Egy régi ház nem feltétlenül rossz ház. Ha telket vásárolunk régi tégla- vagy vályogházzal, és nem akarunk háromszor akkorát építeni helyette, ne hívjuk azonnal a bontóbrigádot. Előbb vizsgáljuk át alaposan az épületet, hátha érdemes megtartani, átépíteni, felújítani. De mit is vegyünk górcső alá a helyes döntéshez? Egy épületet akkor érdemes megtartani, ha a szerkezete, a beázások, a nyílászárók, a hőszigetelés, a felázások, a fűtési rendszer, az elektromos hálózat viszonylag kis költséggel javítható vagy nem is szükséges, mert megfelelő az állapota. Néha az is előfordulhat, hogy egy épületrészre viszonylag sokat kell költeni, a többire viszont semmit, ezért mindent az ár-érték arány és anyagi erőforrásaink döntenek el. Régi házak felújítása pórusbeton építési rendszerrel. Ezért nem kerülhető el az alapos tervezés! A mérlegelésnél nemcsak a meglévő épületrészek felújítását, javítását kell figyelembe venni, hanem gondoljuk át a költségeket egészen a kertrendezés, a házszám felrakásáig, mert a pénz valahogy mindig a végén fogy el. Tervezhetjük több ütemre osztva is romos, de megmaradásra ítélt házunk felújítását: először jöjjön a szerkezet, kb.
A falazó- és válaszfal elemekkel gyorsan készíthetők a térelválasztások. A teljes rendszer alkalmazása esetén az épület teljesen homogén belső felületet kap, ami megkönnyíti a felületképzési munkákat és kiváló belső klímát eredményez. Ezt a bejegyzést 2020. szeptember 26-án tettük közzé.
1 év múlva a munkák második része, és ismét egy kis idő múlva a homlokzat. Repedések és süllyedések állapotfelmérése A szerkezet állapotfelmérésénél először vizsgáljuk meg az épületet, és keressünk repedéseket. Ha ilyeneket találunk, főként a sarkoknál, ablakoknál, mindenképpen hívjunk szakembert. Egy statikus pontosan meg tudja állapítani a repedések, süllyedések okait, tud talajmechanikai szakvélemény adni, és javaslatot tesz a javítás módjára. Azt is meg tudja becsülni, hogy a javításoknak, tervezéssel együtt, mennyi lesz a költsége. A megsüllyedt épületet többféleképpen lehet javítani. Régi ház felújítás belső szögeinek összege. Például aláfalazással, alácölöpözéssel – ennek is több fajtája létezik – alábetonozással és még egyéb módokon. Itt az a fontos, hogy hallgassunk a tervezőre, ekkor el tudjuk dönteni az ár-érték arányt. Vannak cégek, amelyek nem csak a tervezést, hanem a kivitelezést is vállalják. Ha belevágunk, nem kell megijedni az aláfalazástól/cölöpözéstől, csak a süllyedt részeken fogják a földet feltúrni, nem az egész ház körül.
Ilyenkor csak a lakás bizonyos részei, helyiségei kerülnek felújításra. A leggyakrabban a fürdőszoba felújítást, a konyha felújítását kérik ügyfeleink, de gyakran előfordul a festés, a burkolatcsere is. Panellakások esetében gyakori a WC, a panelfürdőszoba felújítás. Ha lakásfelújításon, részleges lakásfelújításon gondolkodik, vagy csak tanácsot szeretne a kivitelezéssel, annak költségeivel kapcsolatban, keressen bennünket. 2. Elmállott homokkő ablakpárkány. Itt legalább hidrofóbbá tétellel meg kellene állítani a további mállást. Különben hamarosan az ablak bélésfala is hasonlóan fog kinézni. 3. Terméskő falazat habarcsfugákkal. Régi házak felújítása Ytong építési rendszerrel. 4. A vakolat leválása. Lábazatok és homlokzatok A terméskőből vagy téglából készült régi vakolatlan falaknál gyakori, hogy a fugák kimosódnak, a téglafelületek elmállottak vagy morzsalékossá váltak. Ennek oka az eső és fagy, aminek a fal ki van téve. A régi falakat sokszor nem fagyálló anyagból készítették, ráadásul a levegő szennyeződése és a savas esők is gyorsítják a kövek mállását.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.
Nagy István agrárminiszter és V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos június 22-én az agrártárca sajtótájékoztatón ismertette a Hungarikum Bizottság ülésének eredményeit, a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár bővülését. Az agrárminiszter bejelentette, hogy a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerült a Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsúk. A magyarság büszkeségei: a hungarikumok - galéria. A kegyhely a görög katolikusok Kárpát-medencei lelki központja. Évente 500-600 ezer zarándok keresi fel a könnyező Szűzanya képéről európai hírűvé vált templomot. A máriapócsi templomot 2005-ben Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergomi érsek Nemzeti Szentéllyé nyilvánította. Szintén bekerült a gyűjteménybe a vallásszabadság törvénye, amit 1568-ban János Zsigmond magyar király és erdélyi fejedelem hozott létre a tordai országgyűlésen. Mindezt ráadásul elsőként, ugyanis addig sehol nem foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást.
