizalmas viszonyba kerül a vevő és az ingatlanszakértő, ez nem is lehet másként.
A kert gyönyörűen beépített, automata locsolórendszerrel. Ár: 1, 12 milliárd Ft
században szerző: Pulaimorvaia Magyarország három részre szakadása és Erdély szerző: Mdavid1999 A két, majd három részre szakadt ország: fogalmak, nevek VV 3 részre szakadt ország szerző: Nagyanna szerző: Mullerk
Erdély, a három részre szakadt ország keleti fele, a Bécs irányába nyomuló törökök számára abba a zónába esett, amelyben megelégedtek az adóztatással és a közvetett ellenőrzéssel. Így Magyarország keleti részéből létrejöhetett a külügyeiben ugyan a szultántól függő, de a belügyeit önállóan intéző Erdélyi Fejedelemség, amely lassan annyira megerősödött, hogy néhány kiemelkedő tehetségű fejedelme inkább tűnik szuverén európai uralkodónak, mint a szultán helytartójának. Az Erdélyi Fejedelemség a két nagyhatalom, a Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti egyensúlyozásra kényszerült. A túlélés pillanatnyi parancsának, de időnként bizonyára önös érdekeiknek is engedelmeskedve, Erdély urai gyakran váltogatták szövetségeseiket. Kiemelkedő vezetőinek, Báthori Istvánnak, Bethlen Gábornak és I. Rákóczi Györgynek politikáját azonban mindvégig az a cél vezette, hogy az ország nyugati és keleti részének összefogásával a törököt kiűzzék, és újra egyesítsék az országot - ellenállva később a túlzott Habsburg befolyásnak is.
A mohácsi vész után a magyar trónért ketten versengtek. Az osztrák uralkodó, Ferdinánd arra hivatkozott, hogy II. Lajos apja, II. Ulászló neki ígérte a koronát, ha a fia utód nélkül hal meg. Ám a magyar nagyúr, Szapolyai János erdélyi vajda is király akart lenni. Azzal érvelt, hogy a nemesek húsz évvel korábban úgy döntöttek: ha kihal a Jagellók férfiága, csak magyar embert választanak meg a trónra. Végül mindketten megkoronáztatták magukat. I. János (1526—1540) és I. Ferdinánd (magyar király: 1527— 1564) egyaránt azt hirdették: az ország feletti uralom kizárólag saját joguk, s a másik csak bitorolja. A két király közötti versengés 1527-ben háborúvá vált. Ferdinánd zsoldosokat fogadott, és Szapolyai Jánost több csatában is legyőzte. Erdély ura nem tehetett mást, a szultántól kért támogatást. Ennek nagy ára volt. 1529-ben a segítségképp érkező török hadak újra végigpusztították az országot. A fővárost, Budát átadták ugyan János királynak, de a legtöbb elfoglalt végvárat maguknak tartották meg.
Ferdinánd küldött is katonákat, ám ez a sereg csak kis létszámú volt. Martinuzzi György ezért igyekezett a szultánnal is fenntartani a jó viszonyt. A segítségére jött Habsburg-zsoldosok árulónak tartották. Vezérük, miután Ferdinánd erre engedélyt adott, 1551-ben megölette a barátot. György barát meggyilkolása után János Zsigmond immár maga viselhette a koronát. A fiatal uralkodó azonban tehetetlennek bizonyult. Trónját egyaránt féltette a szultántól és a Habsburgoktól, ezért 1570 -ben szerződést kötött az új császárral, Habsburg Miksával. Cserébe azért, hogy élete végéig megőrizheti Erdély birtokát, János Zsigmond lemondott a magyar királyi koronáról, és felvette az Erdély fejedelme címet. Amikor 1571-ben meghalt, az erdélyi országgyűlés a szerződés ellenére sem adta át az országot a Habsburgoknak. Az urak a kiváló hadvezért, Báthory Istvánt (1571— 1586) választották meg fejedelemnek. Uralkodása alatt Erdély önállósága tovább erősödött. A fejedelem udvarának fénye és kultúrája ekkor vált Európa-szerte híressé.
A módszeres pusztítás megváltoztatta a középkori településszerkezetet, s átalakította a népesség etnikai összetételét. Mátyás király Magyarországát még 4 millióan lakták - akár a korabeli Angliát. A következő két évszázadban Európa népessége megkétszereződött, ám Magyarországon a XVII. század végén már csak 3 millióan éltek. A legviszontagságosabb sorsú középső területek pusztuló magyar lakosságához ekkor vegyültek nagy számban a török elől menekülő balkáni népcsoportok, majd a török kiűzését követően behúzódó szlovákok, s a későbbi telepítési akciók eredményeként érkező németek, szerbek, románok. Az ún. királyi Magyarország főurai a tragikus mohácsi csata során megüresedett trónra Habsburg Ferdinándot választották, elismerve annak örökösödési igényeit. Döntésüket jelentős mértékben befolyásolta az a felismerés, hogy a török világbirodalommal szemben támogatásra van szükségük, amit az európai nagyhatalmi politikában egyre jelentősebb szerepet játszó Habsburg-dinasztiától reméltek megszerezni.