20., a Kossuth u. felőli részen Távolság ettől a pénzváltótól 126 m Nyitvatartás H-V: 8-21 Telefonszám 06-52-500-507 Név Expressz Zálog Cím Debrecen, Csapó u. 13. Távolság ettől a pénzváltótól 179 m Nyitvatartás H: 7-17, K-P: 8-16:30, Szo: 8-12 Telefonszám +36 (70) 377 0344 Név Correct Change Cím Debrecen, Révész tér 2. Távolság ettől a pénzváltótól 239 m Nyitvatartás H-P: 9-18, Szo: 9-14 Telefonszám +36/52/249-630 Név IBUSZ Iroda Távolság ettől a pénzváltótól 240 m Nyitvatartás H-P: 8-17, Szo: 8-12 Telefonszám 06-52/ 415-555 További pénzváltók Debrecen További pénzváltók Hajdú-Bihar megye Bank nyitvatartás Otp nyitvatartás debrecen hatvan utca Aldi nyitvatartás Relay nyitvatartás Születésnapi köszöntő nőknek Nyugodjon békében. Otp nyitvatartás debrecen. Gyászoló család "Jóságos szíved már egy éve pihen a föld alatt, minden érted hulló könnycsepp nyugtassa álmodat. " Örök szeretettel emlékezünk CSIPSZER ISTVÁN halálának első évfordulóján. Szerető családja Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GARAMVÖLGYI LÁSZLÓNÉ szül.
Kérdések és válaszok Tedd fel az első kérdést! Erről a tartalomról még senki nem kérdezett. Otp nyitvatartás debrecen piac utca. értékelések száma Írd meg az első hozzászólást! Még nem szólt hozzá eddig senki. értékelés A többiek fényképei OTP Bank ATM (Debrecen, Egyetem téri fiók) Egyetem tér 1. 4032 Debrecen Telefon +36 1 3 666 708 Honlap... Szeged plaza go kart 1 Seat cordoba biztosítéktábla helye Esküvői helyszínek budapesten szállással
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Metaadatok Nem érhető el nagyobb felbontású változat. Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2007. április 5., 21:14 466 × 500 (71 KB) Beyond silence József Attila kézirata Az alábbi lapok használják ezt a fájlt: A következő wikik használják ezt a fájlt: Használata itt: József Attila Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. JPEG fájlmegjegyzés U-Lead Systems, Inc.
"Ebben a megközelítésben az Edit lezárt »vers«, így érthető a keltezés és az aláírás" – mondta Bíró-Balogh. A datálásra és az aláírásra szerinte magyarázatul szolgálhat az egykori tulajdonos személye. Barta István szerepét lehet "túldimenzionálni" és lehet vitatni, utalt Tverdota írásának egyik sorára, az viszont kétségbevonhatatlan tény, hogy ekkor kapcsolatban állt József Attilával, hogy gyűjtötte és őrizte József Attila kéziratait, mondta a tanulmány készítője. Ebben az esetben, ha a költő eleve Bartának írta le a nyolcsoros verset, akkor a notesz egy sajátos emlékkönyvként funkcionál, ahol a bejegyzést szintén keltezik és aláírják. Ha pedig József Attila annyira előrelátó lett volna, hogy arra számít, "egyszer majd aukcióra kerül sor" – utal Tverdota iróniájára Bíró-Balogh –, "az összes könyvének összes példányát dedikálja és az összes kéziratát felszereli a kikiáltáshoz szükséges alkatrészekkel. De mint Tverdota György is írja, ez éppen nem így van. " A dátum és az aláírás – Forrás: Antikvá Bíró-Balogh az életrajzi kronológia alapján sem tartja ördögtől valónak azt, hogy 1935 márciusában József Attila egy ilyen hangulatú önerősítő és "helyzetjelentő" verset írt volna pszichoanalitikusához.