Fotó: ShutterStock/Usacheva Ekaterina Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet. Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította – tette hozzá. A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést. A karikás ostor – mint fogalmazott – a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. HUNGARIKUMOK GYŰJTEMÉNYE. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést. Nagy István abban bízik, hogy a hungarikumok nyilvántartása erősíti a nemzeti önazonosságot, és a magyar közösségek összetartását.
Három évvel ezelőttig bárki használhatta a hungarikum címet, 2012 óta azonban csak a Hungarikumok Gyűjteményébe került 34 kimagasló magyar érték. A hungarikum védjegy használatáról a Hungarikum Bizottság dönt, ennek célja, hogy a hungarikum cím valóban presztízst és értéket jelentsen. hirdetés ▼ hirdetés ▲ Hungarikumok gyűjteménye Agrár- és élelmiszergazdaság 1. Pálinka 2. Törkölypálinka A törkölypálinka, az egyik legrégebbi pálinkafajta, erjesztett szőlőtörkölyből készül. Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár - Körös Hírcentrum. A pálinkatörvény szabályai szerint csak az a párlat nevezhető törkölypálinkának, amely Magyarországon termelt szőlőtörkölyből készül, amelynek cefrézése, párlása, érlelése és palackozása is Magyarországon történt. Fontos kritérium még, hogy édesítés és színezés nélkül kell palackozni. 3. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász 4. Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú 5. Hízott libából előállított termékek 6. Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász 7. Szikvíz A szikvíz feltalálása többek között Jedlik Ányos nevéhez köthető, aki 1826-ban ért el áttörő eredményeket, ezzel alapozva meg a szódavíz világsikerét.
Fotó: Nagy István, Facebook Elmondta, az eddigi 79 hungarikum mellé három új került a bizottság döntése értelmében: a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében. Nagy István hangsúlyozta, a hungarikumok a magyar értékeket, a magyarság kiemelkedő teljesítményét ismerik el. A szentesi paprika Hungarikum Gyűjteménybe kerülésével kapcsolatban ismertette, hogy az étkezésipaprika-termelés évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban. Eredetvédett termékként "szentesi paprika" néven 2014 tavasza óta értékesítik, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A miniszter hozzátette: a termelési kultúra kialakulásában jelentős szerepük volt a bolgár kertészeknek is, munkájuk előtti tisztelgés az, hogy a szentesi paprikát beemelték a Hungarikumok Gyűjteményébe. Az agrárminiszter szerint a magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is.
Fotó: Pelsőczy Csaba Az agrárminiszter szerint a magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is. Ismertetése szerint a korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint "kivirágzott". A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A legény a cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie – emlékeztetett Nagy István. Fotó: Pelsőczy Csaba A hagyományos fejfák a Kárpát-medencében hungarikummal kapcsolatban a miniszter kiemelte, a magyarság hagyományosan fa sírjeleket állított temetőiben. A harcosnak kopjafa "járt", ami sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével mindenkit fejfával búcsúztattak. A XVIII. században "fejéhez való fa" és "főtől való fa" néven említik az írások ezeket a sírjeleket, amelyek elsősorban a protestáns vidékeken jelölik a sírokat.
A szikvíz olyan magyar találmány, amelyet külföldön is jól ismernek. 8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény 9. Pick téliszalámi Egészség és életmód 10. Béres Csepp és Béres Csepp Extra Ipari és műszaki megoldások 11. Kürt Adatmentés Kürti János 1978-ban szabadalmaztatta az adatmentést, amely a világon elsőként tette lehetővé a meghibásodott mágneses adattárolók javítását, és az arról történő adatmentést. 1989-ben megalakult a Kürt Kft., amellyel megkezdődhetett Magyarországon elsőként, de a világon is az elsők között az adat-helyreállítási szolgáltatás. A Hungarikumok Gyűjteményében jelenleg a Kürt Adatmentés az egyetlen hungarikum műszaki, szellemi kategóriában. 12. Zsolnay porcelán és kerámia Kulturális Örökség 13. A táncházmódszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje Fotó: Az 1970-es években Budapesten indult a táncházak köré épülő mozgalom. Lényege, hogy a zenét, a táncot, a népköltészetet és a szokásokat szórakozási, közösségi – és művelődési alkalomként kínálja a ma embere számára.
2006-2012 között szakújságíróként tevékenykedtem, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem. Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós foglalkozásokat tartok, szakmai érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének mesterképzésén az iskolai mentálhigiéné volt a kutatási témám. Okleveles szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.