Visszavonja jelenleg zajló, online árveréséről a József Attilának tulajdonított, Edit című vers kéziratát az Antikvá a tétel eredetiségével kapcsolatban felmerült kétségek miatt; József Attila szerzőségét írás-, valamint tintaszakértői vizsgálatok tisztázhatják. Az aukcióra bocsátott kéziratot hétfőn a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott szemlén vizsgálták meg a József Attila Társaság képviselői, a PIM restaurátora és gyűjteményi szakemberei, az Antikvá képviselője, valamint a kéziratról az első szakvéleményt adó Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész – közölte a múzeum kedden. A közlemény szerint a szemlén "alapos kétségek merültek fel a József Attila-kézirat eredetiségét illetően". Chovanecz Balázs, az Antikvá tulajdonosa kedden elmondta, hogy a cég kezdeményezésére megtartott, hétfői vizsgálaton a kézirat hitelességéről semmilyen perdöntő cáfolat nem hangzott el, a PIM és a József Attila Társaság képviselői azonban azt javasolták, hogy a kéziratot vessék alá írás-, valamint tintaszakértői vizsgálatoknak.
Ilyen szempontból tehát nem rossz a helyzet a magángyűjtői és a közgyűjteményi szféra között. Arra viszont sem az eladás előtt, sem az után semmiféle garancia nincs, hogyan kezeli, milyen körülmények között tárolja egy magángyűjtő a saját tárgyait. Sajnos sok rossz példával is találkoztak már, amikor hiányzott a gondos kéz és szem, az örökösök, a hagyatékok tulajdonosai nedves pincében vagy például műanyag dossziékban tároltak igen értékes anyagokat. Szerencsére ezek ritka, elszigetelt esetek. A másik szempont, ami egyértelműen a közgyűjtemények mellett szólna, a hosszú távú megőrzés, feldolgozottság és kutathatóság. A most felbukkant kézirat egy közgyűjteményben szinte azonnal értő restaurátor kezébe kerülne, egyúttal magas színvonalon digitalizálnák, és minden bizonnyal belátható időn belül a megfelelő metaadatokkal ellátva lenne elérhető, kutatható az intézmény honlapján, a szélesebb nyilvánosság számára is használható formában. A PIM gyűjteményi vezetője megerősítette, hogy egy magánember gyakorlatilag azt kezd a tulajdonába került, irodalomtörténeti szempontból fontos kéziratokkal, amit csak akar.
Valamennyi olyan kézzel írt dokumentumot (könyv, feljegyzés, levél, napló ( napló stb. ) kézirat ként ( görögül autographon, latinul manuscriptum) értünk, mely szerzője miatt vagy tartalmánál fogva kiemelkedik az egyéb kézírásos iratok közül. [1] Jellemzői [ szerkesztés] Nyomdai vonatkozásban minden olyan irat, amit nyomtatás érdekében nyomdába leadnak (tehát nemcsak írás, hanem lehet például grafika vagy ábra is). Kéziratnak nevezik a nem a nagyközönségnek szánt műveket is, ilyen lehet egy színdarab, forgatókönyv, vagy csak valamilyen kidolgozandó mű vázlata. [2] Az autográf kézirat olyan eredeti, saját kézzel írt szöveg (eredeti kézirat, levél, okmány, aláírás), melynek szerzője jelentős, neves személy. Általában a személy hagyatékának darabja. [2] Ismert kéziratok [ szerkesztés] Kódexek Voynich-kézirat Voraui kézirat Holt-tengeri tekercsek Lorschi méháldás Tunhuangi kéziratok Gandhárai buddhista szövegek Nag Hammádi-i lelet Jegyzetek [ szerkesztés] Magyar nyelvű szakirodalom időrendben [ szerkesztés] Szakkönyvek [ szerkesztés] 1940: Joó Tibor: Magyar nyelvű filozófia kéziratok a Széchényi Könyvtárban, Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára, Budapest, 27p 1943: Gábel Asztrik: Középkori kéziratok Magyarországon I. Debrecen, Különlenyomat a "Magyar Könyvszemle" 1942. évi IV.
Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944., 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 Magyar zsidó lexikon. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Egyéb hivatkozások [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85080672 GND: 4126273-6 NKCS: ph116084 KKT: 00571802